2020. február 26. szerdaEdina
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Az USA bíróságai szerint is rákkeltő hatású a széles körben használt gyomirtó, a glifozát

Babos Krisztina 2019. december 16. 16:53, utolsó frissítés: 17:01

Míg az Európai Bizottság a kérvényezett tiltás helyett a szer engedélyének meghosszabbítása mellett döntött, egy amerikai bíróság hatalmas összegű kártérítés kifizetésére kötelezte a Bayer-Monsantot.


Míg az Európai Unióban a vegyszergyártók lobbijának sikerült elérnie, hogy – a heves tiltakozás ellenére – 2017-ben mégiscsak meghosszabbítsák 5 évvel a glifozát tartalmú szerek használatának engedélyezését, az USA bíróságaival meggyűlt a baja a Bayer-Monsanto vegyipari óriásvállalatnak.

Egy San Fransisco-i bíróság tavaly megállapította, hogy a cég gyomirtója rákkeltő hatású, miután egy 46 éves kertész pert indított a cég ellen. Dewayne Johnson non-Hodgkin limfómában (a nyirokrendszer megbetegedése) szenvedett, amelyet szerinte a Monsanto által gyártott gyomirtók okoztak. Az esküdtszék igazat adott neki, a céget pedig 289,2 millió dolláros kártérítésre kötelezték.

A Monsanto, amelyet a német Bayer vegyszergyár felvásárolt, fellebbezett, így 78,5 millió dollárra csökkentették a fizetendő összeget, miután a felperes ebbe beleegyezett. Johnson éveken át permetezte Rounduppal és a szintén glifozátot tartalmazó Ranger Pro nevű szerekkel az általa gondozott iskolák kertjeit, valamint a körülöttük lévő parkokat. A bíróság szerint a cég nem adott tájékoztatást a gyomirtók káros hatásairól, holott tudott ezekről.

A második eset szintén San Fransiscoban történt, a felperes Edwin Hardeman 26 éven át használta rendszeresen a farmján a Roundupot, és szintén non-Hodgkin limfómával diagnosztizálták. Keresetét két szakaszban tárgyalják, az első rész idén nyáron lezárult. Megállapították, hogy a Monsanto-Bayer által gyártott Roundup használata hozzájárult a betegség kialakulásához. Ezután kezdték el tárgyalni az ügy második részét, ami a kártérítésről szól.


Sajtóértesülések szerint az újabb vesztes per után hatalmasat esett a Bayer árfolyama. És lehetséges, hogy a cégóriás további veszteségeknek néz elébe, mivel a portfolio.hu szerint a Bayer ellen több mint tizenegyezer pert indítottak a glifozát tartalmú gyomirtók káros hatásai miatt

De mi is tulajdonképpen a glifozát?

A glifozát a világ legelterjedtebb, általános gyomirtója, évente körülbelül 800 000 tonnát használnak belőle. Az 1974-ben a Monsanto által piacra dobott szert a 2000-es évek óta bárki gyárthatja: csaknem 750 termék alkotórésze és 20 országban több mint 90 cég forgalmazza.

Egyrészt a génmódosított növények „kiegészítő szereként” árulják, de Európában is igen elterjedt. Széles körben használják a gazdák például vetés előtt, hogy a vetőmagok kicsírázását megelőzően megszabaduljanak a gyomoktól. Az emberi egészségre ettől károsabbnak tartják a glifozát szárításra való használatát. Betakarítás előtt a repcét, kukoricát, illetve napraforgót is permetezik ilyen készítményekkel, hogy a táblán szárítsák ki a terményt.

Használják emellett háztáji gazdaságokban és közterületeken is. Nemcsak a termőföldeken, hanem gyakorlatilag mindenütt fellelhető: kimutatták német sörökből, brit péksüteményekből, francia hegyi patakokból és a vizeletünkből is. Egy francia teszt, amely gabonaalapú készítményeket vizsgált, a gyerekek által gyakran fogyasztott reggeli gabonapelyhekből (Nestlé, Kellog’s, Jordan stb.) vett 8 mintából hétben fellelte a vegyszer maradványait az atlatszo.hu szerint.

