2020. február 26. szerdaEdina
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

WWF: nem a medvék vadászata oldja meg a medveproblémát

B. D. T. B. D. T. 2019. december 08. 11:23, utolsó frissítés: 2019. december 10. 10:40

A szervezet ugyanakkor elismeri, a medvepopuláció „mesterségesen felduzzadt”, és precedens nélküli módon megnőtt az ember-medve konfliktusok száma.


December 4-én tárgyalta a képviselőház mezőgazdasági és környezetvédelmi szakbizottsága a vadászati törvény módosítójavaslatait, többek között azt, amely a szigorúan védett fajok listájáról a vadászható fajok listájára helyezné át a barnamedvét. Ennek kapcsán a WWF felhívást intézett a román képviselőházhoz, amelyben rámutatnak: a medve vadászata az aktuálisan fennálló problémákat csak állandósítja, hosszú távon pedig elmélyíti, nem beszélve arról, hogy az ország ellen automatikusan kötelezettségszegési eljárás indul egy ilyen törvénymódosítás esetén. Románia ugyanis ezáltal megszegné az élőhelyvédelmi irányelvet, ezzel kapcsolatban az Európai Bizottság a WWF és más civil szervezetek megkeresésére nemrég a környezetvédelmi minisztériumnak is elküldött átiratban már figyelmeztette a romániai döntéshozókat.

A természetvédelmi szervezet szerint a vadászat, főképp a trófeavadászat generálta a meglévő problémáknak legalább egy részét, és amennyiben a trófeavadászatot újra engedélyezik, és a legnagyobb példányokat lövik ki, amelyek általában nem habituált medvék, akkor csak súlyosbítják a gondokat. A WWF szakértőkre hivatkozva elismétli, melyek azok a tudományosan megalapozott ajánlások, amelyek révén kontroll alatt tarthatók a lakott területekre betévedt medvék és megelőzhetők az ilyen esetek, megszüntethetők a habituáció (azaz a medvék emberi közelséghez való hozzászoktatása) okai, megelőzhetők az ember-medve konfliktusok, és nem utolsó sorban kezelhetők a klímaváltozásnak a biodiverzitásra gyakorolt hatásai.

A medvepopuláció nem megfelelő kezelése az utóbbi 25 évben ahhoz vezetett, hogy a populáció mesterségesen felduzzadt és precedens nélküli módon megnőtt a közvetlen ember-medve konfliktusok száma - áll a WWF közleményében. Ezek a realitások, ám ezeket a szervezet szerint csak valódi erőfeszítéssel, hosszú távon lehet kezelni, feltételezve azt, hogy mind a helyi, mind az országos hatóságok, valamint az összes érdekelt fél - a vadászterületek kezelői, erdészeti őrségek, helyi közösségek, gazdák, tudósok, civil szervezetek stb - felvállalja az ebben való részvételt.

Abban a kontextusban, hogy megszaporodtak az olyan esetek, amikor a medvék lakott területekre törnek be, szükség lenne a beavatkozások könnyítésére és gyorsítására, hogy ne kerüljön veszélybe emberélet - nyilatkozta Cristian Remus Papp, a WWF biodiverzitással és védett területekkel foglalkozó menedzsere. Ugyanakkor fontos, hogy ezek a pontos beavatkozások sürgősségi jelleggel, helyben történjenek, de indokoltan és átláthatóan, a központi környezetvédelmi hatóság beavatkozási kvótája alapján - tette hozzá.


"Másfelől lényeges, hogy elfogadjuk a tényt, hogy mi vagyunk azok, akik ezt a problémát kialakítottuk, és ugyancsak nekünk kell megoldást találni rá. Abszolút szükséges a problémás vagy habituált medvék megfigyelése, valamint azoké a zónáké, ahol gyakran megjelennek. Figyelembe kell venni azokat az okokat, amelyek a jelenlegi helyzethez vezettek, hogy az azonnali, kényszerítő jellegű problémákat megoldjuk, másfelől biztosítani kell, hogy hosszú távon egy vadon élő medvepopulációnk lesz, nem pedig egy félig domesztikált" - vélte Papp.

A WWF az utóbbi időszakban számos találkozót szervezett szakértőkkel, érintett felekkel, gazdákkal, vadászokkal, hogy a nagyragadozók és az ember közötti konfliktusok okait feltárja és megoldásokat keressen. Továbbra is szükség van tapasztalatcserére, a hatékony megoldások ismertetésére az érdekelt felek körében - véli a WWF.

