2020. február 26. szerdaEdina
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Egészséges-e a pataréti szeméthegy árnyékában lakni? A romák kiperelik a választ

k. á. 2020. január 09. 12:27, utolsó frissítés: 2020. január 17. 12:21

Nemrég jelentett be a Desire Alapítvány, hogy gyűjtést szerveznek és perelnek. A hatóságok szerint minden rendben, de az eddigi tapasztalatok nem ezt mutatják.


Sokan és sokféleképpen írtak már arról, hogy kilenc évvel ezelőtt hogyan lakoltatott ki a kolozsvári városháza 78 roma családot, a kemény mínuszokban fűtés nélküli konténerekbe, amelyeket lakásnak igencsak nehezen lehetett nevezni. Ráadásul nem is akárhová, hanem a város gigantikus méretű szeméttelepe mellé. Azóta, aki Patarétről hall, és van némi társadalmi rálátása, annak a hely általában a városvezetés nemtörődömségét juttatja az eszébe.

Pataréten nemcsak a Coastei utcából kitelepítettek laknak - bár ők saját “kolóniát” kaptak, amely negyven konténerlakából állt, amelyekben semmilyen közművesített szolgáltatás nem volt - , két másik telep is van a közelben, az összesen ott lakók száma bőven meghaladja az ezret. A másik telepeken még rosszabbak a körülmények: összetákolt kunyhók, fóliával tetőzött kalibák tucatjai vannak ott.

Bár erre nincs sok mérés, azért sejthető, hogy ilyen közelségben lakni a szeméttárolóhoz nem lehet túlságosan egészséges, tekintve, hogy mindenféle mérgező anyag lebomlik az ott tárolt hulladékból. A helyi romák és az őket segítő civil szervezet, a Desire Alapítvány úgy döntöttek, hogy nem nyugszanak bele a helyzetbe, tekintve, hogy a szituációt "ökológiai rasszizmusnak" tekintik, és úgy vélik, ők a városi szeméttároló legkézenfekvőbb kárvallottjai, hiszen közvetlenül vannak kitéve a hatásának. Ezért döntöttek úgy, hogy perelnek.

Pereskedni és bizonyítani a helyi romák igazát nem egyszerű és nem olcsó, a szervezet most például adományokat gyűjt, hogy egyértelműen, adatotokkal tudja bebizonyítani, hogy káros abban a közegben élni, illetve fedezni tudja a jogi költségeket is. A romák kérik a már bezárt területek ökologizálását, valamint anyagi kártérítést is azért a kilenc évért, amelyet ebben a környezetben voltak kénytelenek eltölteni. Amennyiben győznek, a kártérítést az alpereseknek, azaz a kolozsvári tanácsnak, a Kolozs Megyei Tanácsnak és a kolozsvári Közterület-fenntartó Vállalatnak (RADP) kell majd kifizetnie.


A lehetséges hatások azonban nem csak a perelő emberekre terjednek ki, mintegy 1500 személy, azaz háromszáz család lakik a pataréti szeméttelep környezetében, ezeknek az embereknek pedig általában nehéz a kijutás a “gettóból”, maradni pedig szintén nem tanácsos.



Ha ez nem is föltétlenül éli el városvezetés ingerküszöbét, azért az igen, hogy hamarosan a teljes városi lakosságra kockázatot jelent a szeméttározók mérete, és néhány éve már föl-fölvetődik, hogy ökologizálni kellene a területet, de a megoldás helyett csak még jobban komplikálódott a helyzet. Ugyanis a pataréti régi szeméttárolót néhány éve bezárták, mivel nem felelt meg az EU-s standardoknak. Csakhogy az újnak a felépítése és elkészülése folyamatosan csúszik. Ez már tartalmazna egy korszerű újrahasznosító állomást és egy állandó egy szennyvíztisztító berendezést is. Csakhogy nem nagyon épül, és az évek során többször megtörtént, hogy vagy mérgező füst borította be a vidéket, vagy csurgalékvíz szivárgott a közeli patakba. Addig is, hogy a problémát valahogy orvosolja, a Megyei Tanács két új ideiglenes szemétlerakót létesített, egyiket a RADP gondozza, a másikat egy magánvállalat.

A problémához hozzátartozott az is, hogy a régi szeméttároló bezárása után a város jó ideig szemétkrízisbe került, és például úgy oldották meg a helyzetet, hogy Nagyváradra vagy máshová exportálták a hulladékot, ezért volt szükség a két új tároló létrehozására. Ezeket még 2015-ben nyitották meg és csak ideiglenes működési engedélyt kaptak rá, véglegeset egy szennyező telepre nem is lehet. Nem nagyon igyekeztek azonban bezárni, sőt, az eredeti két szemétdomb megsokasodott, most jelenleg öt van, és egyre közelebb ér a szemét azokhoz a kis konténerlakásokhoz, amelyekbe a városháza a romákat a városból száműzte. Romániában amúgy is óriási probléma a nem megfelelő hulladékkezelés, a város melletti szemétdombok környezetvédelmi és egészségügyi kockázatot jelentenek: recens információ, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást készül indítani emiatt, mert hiába állt jelentős összeg az ország rendelkezésére, az elmúlt időszakban nem mozdultak előre a helyzet megoldásában.