Világszerte, így az EU-ban is engedélyezett szerek a glifozát tartalmú gyomirtók, legalábbis egyelőre, mivel korábban mindig erősebbnek bizonyult a vegyszerlobbi az egészség- és természetvédőknél. Az unió szintjén az utolsó nagy csata e téren 2017-ben volt. Míg az Európai Parlament határozatában a szerek betiltása és – öt év türelmi idő mellett – fokozatos kivezetése mellett döntött, az Európai Bizottság fittyet hányt a képviselők akaratára.

Az EB a tiltás helyett 5 évvel meghosszabbította a glifozát lejárt használati idejét. Igaz, eredetileg 10 évvel akarta volna megtoldani az időszakot, csak meggondolta magát. Tette ezt olyan körülmények között, hogy az IARC (a WHO Rákkutatási Ügynöksége) 2015-ben a „valószínűleg rákkeltő az emberek esetében” kategóriába sorolta (miután bizonyítást nyert, hogy állatok esetén laboratóriumi körülmények között rákot okoz).

Emellett egy európai polgári kezdeményezés is indult a glifozát betiltása érdekében. És bár a kezdeményezőknek sikerült összegyűjteni a szükséges 1 millió aláírást, az Európai Bizottság elutasította a beadványt. Amint a Greenpeace megállapította „az európai hatóságok álláspontját megalapozó tanulmányok jelentős részét szó szerint átmásolták a Monsanto óriásvállalatnak a glifozát engedélyezését kérő, saját vizsgálataikat tartalmazó dokumentumából”.

A döntés az unió szintjén nem volt egyhangú, a szavazáson 18 tagállam – Bulgária, Németország, Csehország, Dánia, Észtország, Írország, Spanyolország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Hollandia, Lengyelország, Románia, Szlovénia, Szlovákia, Finnország, Svédország és az Egyesült Királyság – az uniós lakosság 65,71 százalékának képviseletében támogatta a glifozát újraengedélyezését. 9 tagállam – Belgium, Görögország, Franciaország, Horvátország, Olaszország, Ciprus, Luxemburg, Málta és Ausztria, együttesen az uniós lakosság 32,26 százalékát képviselve – ellene szavazott, egyedüliként Portugália tartózkodott.

A döntés ellenére, az EU-ban elsőként, Ausztria idén úgy döntött, hogy betiltják a glifozát tartalmú szereket.

A döntés eredetileg 2020. január 1-től kellett volna érvénybe lépjen, azonban procedurális hibákra hivatkozva halasztottak. Franciaország a fokozatos kivezetés mellett döntött – 2023-ig adott határidőt a problémás vegyi anyagoktól való teljes megszabaduláshoz.

Fordulatot jelenthet az ügyben ugyanakkor a hosszabbítást korábban megszavazó Németország döntése, ahol szintén már csak 2023-ig lehet csak glifozáttal permetezni.

Az említett országok esetén az állampolgárok tiltakozása mellett valószínűleg a kutatási eredmények is közrejátszottak a döntéshozatalban. A Kaliforniai Egyetem (Berkeley) és a Washingtoni Egyetem kutatói például arra a következtetésre jutottak, hogy 41 százalékkal nő a non-Hodgkin limfóma kialakulásának esélye azoknál az embereknél, akik ilyen szerekkel dolgoznak.

Egyes kutatások szerint ráadásul az a közismert értesülés sem állja meg a helyét, miszerint a glifozát tartalmú szerek nem ártanak a méheknek. Egy kutatás szerint a világ legelterjedtebb gyomirtója pusztítja a méhek bélrendszerének működéséhez nélkülözhetetlen, jótékony baktériumokat is.

Hogy a természetvédők folytatják a tiltakozást és a harcot a szerek betiltásért, szinte természetes. Magyarországon azonban olyan szervezet is követeli a glifozát betiltását, amelyre nem mindenki számít. Idén tavasszal például a Népesedési Kerekasztal sürgette a kormánynál a glifozát betiltását “a meddőség csökkentése és a népesség egészségének védelme érdekében”.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

Régi oldal >