A szervezet a következő intézkedéseket javasolja az ember-medve konfliktusok csökkentése érdekében Romániában:

- legyen lehetőség azonnali sürgős beavatkozásra helyi döntés alapján, a környezetvédelmi miniszétrium által megszabott beavatkozási kvóta alapján, de amelyről a helyi hatóságok kompetens képviselői által alkotott helyi bizottság dönt, átlátható és indokolt módon;

- a vadállomány kiegészítő etetését teljesen fel kell függeszteni, ily módon a medvék habituációjának fontos okát számolhatnánk föl; ehelyett csak kivételes esetekben, például nagyon kemény tél esetén, és csak kontrolláltan kellene kiegészítő etetést folytatni;

- az ember-medve konfliktusok folyamatos monitorozása, főleg ott, ahol sok ilyen eset van, és a konfliktusokhoz vezető okok kielemzése;

- az érintett településeken medvebiztos kukák felszerelése, a szemételszállítás gyakoriságának növelése azokon a helyszíneken, ahol sok medve él;

- az erdei gyümölcs- és gombaszedés szigorúbb szabályozása, annak érdekében, hogy a medvéket ne fosszák meg egy fontos és természetes erdei táplálékforrásuktól, és hogy enyhítsenek az élőhelyre gyakorolt nyomáson;

- tudományosan megalapozott, hatékony medvepopuláció-monitorozás az érdekelt felek bevonásával (vadászok, kutatók, természetvédők stb.)

- a mezőgazdasági területek, állatállományok, tulajdonok hatékonyabb és megelőző védelme; a medve esetében a leghatékonyabbnak a villanypásztor felszerelése, valamint az erre kitenyésztett őrzővédő kutyák használata; az ezek használatára és fenntartására kiképzett személyzet alkalmazása;

- a helyi közösségek informálása, tudatosítása a konfliktusok megelőzésének módozatairól, a medve élőhelyén alkalmazandó viselkedési szabályokról.


"Megelőző kilövési kvóta": de mennyi az annyi?

Mint azt korábban megírtuk, az RMDSZ közlése szerint a szakbizottsági ülésen a medvék kilövési kvótáját szabályzó törvénytervezetbe az RMDSZ javaslatára beemelték azt az előírást, amely szerint a környezetvédelmi minisztérium köteles lesz visszatérni a 2016 előtti megelőző kilövési kvóta kibocsátásának procedúrájához. Továbbá a szaktárcának minden év május 15-ig el kell fogadnia a következő vadászidényre a megelőző kilövési kvótákat. Az ülésen nem fogadták el az RMDSZ-nek azt a javaslatát, amely megszüntette volna a medvék szigorúan védett státusát. Az RMDSZ képviselői a plénumban is fenntartják ezt a módosító javaslatot.

Balázs István vadgazdálkodási szakember ennek kapcsán a Transindexnek elmondta, a megelőző kilövési kvótát az EU jelen állás szerint megtámadná, és ez az eljárás egyébként sem alkalmas a medvepopuláció dinamikájának szakszerű irányítására. Elmondta: megkerülhetetlen, hogy Románia végre készítsen egy alapos, tudományos szempontból fenntartható tanulmányt, egy komoly állománybecslést a medvékkel kapcsolatosan, ellenkező esetben nem igazán lesz lehetőség a problémák kezelésére.

A két szakbizottság együttes ülésén egyébként elhangzott a javaslat, hogy halasszák el egy héttel a vitát, hogy az új miniszter is helyezhesse képbe magát az ügyben, és legyen alkalma az érdekelt felekkel egyeztetni. Ezt a szakbizottság PSD-s vezetése vehemensen ellenezte, majd miután szavazásra került sor, a tagok többsége amellett voksolt, hogy folytatódjon a bizottsági ülés.

Ezt követően a kétórás vita nagy része olyan kérdésekkel telt el, hogy a csendőrségnek vagy más katonai állami szervnek mennyire tartozzon vagy sem a jogkörébe a beavatkozás medveügyekben, és ha igen, azt lehet-e vadászatnak nevezni vagy sem; elhangzottak olyan retorikai kérdések, miszerint "az Kötelezettségszegési eljárás fontosabb, vagy a románok élete?", meg hogy a megelőzési és az intervenciós kvóta esetében valójában milyen számokat lehetne megszabni, a medveállomány szaporulati rátájának megfelelő számot, vagy akár annál nagyobbat. Elhangzott az is, hogy minek megelőző kilövési kvóta, ha az intervenciós kvóta valójában teljesen be tudja tölteni azt a funkciót, hogy a problémás egyedeket kilövik vagy kiemelik, amennyiben hatékonyan és olajozottan működik ennek engedélyezési folyamata. A teljes vita videófelvétele megtekinthető ezen a linken.

