2020. március 30. hétfőZalán
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Valóban a zöldek lennének a felelősek az ausztráliai tűzvészért?

Babos Krisztina Babos Krisztina 2020. január 10. 10:07, utolsó frissítés: 2020. január 17. 12:21

Rengeteg elképesztő magyarázat született és terjedt el a közösségi médiában azzal kapcsolatban, hogy mi okozza az ausztráliai bozóttüzeket.


A legelképesztőbb elmélet szerint tízezer piromániás tizenéves garázdálkodik kontinens-szerte, ők gyújtogatják merő rosszindulatból a száraz aljnövényzetet. Nem kevésbé furcsa az a verzió sem, miszerint a természetvédők, pontosabban az ausztrál zöld párt politikusai a hibásak a pusztító tüzekért. Míg a piromániás gyerekekről szóló írások megmaradnak a közösségi média azon bugyraiban, amelyeket többnyire csak az összeesküvés-elméletek fanatikus hívei látogatnak, az úgynevezett "zöld összeesküvés" kilépett ebből a körből és megjelent a politikai közbeszédben és a mainstreem médiában is. A jelenségre a The Guardian ausztráliai kiadása is felfigyelt és egy alapos cikkben járja körül a kérdést. A zöldek feltételezett bűne egyébként az, hogy - állítólag - betiltatták a megelőző aljnövényzet-égetést, amely egy hagyományos erdőtűz-megelőzési módszernek számít Ausztráliában.

A The Guardian szerint a nyilvánvaló tények ellenére tartja magát az elmélet, miszerint az ausztráliai tűzvész – beleértve az általa okozott pusztítást – nem a klímaváltozás eredménye, hanem a környezetvédők összeesküvése okozta, akik meg akarták akadályozni a bozóttűzveszély-csökkentési intézkedéseket, azaz az erdők avartól való megtisztítását és a tervezett égetéseket. A megelőző égetést a bennszülöttek több száz éve művelik, a lényege pedig az, hogy irányított tüzekkel felégetik a száraz és gyúlékony aljnövényzetet annak érdekében, hogy a természetes módon (például villámcsapás által) keletkező tüzek ne tudjanak túlságosan nagy mértékben elharapózni.

A zöldeket hibáztató elméletet megerősítette Scott Morrison ausztrál miniszterelnök is egy nemzeti parkban tett látogatása után, utalva arra, hogy azok, akik a klímaváltozással magyarázzák a tűzvészt, épp azok, akik ellenzik a megelőző égetéseket.

„Ez nevetséges. Hazug politikai retorika a nemzeti parkokban alkalmazott megelőző intézkedésekre fogni a tűzvészeket” - mondta a David Bowman professzor, a Tasmániai Egyetem tűzvédelmi kutatási igazgatója.



Valóban leállíttatták a zöldek a megelőző égetéseket?

A tervezett és kontrollált égetéseket a tűzvédelmi hatóságok, a nemzeti parkok igazgatóságai és a magángazdálkodók is végzik – utóbbiak például az épületeik környékén irtják ki a növényzetet, hogy a lángok ne tudjanak belekapni az ingatlanokba. A munkálatok koordinálását a helyi bozóttűz menedzsment bizottságok végzik, amelyekből csak Új-Dél-Walesben működik 120.

A zöldek összeesküvéséről szóló híreket a bozóttüzek szakértői nagyon határozottan cáfolták és adatokkal támasztották alá kijelentéseiket. Sőt, az igazság az, hogy az elmúlt években nemhogy kevesebb, de éppen, hogy több megelőző aljnövény-égetést végeztek, mint azelőtt.

“Ezek nagyon régi és elcsépelt összeesküvés-elméletek, amelyek minden tűzzel együtt fellángolnak, hogy aztán újra és újra megcáfolják őket” – nyilatkozta Ross Bradstock professzor, aki 40 éve vezeti egy ausztrál kutatóintézet bozóttüzekkel kapcsolatos munkáját.



Korábban a tűzvédelmi hatóságok azon vezetői, akik felszólaltak a klímaváltozás csökkentése érdekében, és akik hónapokon keresztül hiába próbáltak egy találkozót összehozni Morrison kormányfővel, egy felhívást tettek közzé annak érdekében, hogy növeljék a veszélyelhárításra szánt összegeket.
Az ausztrál zöld párt, az Australian Greens úgy nyilatkozott, hogy támogatják a bozóttűz-veszélyt csökkentő, megelőző égetéseket, amennyiben egy fenntartható stratégia keretében műveik és szakemberek irányítják azt, tekintettel a biodiverzitás megőrzésére. A szövetségi kormány felvázolta, miként végezhetnek megelőző égetéseket a gazdálkodók és az állami ügynökségek még olyan körülmények között is, ha ez ellentmond a természetvédelmi jogszabályoknak és természeti értékeket veszélyeztet.

Hogy történnek a megelőző égetések?

Amint az Új-Dél-Wales-i nemzeti parkok és vadvédelmi szolgálatok a Guardian Australiának elmondták, az elmúlt két teljes bozóttűz-szezonban, azaz 2018-ban és 2019-ben 139 ezer hektáron végeztek megelőző égetéseket, ami kicsivel több, mint amennyi elő volt irányozva. A megelőző égetéseket két tényező korlátozza igen nagy mértékben: az egyik a humán- illetve az anyagi erőforrások, a másik pedig az időjárás.

