2020. február 22. szombatGerzson
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Sivataggá változtatja az uniós agrárpolitika az európai vidéket

B. D. T. összeállította: B. D. T. 2019. december 18. 11:22, utolsó frissítés: 11:26

Lakhatatlan és élhetetlen monokultúrák uralják a mezőgazdaságot, ahonnan minden kipusztul a madaraktól a rovarokig. A tudósok szerint alapjaiban kell megreformálni a Közös Agrárpolitikát, mégpedig azonnal.


Cserben hagyja a természetet a várva várt európai zöld megállapodás (European Green Deal) - véli a Birdlife Europe.

Mint arról beszámoltunk, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Zöld Megállapodás nevű munkadokumentum bemutatásakor elmondta: a stratégia felvázolja, hogyan válhat Európa 2050-re klímasemlegessé fellendülő gazdaság és javuló életminőség mellett. Ütemtervet határoz meg, amelynek intézkedései a tiszta, körforgásos gazdaságra való átállás révén ösztönzik az erőforrások hatékony felhasználását, megállítják az éghajlatváltozást, visszafordítják a biológiai sokféleség csökkenését és mérsékelik a környezetszennyezést. Vázolja a szükséges beruházásokat és a rendelkezésre álló finanszírozási eszközöket, egyúttal kifejti, hogyan lehet biztosítani azt, hogy az átmenet méltányos legyen - mondta a bizottság elnöke.

A nemzetközi szakmai szervezet azonban úgy véli: a "növekedési stratégiaként" meghatározott dokumentum elsődlegesen a klímavészhelyzetre fókuszál, ám elhanyagolja a biodiverzitás és az ökoszisztémák témáját. "Annak ellenére, hogy számos fontos és meggyőző kutatás jelent meg az utóbbi hónapokban, amely bizonyítékot szolgáltat a biodiverzitás válságára, lévén hogy egymillió fajt fenyeget kihalás, az EU zöld megállapodása sok kívánnivalót hagy maga után a biodiverzitás fronton" - áll a Birdlife közleményében.

A zöld megállapodásnak muszáj lenne tartalmaznia egy biodiverzitás stratégiát, amely a cselekvésre fókuszál, attól a pillanattól kezdve, ahogyan elfogadják. Az európai természet félreismerhetetlen módon degradálódott; ám az Európai Bizottság meg sem említ más ökoszisztémákat az erdőkön és az édesvizeken kívül, amit vissza kellene állítani, hogy a klímaváltozás ellen fel tudjunk lépni és az EU biodiverzitását is megőrizhessük - fogalmaznak a közleményben.


Bár az Európai Bizottság elkötelezettnek mondja magát a környezetvédelmi törvénykezés megerősítésében, a javasolt intézkedések nagy része hatástalan, mivel a "business as usual" forgatókönyvre fókuszálnak ahelyett, hogy a tagállamokat felelősségre vonnák a jogszabályok be nem tartásáért. Ahhoz, hogy a létező természetvédelmi törvényeket ténylegesen gyakorlatba ültessük Európában, a bizottságnak először is saját kapacitását kellene megerősítenie, hogy kezelni tudja az ezeket megszegő tagállamokat - szögezi le a szakmai szervezet.

Az erdők tekintetében sincs előrelépés, egy olyan erdőstratégia körvonalazódik, amely a jelenlegi helyzetet tartaná fenn ahelyett, hogy a leromlott erdős ökoszisztémák és a klímaváltozás elleni harc kihívásaira keresne választ. Az erdőültetés annak érdekében, hogy energiaként hasznosítható biomasszát termeljünk, sem a biodiverzitás, sem a klíma problémáit nem oldja meg, sőt, mindkettőt csak súlyosbíthatja.

A Green Deal mezőgazdaságra vonatkozó része pedig nagyon hiányos, szerepel ugyan benne egy általános elköteleződés a fenntarthatóságra, a gyomirtószerek és műtrágya használatának csökkentésére, valamint a biogazdálkodás erősítésére, de ezzel ki is merült a téma. A legnagyobb hiányosság a hús- és tejtermékfogyasztás csökkentésére vonatkozó célok kimaradása. Aggodalomra ad okot, hogy ismét szerepel ebben a dokumentumban is az a hamis tétel, miszerint a Közös Agrárpolitika (Common Agricultural Policy - CAP) 40%-a hozzájárul a klímavédelmi akcióhoz. Ez egész egyszerűen nem igaz, és ezt már az Európai Számvevőszék (Court of Auditors) is kitalációnak nevezte korábban - hívja fel a figyelmet a Birdlife Europe.