Aztán kezdődtek a bajok

2017 végén aztán bedőlt a szeméthegy, lezárt egy kis patakot, és elkezdett felgyűlni egy szennyezett folyadékkal teli tavacska, amely a hatóságok nemtörődömsége következtében akkorára duzzadt, hogy a végén már 8 és fél hektáron terült el. Táplálta a szemétből kifolyó csurgalék, illetve egy helyi forrás vize is, valamint az esőzések. 2018 tavaszán aztán bekövetkezett a baj, a tó vize megindult a Szamos fele. Akkor a megyei tanács elnöke azt mondta, semmi vész, ha eléri a Szamost, hiszen a tó vize tiszta, majd amikor civilek figyelmeztették, és jöttek az adatok is, hogy jóval a megengedett fölött van a mérgező anyag koncentrátuma a vízben, akkor azt mondta, csak a szociáldemokraták használják az ügyet propagandának. Hiába büntette őket 60 000 lejre a Környezetvédelmi ügynökség is, hezitáltak cselekedni, aztán a végén csak felállítottak egy mobil szennyvíztisztítót, amelyről az elnök gyorsan bejelentette, hogy üzembe helyezték, aztán kiderült, hogy akkor még nem, csak jóval később.

Ezt a patakocskát zárta el a szeméthegy. A szerző felvétele.Ezt a patakocskát zárta el a szeméthegy. A szerző felvétele.


Ennek fényében igencsak cinikusnak is tekinthető lépést tett tavaly december végén a Kolozs Megyei Tanács elnöke: Alin Tișe bejelentette, hogy Patarét problémája immár csak történelem, azaz, állítólag megkapta a környezetvédelmi őrségtől a bizonylatokat arra nézve, hogy a szeméttelep már nem szennyez. A tanácselnök ugyanakkor a nagy sikerretorika mellé szerényen odatette, hogy bár valójában még nem zárták be a hulladéktelepet, de a hetven éves működési történet végéhez értek.

Az országos sajtó is büszkén hozta a hírt: Románia második legnagyobb szeméttelepe hetven év után bezárt. Azt már nem mindenki tette hozzá, hogy a két “ideiglenes” szeméttelep továbbra is működésben marad. Ez körülbelül azt jelenti, hogy a megyei tanács bezárt egyet, és nyitott kettőt, amelyek azóta túllépték az eredeti méretét. Bár a Megyei Tanács elnöke azt mondja, a régi telep megszűnt szennyezőnek lenni, a civilek nem hajlandók ezt elhinni, és úgy gondolják, talaj-, lég- és vízmintára volna szükség a területen.

A kolozsvári és Kolozs megyei hatóságok szerint tehát minden rendben van Pataréten, olyannyira, hogy a konténerházakkal telerakott területet építkezésre alkalmasnak is nyilvánították már évekkel ezelőtt, holott a törvény szerint ez nemigen lenne lehetséges: meg kellene tartani egy minimum egy kilométeres távolságot a szemétteleptől. A helyszínen lakók azt állítják, legfeljebb nyolcszáz méterre van tőlük a szemétdomb.

Az ügy kapcsán Vákár István, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke megkeresésünkre elmondta, “nemigen hiszi”, hogy továbbra is szennyező lenne a szeméttelep, mert a tavaly beüzemelt szennyvíztisztító “többnyire üres”, azaz nem folyik szennyezett víz oda. “A lehetőség a tisztításra megvan, de most nincs szennyezés. Ez persze nem jelenti, hogy a szemétgyűjtés ügye meg lenne oldva”. Az alelnöknek emellett meggyőződése, hogy a régi telep már nem szennyező, megfelelően jártak ebben az ügyben, a másik kettőnek pedig megvan a saját procedúrája, ha majd az új szeméttároló beindul.

Kérdésünkre, hogy ki tudja-e jelenteni, hogy biztonságos körülmények között lehet most Pataréten élni, Vákár elmondta, “ilyet nem tud kijelenteni”, de azt is hozzátette, hogy “egy olyan építmény körülményeiről, amely nem törvényesen volt felépítve, nem is lehet kijelenteni, hogy biztonságos-e”. Ezzel a tanácselnök arra utalt, hogy a helyi romák közül sokan összetákolt, engedélyek nélküli épületekben élnek. Arról azonban nincs tudomása, hogy azok a konténerházak, ahová 2010-ben a romákat kilakoltatták, legálisan lennének-e elhelyezve, de feltételezi, hogy amennyiben a város engedélyezte, akkor betartotta a törvényes feltételeket”. Vákár István érdeklődésünkre azt is elmondta, hogy az elmúlt időszakban a Környezetvédelmi Őrség nem jelezte, hogy problémák lennének a területen.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

Régi oldal >