2020. április 5. vasárnapVince
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

A városi védett területek kijelölése kötelező lesz, ha átmegy a Dohotaru-féle törvény

Babos Krisztina Babos Krisztina 2019. december 23. 15:14, utolsó frissítés: 2019. december 27. 11:26

A tervezetben az áll, hogy a városoknak egy éven belül el kell készíteniük egy biodiverzitás-stratégiát.


Mint arról beszámoltunk, hét képviselő benyújtott egy törvénytervezetet, melynek alapján városi területeket is védetté lehet nyilvánítani. A részletekről a kezdeményezőt, Adrian Dohotarut kérdeztük.

A független parlamenti képviselő a Transindex érdeklődésére elmondta, bár a városi és a megyei önkormányzatoknak eddig is megvolt a lehetőségük arra, hogy védetté nyilvánítsanak területeket, mégis úgy vélték, kell egy újabb kerettörvény.

A városokban fekvő, természeti értékeket rejtő területek ugyanis „nem tudják felvenni a versenyt” a városokon kívüli értékes területekkel. Egyrészt általában lényegesen kisebb a területük, másrészt – érthető okokból – biodiverzitás szempontjából sem tudnak annyira gazdagok lenni, mint az embertől távol fekvő részek.

A városi védett területek romániai mintaprojektje, a Văcărești-i Natúrpark védetté nyilvánítása során is hasonló okok miatt haladtak nehezen. A Bukarestben levő, 184 hektáros vizes élőhely esetén eleinte a Román Akadémia azért nem adott jóváhagyást, mert úgy vélték, túl kicsi a területe. A kezdeményezőknek végül a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) bevonásával sikerült meggyőzniük a romániai döntéshozókat.


Dohotaru szerint más városokban is vannak olyan részek, melyek érdemesek volnának a védelemre, azonban az „urbanisztikai káosz” és a települések gyors ütemű terjeszkedése miatt veszélyeztetve vannak. „Szatmárnémetiben a Szamos ártere lehetne ilyen terület, Brassóban a Cenk mellett található egy védelemre érdemes városrész, Kolozsváron pedig a Keleti Park, illetve a Szamos ártere kaphatna például védett státuszt a város és Szászfenes közötti szakaszon” - sorolta elképzeléseit a képviselő.

Dohotaru szerint olyan részletekről, mint az esetleges finanszírozás kérdése, a törvény elfogadását követően lehet érdemben beszélni. Ahogy arról is, hogy elég lesz-a a helyi tanács döntése a védett státuszhoz vagy kell központi jóváhagyás is. Mindenesetre a jogszabály-tervezetben az áll, hogy a szabályozás életbe lépését követő 12 hónap során a városoknak el kell készíteniük egy biodiverzitás-stratégiát.

A kezdeményezés szerint nemcsak önálló védett terültek kijelölését fogják ösztönözni, hanem egy hálózat kialakítását is, ökológiai folyosók létesítését ezek között. A városi védett területek kijelölését a törvénytervezet szerint bárki kezdeményezheti, ilyeneket létesíteni viszont csakis a városi önkormányzat beleegyezésével lehet majd.

Várhatóan ugyanúgy lesznek kezelőik, mint a városon kívülieknek. Adrian Dohotaru kifejtette: nagyon örül, hogy pártokon átívelő támogatása van ennek a kezdeményezésnek és bízik a sikerben. A tervezet aláírói között valóban vannak minden pártból képviselők, az RMDSZ-ből például Csoma Botond és Korodi Attila kézjegye szerepel a listán.

Optimizmusra adhat okot ugyanakkor, hogy Costel Alexe jelenlegi környezetvédelmi miniszter is szerepel az aláírók között. „Minket is lenyűgözött a Văcărești-i Natúrpark, Korodi Attilával jártunk oda futni. Egy gyönyörű, gazdag élővilágú terület ez a betonrengetegben. Úgy gondoltuk, ez jó példa lehet, és más városokban is érdemes volna hasonló kezdeményezéseket elindítani” - fejtette ki érdeklődésünkre Csoma Botond.

A képviselő szerint igyekszenek majd megtalálni a módját, hogy ösztönözzék az önkormányzatokat arra, hogy találják meg és védjék meg a településeiken fellelhető természeti értékeket. Hozzátette: a törvénytervezet kapcsán a következő időszakban az lesz a feladatuk, hogy meggyőzzék kollégáikat annak érdekében, hogy parlamenti többséget alakítsanak ki.

A Văcărești-i Natúrpark egyébként egy, a kommunista rendszerben megkezdett hirdotechnikai beruházás elhagyott építőtelepén jött létre. A '80-as években alakítottak ki egy tómedret a város akkor még gyéren lakott részén. A tervek szerint az Argeș folyóból táplálták volna, annak ellenére, hogy a Dâmbovițahoz fekszik közel. A tómeder alja ugyanis magasabban van mint Dâmbovița folyóé.

A betonozott töltéssel ellátott tómedret elkészülte után pumpák segítségével feltöltötték a Dâmbovițából, azonban kiderült, hogy nem képes megtartani a vizet, a szivárgások miatt a környező területeket is elöntötte a víz. Végül felhagytak az építkezéssel, és az Argeș folyóhoz vezető csatorna ásását is felfüggesztették. A magára hagyott építőtelepet pedig birtokba vette a természet és néhány év alatt csodálatos gazdagságú, vizes élőhely alakult itt ki.

Nyitókép: parculvacaresti.ro, foto: Helmut Ignat

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

Régi oldal >