2020. február 26. szerdaEdina
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Mi a világot fenyegető legsúlyosabb környezeti probléma?

B. D. T. összeállította:B. D. T. 2019. december 13. 08:05, utolsó frissítés: 08:05

Műanyag mindenhol, klímavészhelyzet, légszennyezés: a romániaiak a legutóbbit érzik leginkább a saját bőrükön. Fast fashion, gyorsított elévülés mint a körkörös gazdaság antitézisei - egy nemzetközi elemzés tanulságai.


Melyek a körkörös gazdasággal kapcsolatos fogyasztói információk, szokások és attitűdök? Mennyire befolyásolja a mindennapi vásárlási szokásainkat az, hogy (elméleti) ismeretekkel rendelkezünk választásaink következményeiről, például arról, hogy a műanyag csomagolások nagy része a természetbe kerülve súlyos károkat okoz az élővilágnak? Ilyen és ehhez hasonló kérdések merülnek fel manapság a marketingesekben is, és így jönnek létre olyan közvélemény-kutatások, mint például a nemrég publikált Circular economy: Consumers seek help (Körkörös gazdaság: a fogyasztók segítséget kérnek).

Az ING International által megrendelt felmérésben összesen 15 országban - 13 európai államban, valamint Ausztráliában és az Egyesült Államokban - kérdeztek 15.146 személyt a környezeti problémákkal kapcsolatos attitűdjeikről és fogyasztói szokásaikról. Az európaiak 64%-a úgy véli, amennyiben a vállalatok nem teszik meg a megfelelő lépéseket, hogy környezetbarátabbak, zöldebbek legyenek, akkor a vásárlóik elfordulhatnak tőlük.

Műanyagszemét és klímavészhelyzet: ezek a top témák Európában

Évente több mint 350 millió tonna műanyagot gyártunk globálisan, ám ennek csak 9%-át hasznosítjuk újra, legalábbis a Brit Statisztikai Intézet szerint - idézik a kutatás gyorsjelentésében. Bár tudatában vannak a probléma súlyosságának, az európaiak 96%-a legalább egy darab műanyagot dob a szemétbe naponta.


Az európai válaszadók 38%-a naponta 3-5 műanyagot dob el naponta. Ugyanakkor 71%-uk arra számít, hogy a piacon radikális csökkentésre kerül a csomagolásként használt műanyag mennyisége.

Amikor arról kérdezték, hogy melyik a világot fenyegető legsúlyosabb környezeti probléma, az európai válaszadók relatív többsége, 34% mondta azt, hogy a környezetre a legnagyobb veszélyt a műanyagszemét jelenti. Rögtön ezután következett 33%-kal a klímaváltozás.

Az eredmények nem meglepőek, lévén hogy mindkét téma globális publicitást kapott az elmúlt időszakban, gondoljunk csak Greta Thunberg klímaaktivizmusára vagy a Csendes-óceán legmélyebb pontján, a Marianna-árokban is megtalálható műanyagszennyezés hírére - áll a kutatásról készült gyorsjelentésben.

A nagy kivételt egyébként pont Románia képezi: a romániai válaszadók túlnyomó többsége, 33%-a a légszennyezést nevezte meg a legsúlyosabb környezeti problémaként, ezt követte 29%-kal a műanyag szemét, és csak 22%-uk nevezte meg a klímaváltozást.

Nem csoda: Romániában több mint kétszerese a légszennyezés miatti elhalálozások aránya, mint az európai átlag, azaz több mint 200 ilyen haláleset jut 100 ezer lakosra. Évente 23 ezer romániai hal meg légszennyezéssel összeköthető megbetegedésben, és az olyan nagyvárosokban, mint Bukarest, Kolozsvár, Brassó vagy Iasi, gyakorlatilag szinte állandóan a határértékeket jóval meghaladó mértékű a légszenyezettség. Ezzel kapcsolatos mulasztásai miatt Románia ellen kötelezettségszegési eljárás is indult.



A válaszadóknak egyébként 6 opció állt rendelkezésére, amelyből egyet választhattak: a fent említett három veszélyen kívül még felkínálták nekik a következőket: "szűkös erőforrások", "a biodiverzitás elvesztése", illetve "nem tudom/valami más".