A vitán a minisztérium képviselői részéről elhangzott, hogy fog készülni tudományos állománybecslés, ehhez beazonosították a forrásokat, ám azt nem tudják garantálni, hogy adott dátumig a kvóták megállapításához szükséges adat rendelkezésre fog állni. Azt ugyanis nyilván tudni kellene, valójában mennyi medve van körülbelül, hogy a tágabb beavatkozást lehetővé tévő megelőzési kvótát meg lehessen szabni, és egyáltalán értelme legyen arról beszélni, mennyi is a medvepopuláció szaporodási rátája.

Egyes szakbizottsági tagok ugyanakkor úgy tűnt, nem értik, mi a baj a vadásztársaságok évtizedek óta alkalmazott becslési módszereivel - mint arról többször beszámoltunk, a vadásztársaságok állománybecslései sokszor voltak túlzóak, és általánosságban is baj van a módszertannal, amelyet használtak.

A módosított szöveget végül egyhangúlag elfogadta a két szakbizottság, így az a képviselőház plénuma elé kerülhet.



Idén 64 medvét és farkast lőttek ki az országban

A környezetvédelmi minisztérium december 4-én publikálta azt a listát, amelyen a vadásztársaságok által kért, medvékkel és farkasokkal kapcsolatos beavatkozások státusa olvasható. Erre 2016 óta a minisztérium különleges beavatkozási engedélye alapján van mód, és gyakorlatilag ez abban áll, hogy áthelyeznek vagy kiemelnek az állományokból problémás egyedeket (a kivételes esetre utal a megnevezés is: "Situația derogărilor la speciile urs brun si lup la data de 02.12.2019", azaz "Az eltérések helyzete a barnamedve és farkas faj esetében 02.12.2019-ig"). Idén eddig 157 példány esetében kértek ilyen beavatkozást; a minisztérium 64 esetben engedélyezte a kilövést, 6 példányt (valószínűleg kizárólag medvéket - szerk.megj.) átköltöztettek, és 87 esetben visszautasították a kérést.

Mi gondol az új miniszter?

Costel Alexe nem volt jelen a szakbizottsági vitán, és utoljára publikusan november 18-án szólalt meg medveügyben, amikor is a Parajd és Szováta között az útszélen napokig otthagyott, sérült barnamedve ügyében a helyi hatóságokat bírálta. A miniszter szerint a 2010/323-as kormányhatározat ugyanis lehetőséget biztosít a helyi hatóságoknak arra, hogy ilyen esetekben felmérjék az állat egészségi állapotát, és ennek függvényében eldöntsék, miként járnak el, nem lett volna szükség a minisztériumhoz fordulni. Hogy az ilyen eseteket lehet hatékonyan és gyorsan kezelni, jó példa a Kovászna megyei eset is, amely néhány nappal ezután történt, a sérült állatot a Transylvanian Wildlife Project természetvédelmi szervezet állatorvosa altatta el, és a zernyesti medvemenhelyre szállították.

Az incidenseket megelőző napokban erdőgazdálkodás és a barnamedve-állomány kapcsán az Agent Green környezetvédelmi szervezet egyeztetett az új környezetvédelmi miniszterrel, derül ki közleményükből.

Costel Alexe és az Agent Green elnöke, Gabriel Păun a szervezet közleménye szerint a következő konkrét lépésekről állapodott meg, amelyeket be lehet vezetni vagy legalábbis elindítani a miniszter mandátuma idején:

1. A barnamedve szigorú védelme, valamint egy országos stratégia kidolgozása, amely az ember-medve konfliktusok gyakoribbá válásának okait, a valódi veszélyeket (mint amilyen az élőhelyek degradációja, a klímaváltozás és az ember általi üldöztetés) számolná fel.
2. Az illegális fakivágások elleni fellépés a SUMAL rendszer adatbázisának azonnali javításával, az erdőradar teljes mértékű operacionalizálásával, valamint a faanyag követhetőségét lehetővé tévő új technológiák alkalmazásával.
3. Az erdőkitermelés csökkentése a fenntartható szintre, az erdők klímavédelmi és természeti katasztrófákat kivédő hozzájárulásának növelése, a bodiverzitás védelmével összhangban. Kívánatos a természetközeli erdészeti módszerek tesztelése egy pilot program keretében (“Forever Forest”).
4. Európai uniós források lehívása az utolsó megmaradt érintetlen és természetközeli erdőségek védelmére.
5. Románia a rönkfa-exportról át kellene térjen a feldolgozott fa termékek exportjára.
6. A nemzeti parkok szigorú védelmére új törvényt kell hozni.
7. Országos stratégia azonnali kidolgozása annak érdekében, hogy az ország erdeinek felülete 2040-ig elérje a 40%-ot.

Címoldali fotó: TOTB-archív / B.D.T.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

Régi oldal >