A zöld megállapodás tengerekre vonatkozó része szintén nagyon hiányos. Bár megfogalmazódik, hogy a tengeri területeket fenntarthatóbban kell kezelni, hogy egészséges és ellenálló tengeri ökoszisztémák tudjanak fennmaradni, nincsenek konkrét célok, amelyek a romboló halászati gyakorlatot, a halfogyasztás csökkentését vagy a védett tengeri rezervátumok kezelését vennék górcső alá.

Ariel Brunner, a Birdlife Europe közpolitikákkal foglalkozó szakértője úgy fogalmaz, a Green Deal valóban előrelépés, de mégsem ad választ a biodiverzitás válságának problémájára. A természetes élőhelyek visszaállítására vonatkozó elkötelezettséget beárnyékolja az általános megfogalmazás az újraerdősítésről és erdősítésről, amelyet ráadásul valószínűleg az erdészeti lobbi fog kisajátítani - fogalmaz a szakértő.

A vegyszerek csökkentése a mezőgazdaságban szintén előrelépés, de a KAP teljes reformja nélkül mit sem ér önmagában. Összegezve, az európai összfogyasztás mérséklésének célja teljesen hiányzik, és ez hatalmas probléma. A bizottságnak sokkal jobban oda kellene állnia a témához a következő hónapokban, hogy kiutat mutasson Európának abból az ökológiai krízisből, amely mindannyiunkat fenyeget - nyilatkozta Brunner.

2500 kutató követeli az agrárpolitika reformját

Tudományos bizonyítékok alapján kidolgozott, a jövőre - az élővilág és benne az ember jövőjére - tekintettel lévő európai mezőgazdasági politikára van szükség; az ezzel kapcsolatos tudás rendelkezésre áll, csak alkalmazni kellene - figyelmeztetik a döntéshozókat az európai kutatóhálózatok.

2500 kutató egybehangzóan állítja: az intenzív mezőgazdálkodás elpusztítja a természetet. Európai tudományos műhelyek a Közös Agrárpolitika teljes és azonnali reformját szorgalmazzák - áll a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) weboldalán ezzel kapcsolatban publikált közleményben. A kutatók november 5-én megjelent nyílt levele eredetiben a Birdlife International oldalán itt olvasható.

Európa természetes élővilága az iparszerű mezőgazdálkodás terjedésével egyre látványosabban fogyatkozik. A riasztó mértékű csökkenés mára a teljes agrár-életközösséget fenyegeti: tetten érhető a madár- és emlősfajok állományaiban éppúgy, mint a kétéltű- és hüllőfajok és az ízeltlábúak különböző csoportjaiban. Európa vezető kutatói nyílt levélben szólítják fel az Európai Unió vezetőit a Közös Agrárpolitika gyökeres átalakítására és a természeti értékek pusztításának megállítására.

Az Európai Parlamenthez eljuttatott levélben az aláíró szervezetek mintegy 2500 európai kutató nevében leszögezik: a tudományos konszenzus van azzal kapcsolatban, hogy a biodiverzitás csökkenése közvetlenül összefügg az iparszerű mezőgazdasági termelés térhódításával. Az Unió mezőgazdaságát és annak támogatási rendszerét éppen ezért úgy kell átalakítani, hogy az ne fokozza, hanem fékezze a természeti sokféleség csökkenését és klímaváltozást.

A KAP támogatási rendszerén keresztül az adófizetők évente közel 60 milliárd eurónyi közösségi forrással járulnak hozzá EU agrárpolitikájának megvalósításához, ennek legnagyobb része ugyanakkor az intenzív és nagyüzemi gazdaságok működését támogatja. Az iparszerű mezőgazdasági modell támogatása egyértelműen hozzájárul a természeti sokféleség és az élőhelyek változatosságának csökkenéséhez, a környezeti erőforrások: a levegő, az ivóvíz víz és a talaj túlzott használatához és elszennyezéséhez, és a klímaválság elmélyítéséhez.

