2019. december 6. péntekMiklós
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Lazán kiadott engedélyeket és rengeteg elbukott EU-s pénzt hozhat az újonnan kihirdetett törvény egy szakértő szerint

Babos Krisztina 2019. november 18. 17:53, utolsó frissítés: 19:15

160 millió euró értékű természetvédelmi célú beruházás úszhat, ha nem rendezik sürgősen a védett terültetek gondnokságának kérdését.


Jó eséllyel vissza kell fizesse Románia azt a 160 millió eurót, ami még rendelkezésre áll a strukturális alapokból természetvédelmi célokra, amennyiben a kormány nem vonja be ismét a védett területek gondnoki körébe azokat, akik értenek a természetvédelemhez és korábban foglalkoztak már menedzsmenttel, például a civileket – véli Márk-Nagy János ökológus, az Erdélyi Kárpát Egyesület (EKE) Szatmár megyei szervezetének elnöke.

A szekértő szerint a módosítással a leköszönt kormány egyik célja a pályázati pénzek „lenyúlása” volt. A pénzlehívás azonban láthatóan nem megy, sőt, a létrehozott új hatóság a természetvédelemmel kapcsolatos minimális feladatokat sem tudja ellátni.

Amint arról már írtunk, Klaus Johannis államfő november 15-én hirdette ki azt a sokat vitatott törvényt, melynek értelmében a védett területek gondnokságát egyedül a Természetvédelmi Területek Országos Hatósága (ANANP) látja el.

Az új hatóság az adminisztrációs feladatok ellátása és a különböző programok kapcsán ugyan társulhat különféle állami szervekkel, oktatási intézményekkel, sőt cégekkel, viszont a civil szervezeteket ebből a körből is kizárták. A természetvédelmi törvényt módosító rendelet tavaly nyár elején jelent meg, azóta lényegében káosz uralkodik ebben az ágazatban. Márk-Nagy szerint az új hatóság személyzeti struktúrájában eleve túl kevés állás volt jóváhagyva, és ezeket sem sikerült feltölteniük szakemberekkel.


Rámutatott, az ANANP területi szervezeteinél összesen 420 poszt szerepel, egyelőre jórészt papíron, míg korábban csak a gondnokságot ellátó civil szervezeteknél (melyek a védett területek közel 40 százalékának adminisztrációját látták el) több mint 700 szakember dolgozott.

„Az ANANP-nak nincs kapacitása a feladat ellátásához, egyáltalán nincsenek például természetvédelmi őrei, akik rendszeresen járják a területeket, ami nélkül hatékony természetvédelem nem képzelhető el sehol a világon” – fejtegette.

Hozzátette, a Túr-menti Természetvédelmi Terület gondnoka korábban a szatmári EKE volt, és két ranger dolgozott, akik heti négy napot töltöttek terepen, mivel csak így lehet követni, hogy mi történik a védett területeken.

A Transindex kérdésére elmondta, nem igazán lehet követni, mi történik az ANANP-nál, tudomása szerint Szatmár megyében eddig egyetlen alkalmazottat vettek fel, holott több Natura 2000-es terület is van a megyében.

Munka azonban lenne bőven a napi természetvédelmi tevékenységen túl is, hiszen vészesen közeledik a Nagy Infrastruktúra Operatív Program (POIM) 2014-2020-as kiírásának határideje.

Ebben a programban még Románia rendelkezésére áll 160 millió euró természetvédelmi célú beruházásokra, melyeket csakis a gondnokok hívhatnak le. Mivel tavaly a programot lezárták, majd elvették a korábbi gondnokok jogosítványait, jelenleg csakis az ANANP jogosult pályázatokat benyújtani, azonban Márk-Nagy János szerint nem látható előrelépés e téren.

„Évek óta dolgozunk a Túr-menti Természetvédelmi Területen, mi végeztük el a terület védetté nyilvánításának tudományos megalapozását, számos tudományos kutatást folytattunk, majd évekig dolgoztunk a menedzsmentterven. Most következett volna az eddigi munkánk megkoronázása, a menedzsmentterv gyakorlatba ültetése, amit lehetőségünk lett volna a POIM-ból finanszírozni, most ez került komoly veszélybe” – panaszolta a szakértő.