A szűkös erőforrások a legtöbb országban a futottak még kategóriába került, 7-14%-ot kapott, a nagy kivétel ebben a témában Törökország: a törökök 23%-a válaszolta, hogy ez a legfenyegetőbb probléma. A romániai megkérdezettek 10%-a tekintette a szűkös erőforrásokat a legsúlyosabb problémának.
Általában véve a biodiverzitás elvesztésének gondolata mozgósította legkevésbé a válaszadókat (pedig hát legalább ugyanolyan súlyos, az emberiséget legalább annyira érintő probléma ez is, mint a klímaváltozás). A legtöbben, 12%-nyian Franciaországban érezték legsúlyosabbnak ezt a problémát, Belgium (7%), Luxemburg (9%) és Németország (8%) lakói körében egy erősebb negyedik pozícióra futotta, míg a többi országban gyakorlatilag alig került említésre.

Soha nem gyűjt szelektíven az amerikaiak negyede

A szelektív hulladékgyűjtés tekintetében a legnagyobb arányban az olaszok mondták, hogy mindig szelektíven gyűjtik a hulladékukat: 92%. Ugyancsak magas arányban válaszolták ezt a luxemburgiak (90%) és a belgák (89%), a legkisebb arányban pedig a törökök (39%). A romániai válaszadók 45%-a vallotta, hogy külön gyűjti az újrahasznosítható hulladéktípusokat.

A biztató arányokat némiképp árnyalja, hogy a válaszadók 59%-a (bevallottan) nem mindig tudja, hogyan is kellene szelektíven gyűjtenie, ami nem is csoda, tekintve, hogy sok csomagolóanyag-típus többféle anyagból készül, amelyeket külön kellene választani.

A felmérésben szereplő országok közül egyébként az Amerikai Egyesült Államokban mondta azt a legtöbb válaszadó, hogy egyáltalán nem válogatja külön a hulladékát: 25%. Ez az arány a romániaiaknál 15% - mivel 40% azok aránya, akik "néha" különválogatják a hulladékukat.

Az országok közti különbségeket részben a helyi kulturális és társadalmi normák különbözősége, valamint a szelektív hulladékgyűjtési infrastruktúrához való hozzáférés megléte magyarázza.

A felmérés résztvevői azt szeretnék, ha a reciklálás egyszerűbb lenne, mert ez esetben 47%-uk akkor is szívesen gyűjtenék szelektíven a hulladékot, ha az nem járna pénzügyi előnnyel számukra.

Konzumerizmus: erős európai önkritika

Európai szinten a válaszadók 69%-a szerint hazájuk túlságosan konzumerista, és csak 6% gondolta úgy, hogy nem az (a többiek nem válaszoltak a kérdésre vagy nem tudják megítélni).

A romániaiak 71%-a ért egyet azzal a kijelentéssel, hogy országában az emberek általában és kizárólagosan a fogyasztásra fókuszálnak; 18% egyet is ért meg nem is; 6% nem ért egyet, a többiek nem tudják a választ.

Az európaiak túlnyomó többsége, 74% egyetértene azzal, legalábbis elméletben, hogy a környezet védelme prioritást kellene élvezzen még akkor is, ha az lassúbb gazdasági növekedéssel járna együtt. Itt is a romániai válaszadók lógtak ki a sorból, ugyanis 87%-uk szerint a környezetnek kell prioritást élveznie - összehasonlításképpen Hollandiában csak 51% gondolta így.



A fogyasztók egyre tudatosabban törekszenek saját viselkedésük megváltoztatására a környezet védelme érdekében; növekvő fogyasztói tendencia, hogy a vásárlók lobbiznak a műanyag csomagolás felszámolásáért a szupermarketekben, és egyre tudatosabb fogyasztói döntéseket hoznak. E tekintetben a szabályozás is változóban: az Európai Unió a fogyasztói panaszokra reagálva arra kényszerítette nemrég a gyártókat, hogy a "megjavíthatósághoz való jog" értelmében tegyék lehetővé a meghibásodott alkatrészek pótlását akár 10 évig is.