Európában a mezőgazdasági élőhelyekhez kötődő madárfajok populációi 1980 és 2015 közötti több mint 55%-os csökkenés mutatnak; Németországban természetvédelmi területek rovarbiomasszája 27 év alatt 76%-kal csökkent. A kutatók egyetértenek abban, hogy a drámai csökkenés egyik legfőbb oka a mezőgazdasági termelés intenzifikációja, és egyben felhívják a figyelmet, hogy Ilyen tendenciák mellett a megmaradó populációkat is jó eséllyel a kihalás veszélye fenyegeti.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakemberei az MMM-program (Mindennapi Madaraink Monitoringja) keretében több mint ezer önkéntes felmérő segítségével 1999-óta követik nyomon a fészkelő madárállományok helyzetét a főbb magyarországi élőhelyeken – így az ország közel 2/3-át kitevő mezőgazdasági élőhelyeken. Magyarország 2004-es uniós csatlakozása, így a KAP-források megjelenése óta ott is az nyugat-európaihoz hasonló tendenciák tapasztalhatók.

„A mezőgazdasági élőhelyekhez kötődő gyakori madárfajok 62%-ának csökkent az állománya az elmúlt másfél évtizedben, átlagosan mintegy 25%-kal. E jelentős mértékű csökkenés nem csupán a madarakat érinti, de a táplálékukat képező, mezőgazdasági élőhelyekhez kötődő egyéb élő szervezetek, növény- és állatfajok állományainak jelentős mértékű degradálódását is jelzi” – foglalja össze prof. dr. Szép Tibor, a Nyíregyházi Egyetem Környezettudományi Intézetének egyetemi tanára, az MMM (Mindennapi Madaraink Monitoringja) program szakmai irányítója.

Halpern Bálint, az MME programvezetője és az Európai Herpetológiai Társaság Természetvédelmi Tanácsának vezetője arra hívja fel a figyelmet, hogy az EU Agrárpolitikája mérhetően károsan érinti a madarakon kívül a nyílt levelet aláíró szervezetek által képviselt fajcsoportokat is: tehát a lepkéket (rovarokat), kétéltűeket-hüllőket, emlősöket. Ha komolyan gondolkodunk a természeti értékek megőrzésről (Natura 2000 Hálózat fenntartása vagy a biodiverzitás megőrzése), akkor a KAP jelentős reformjára lesz szükség, ami nem tűr halasztást.

A jelenlegi agrártámogatási rendszer áll egy sor negatív változás hátterében, amelyeket a mezőgazdasági élőhelyeken tapasztalhatunk. Ide tartozik a fontos táplálkozási és szaporodási lehetőséget adó változatos élőhelyek (pl. fasorok, nádasok, gyepek, mezsgyék) területének jelentős csökkenése, a fokozott műtrágya- és növényvédőszer-használat, valamint a nagy területeket rövid idő alatt átalakítani képes nagy teljesítményű gépek alkalmazása. Az iparszerű művelés révén kialakuló kiterjedt, homogén táblák az év nagy részében táplálék és búvóhely nélküli "sivatagként" funkcionálnak - áll a MME közleményében.



Harriet Bradley, a BirdLife Europe uniós agrárpolitikával foglalkozó szakértője a The Guardiannak leszögezte: "A tudományos bizonyítékok magukért beszélnek - az intenzív földművelés megöli a természetet. Ha a KAP-ot nem reformálják meg alapjaiban - azaz ha nem hagyunk teret a természetnek - akkor az Európai Zöld Egyezmény (Green Deal) ígérete a biodiverzitás és klíma kapcsán csak újabb üres szavak lesznek egy újabb darab papíron."