Mint elmondta rengeteg gyakorlati, természetvédelmi célú beavatkozást terveztek, élőhely-rehabilitációt és -rekonstrukciót, például erdő-átalakítást ott, ahol nem őshonos fajok nőnek, szaporodóhelyek kialakítását kétéltűek számára az erdőkben, vízvisszatartási munkálatokat, műfészkek és odúk kihelyezését ragadozó madarak, fekete gólya és denevérek számára.

Ehhez képest most az történik, hogy a központosított ANANP, ahol nem veszik figyelembe a helyiek tapasztalatát, hanem Bukarestben döntenek mindenről, lényegében bármiféle beruházásnak zöld utat ad. Elmondta: tavaly nyáron Túrterebeshegyen kezdett el valaki építeni engedély nélkül egy nagy szarvasmarhatartó telepet, ezt jelentették a környezetvédelmi őrszolgálatnál, akik megígérték, hogy eljárnak az ügyben, viszont semmi nem történt, az építkezés folyik tovább. Hozzátette: tud országos jelentőségű beruházásról is, melyet nem lett volna szabad engedélyezni változtatások nélkül.

A vaskapui erőmű környékén készülnek kihúzni egy magasfeszültségű vezetéket, mely kilenc védett területen halad át és több száz hektárnyi erdő kivágását feltételezi, például ez esetben sem erőltette meg magát annyira az ANANP, hogy kérje a nyomvonal megváltoztatását a természeti károk mérséklése érdekében. Lényegében minden beruházásra rábólintanak, összegzett az elnök, aki a Transindex kérdésére elmondta: a civil szervezeteknél tevékenykedő szakemberek többsége nem pályázott ANANP-os állásra elvi okok miatt, mivel úgyis a területi szakemberek feje fölött döntenek, hozzátéve: páran mégiscsak jelentkeztek, akik „lerendezték magukban a dolgot”.

„Ahhoz, hogy kiálljunk és megszámoljuk a virágszirmokat meg a pillangókat, nem kell munkaviszony. Ha nincs ellenőrzési és bírságolási jogunk, ha nem tudunk beleszólni az engedélyeztetésbe, nincs értelme a természetvédelmi hatóságnál dolgozni” - szögezte le az ökológus, aki szerint az érintett civil szervezetek már kezdeményeztek egy találkozót ebben a témában az új természetvédelmi miniszterrel.

Márk-Nagy kérdésünkre elmondta, reméli, lesz foganatja annak is, hogy az USR a néhány napja hivatalba lépett kormány támogatásának egyik feltételéül szabta azt, hogy a civil szervezetek ismét elláthassák védett területek gondnokságát, valamint némi bizakodásra ad okot, hogy az új környezetvédelmi miniszter, Costel Alexe rendelkezik szakirányú végzettséggel és úgy nyilatkozott, hogy nyitott a párbeszédre és az együttműködésre.

A szakértő szerint a határidő nagyon szűkös, ahhoz, hogy 2020 decemberének végére elkészüljenek a szerződések a POIM keretében – figyelembe véve, hogy mennyi idő szükséges a támogatási program meghirdetéséhez, a pályázatíráshoz, az elbíráláshoz és szerződéskötéshez –, legkésőbb január végéig rendezni kellene a gondnoki jogkörökkel kapcsolatos kérdéseket.

Hozzátette, a legjobb egy teljesen új természetvédelmi törvény megalkotása lenne, mert a mostani már 10 éves és azóta toldozzák-foldozzák, viszont erre a jövő évi általános választások előtt nem lát reális lehetőséget, két dolgot viszont nagyon gyorsan meg kellene oldani: hogy biztosítva legyen a védett terültek felügyelete, illetve hogy a gondnokok le tudják hívni a rendelkezésre álló EU-s pénzeket.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

Régi oldal >