Ha elromlik, javítsd meg vagy recikláld!

Az európaiak 60%-a arra számít, hogy a következő három évben inkább megjavíttatja az elromlott használati tárgyait, mintsem hogy kidobja őket; csak 9% nyilatkozta azt, hogy inkább kidobja, a többiek nem tudják/bizonytalanok.

Az elromlott tárgyak javíttatása egyébként az utóbbi években egyre nehezebbé vált, mivel sok helyi kis műhely, amely ezzel foglalkozott, megszűnt, és a gyártók meg inkább abban voltak érdekeltek, hogy új terméket adjanak el a régi megjavíttatása helyett.

Ezt megelégelve, fogyasztói nyomásra már több ország bevezette a "megjavíthatósághoz való jogot".

Az emberek állandóan abba a helyzetbe kerülnek, hogy választaniuk kell olcsóság és tartósság között; az olcsóbb termék általában rövidebb élettartamú is.

A gyártók korábban a "beépített elévülés" révén azt a fogyasztói attitűdöt bátorították, amely inkább az új dolgok vásárlására kattan rá: úgysem tart tovább, cseréljük le minél hamarabb egy újabb és divatosabb modellre.

A "fast fashion" (gyorsdivat) jelensége hasonló szerepet tölt be a ruhaneműk és kütyük terén. Az eldobhatóság kultúrája és a gyorsított elévülés valójában a körkörös gazdaság antitézise - áll az elemzésben.



Mint ahogy ebből a felmérésből is kiderül, az embereknek fontos, hogy az általuk vásárolt dolog hosszú élettartamú legyen. Legyen szó egy kanapéról vagy éppen egy mosógépről, a válaszadók 88%-a a tartósságot nevezte meg a legfontosabb szempontnak a vásárlási döntéskor. Rögtön utána 82%-kal a megfelelő ár következett.

Ugyanakkor a javíthatóság és a gyártásához köthető környezetszennyezés sokkal kevesebb európai számára volt említésre méltó (36%, illetve 27%). Az eredmények azt mutatják, ahhoz, hogy az emberek a körkörös gazdaságot erősítő vásárlói döntéseket hozzanak, pénzügyi ösztönzésre is szükségük van - áll a kutatás összefoglalójában.

Érdekes részeredmény, hogy a nők sokkal inkább aggódnak a környezetért és inkább figyelembe veszik vásárláskor, hogy termékválasztásuknak milyen hatása van a környezetre, mint a férfiak (30% versus 23%).

Az európaiak átlagosan 23%-a dobott ki ruhaneműt, bútort, elektromos használati tárgyat, háztartási gépet és biciklit, amikor az elromlott/meghibásodott. 32% inkább megjavította/megjavíttatta, 22% valamilyen módon újrahasznosította, míg 21% elajándékozta/eladományozta. Ugyanakkor nagy különbségek mutatkoztak a különböző típusú tárgyakra lebontva: míg csak 16% varrta meg a ruhaneműt, 48% javította meg a biciklit inkább, mintsem hogy végleg megszabaduljon tőle. 33% dobja ki a ruhát, és csak 14% a biciklit. A legtöbben a háztartási gépekre mondták azt, hogy reciklálják (31%).

Globális szinten egyébként úgy becsülik, hogy 2050-re az évente termelt hulladék mennyisége eléri majd a 3,5 milliárd tonnát. Összehasonlításképpen 2016-ban ez a mennyiség 2 milliárd tonna volt. Mintegy 50 millió tonna szemét az elektromos készülékekből (telefonok, számítógépek, tévék stb.) keletkezik évente, és ennek a hatalmas mennyiségnek csak 20%-át hasznosítják ténylegesen újra.

A felmérést az Ipsos közvéleménykutató készítette idén augusztusban, online, a következő országokban: Ausztria, Belgium, Csehország, Franciaország, Németország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Lengyelország, Románia, Spanyolország, Törökország, Nagy-Britannia, Ausztrália és az Egyesült Államok. A felmérés eredményeit taglaló elemzés ezen a linken tölthető le.

Címoldali fotó és grafikonok forrása: think.ing.com

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

Régi oldal >