Sajnos, az Európai Bizottság által a 2020 utáni időszakra javasolt agrárpolitikai terv még annyira sem kedvez a természetnek, mint a mostani - figyelmeztetnek a tudósok a nyílt levélben. Az uniós agrárpolitika jelenlegi formája márpedig nemcsak a jelenlegi tagállamok biodiverzitását fenyegeti, hanem a jelölt államokét is - "az EU-tagság nem szabadna néma tavaszt okozzon" - fogalmaznak a nyílt levélben. (Utalás Rachel Carson amerikai biológus Silent Spring című, 1962-ben megjelent, korszakalkotó könyvére, amely nyomán többek között az Egyesült Államokban, majd a világ legtöbb országában betiltották a minden élő szervezetre mérgező rovarirtószer, a DDT használatát. A néma tavasz egyik előjele a rovarfajok populációinak drasztikus csökkenése, amely aztán lavinaszerűen maga után vonja a velük táplálkozó fajok, pl. madarak, kisemlősök populációinak csökkenését. Egy nemrég publikált tanulmányban a szerzők arra hívják fel a figyelmet, már el is kezdődött a rovarok apokalipszise: 1970 óta a rovarpopuláció megfeleződött, és a jelenleg ismert egymillió rovarfaj 40%-át kihalás fenyegeti. Az okok mondhatni közismertek: a természetrombolás és a rovarirtószerek használata.)



Reformjavaslatok a tudomány mai állása szerint

A nyílt levélben említést tesznek a kisebb farmok célzott támogatásáról, amivel ösztönözni lehetne a kistermelőket a fenntartható földművelésre és a magas természeti értékű területek fenntartására, kezelésére. Ha ezeket az intézkedéseket helyesen ültetik gyakorlatba, azok valóban hozzájárulnak a biodiverzitás helyreállításához. Valójában annyit kellene tenni, hogy a Közös Agrárpolitikát ténylegesen össze kellene hangolni az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljaival: például a farmok számára a biodiverzitás megőrzéséért nyújtott céltámogatásokkal.

"A tudományos bizonyítékok egyértelműek abban a tekintetben, hogy a klímaváltozás és a biodiverzitás-veszteség csökkentése elsődleges prioritást kell élvezzen, amennyiben az EU el akarja érni a 2030-as fenntartható fejlődési ütemterv célját. Az EU-nak úttörőnek kell lennie e kihívásokra adott válaszaiban, és a KAP a megoldás része kell legyen, nem pedig továbbra is a még súlyosabb környezetrombolás előidézőjének" - áll a nyílt levélben.

A nyílt levél végén az aláírók felajánlják szakmai hozzájárulásukat a közpolitikai reform megvalósításához.

A Birdlife szakmai közössége a következő javaslatcsomagot dolgozta ki az európai döntéshozók számára:

- a biodiverzitás visszaállítása 67 millió hektárnyi területen, különös tekintettel azokra az élőhelyekre, amelyek a legtöbb szént és vizet tudják lekötni (mocsarak, öreg erdők, gyepek, tengeri hínárosok stb.) Minden tagállamnak a saját területe legalább 15%-át kell ilyen módon visszaállítania, és az erre vonatkozó tervek gyakorlatba ültetését legkésőbb 2022-ben elkezdenie;

- az EU mezőgazdasági termelését biodiverzitás-kompatibilissá kell tenni: az unió területének 48%-át kitevő mezőgazdasági területnek a megoldás részévé kell válnia a biodiverzitás válságára, biztosítani kell a gazdák támogatását ebben az átmenetben, kialakítani a mezőgazdasági területek 10%-át kitevő "zöld infrastruktúrát" (pl. fák, bokros részek, virágos mezők), ahol tilos a műtrágya és gyomirtó alkalmazása;

- be kell tiltani a káros halászati gyakorlatokat, például a veszélyeztetett és védett fajok halászatára teljes tilalmat bevezetni, betiltani a válogatás nélkül minden tengeri élőlényt befogó hálók alkalmazását;

- betiltani a mélytengeri bányászatot és bármilyen nemű kitermelést;

- drasztikusan csökkenteni a mezőgazdasági területeken a gyomirtók és rovarirtók használatát;

- teljesen megszüntetni a tengerek műanyaggal való szennyezését;

- 50%-kal csökkenteni az élelempazarlást 2030-ig;

- 50%-kal csökkenteni a hús- és tejtermékfogyasztást;

- 40%-kal csökkenteni a hal- és tengerigyümölcs-fogyasztást;

- évi 21 milliárd eurós támogatást kell biztosítani a létező Natura 2000-es területek hálózatának;

- a következő évtizedben minimum 150 milliárd eurót kell fordítani az élőhelyek restaurációjára.

A teljes javaslatcsomag ezen a linken olvasható.

Még több szakmai anyag itt.

Címoldali fotó: birdlife.org

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

Régi oldal >