Az Új-Dél-Wales-i Vidéki Tűzvédelmi Szolgálat 2018-19-es éves beszámolói szerint „a szolgálat és partnereinek tűzvédelmi munkáját igen nagy mértékben befolyásolta az időjárás, nagyon szűk keretek között lehetett csak végezni a beavatkozásokat. A hosszan elnyúló száraz időszak 2018-19-ben jelentős mértékben befolyásolta a szolgálat lehetőségeit a veszélyelhárításra nézve”. A szolgálat szerint 113.130 birtok képezte megelőző intézkedések tárgyát, ami a célkitűzések 76 százalékát jelentette, valamint 199.248 hektárt fedtek le, ami a célkitűzésük 106 százalékának felelt meg.

Befolyásolja a klímaváltozás a megelőző intézkedéseket?

Az Új-Dél-Wales-i tűzvédelmi és mentési hatóság korábbi vezetője, Greg Mullins azt írta, hogy a forróság és a szárazság, valamint a fokozott tűzveszély akadályozta a hatóságokat az előírt védelmi égetések kivitelezésében. Mullin szerint miközben a klímaváltozás nagymértékben beszűkítette azokat az időszakokat, melyekben megelőző égetést lehet végezni, néhány spontán tűz annyira felerősödött, hogy teljesen leégetett olyan területeket, amelyeket meg akartak védeni. „Rengeteg megelőző védelmi beavatkozást végeztünk, de a tűz mégis felégette a területeket” - mondta Mullins, aki cáfolta, hogy a zöldek megelőző beavatkozások elleni fellépése okozta volna a tűzvészt. „Vádoljuk a zöldeket, vádoljuk a gyújtogatókat. Ez egy vádolós játék. A fő kérdés viszont az, hogy a kormánynak mikor esik le a tantusz?” - tette fel a kérdést Mullins.

Fotó: Christopher Burns/unslpash.comFotó: Christopher Burns/unslpash.com


Az ausztráliai Nemzeti Parkok Szövetségének elnöke, Anne Dickson szintén válaszolt a természetvédőket ért vádakra. 2019 novemberében azt mondta: „a tüzek gyakoriságának és intenzitásának fokozódása egyike a legnagyobb veszélyeknek, melyek a biodiverzitást és a természetes élőhelyeket fenyegetik. Politikai húzás azt terjeszteni, hogy a természetvédők mitikus hatalommal rendelkeznek a tűzvédelmi törvények fölött és a tűzvédelmi bizottságok fölött, azonban ez nem így van. Ez egy nagyon primitív és egyszerű megközelítése a dolgoknak, mely próbálja kikerülni azt a komplex feladatot, ami vár ránk a közösségeink és a természet védelme terén.”

A klímaszakértők szerint nem kizárólag a klímaváltozás felelős az extrém hőségért, hanem két klímarendszer együttes hatása a forróság és a tűzveszély növekedése. (Az indiai-óceáni dipólusról és az antarktiszi oszcillációról itt olvashatnak bővebben.)

A tűzvédelmi szakemberek napi szintű adatbázist készítenek a tűzveszéllyel kapcsolatban, és kiszámítják az ún. erdőtűz-veszély indexet a hőmérsékleti értékek, a páratartalom, a szélsebesség, illetve az éghető anyagok mennyisége alapján. 2019 nyara negatív rekordot döntött e tekintetben, 1950-ig visszamenőleg.

Egy 2017-es tanulmányból, mely 67 év erdőtűz-veszély indexeit elemzi kiderül, hogy egy világos trend rajzolódik ki, tavasszal és nyáron fokozódik a tűzveszély Ausztrália déli részén a szélsőséges értékek miatt, emellett egyre korábban kezdődik el a bozóttűz-szezon. Egy, a Queensland’s historic által 2018-ban készített tanulmány szerint az ember által okozott klímaváltozás következtében négyszeresére nőtt az esélye a tűzzel is járó extrém magas hőmérsékleti értékek kialakulásának.

Az Index.hu annak járt utána, hogy valóban a Nemzetközi Űrállomásról készült ez a sokat osztott fotó a bozóttüzekről. Mint kiderült, a kép nem az ISS-ről származik, hanem Anthony Hearshey kreatív képalkotó 3D-vizualizációja, amit a NASA műholdak összegyűjtött havi (2019. december 5. és 2020. január 5. közötti) adataiból készített. Vagyis a lángok a képen az összes tűzzel érintett helyszínt mutatják, de a tüzek nem mindig egy időben égtek.Az Index.hu annak járt utána, hogy valóban a Nemzetközi Űrállomásról készült ez a sokat osztott fotó a bozóttüzekről. Mint kiderült, a kép nem az ISS-ről származik, hanem Anthony Hearshey kreatív képalkotó 3D-vizualizációja, amit a NASA műholdak összegyűjtött havi (2019. december 5. és 2020. január 5. közötti) adataiból készített. Vagyis a lángok a képen az összes tűzzel érintett helyszínt mutatják, de a tüzek nem mindig egy időben égtek.


A Nemzeti Természettudományos Program ez év elején kiadott tájékoztatója szerint ezek a folyamatok nagy valószínűséggel erősödni fognak, a klímamodellek azt mutatják, hogy a bozóttüzek szempontjából veszélyes időjárási körülmények kialakulása egész Ausztráliában egyre gyakoribbá válik majd az üvegházhatású gázok kibocsátása miatt. Félő továbbá, hogy az ausztráliai bozóttüzek által a légkörbe került nagy mennyiségű szén-dioxid nem kötődik újra meg az erdők regenerálódása során.

A tüzes időszakokban kialakulnak a bozóttüzek által generált, villámlással kísért viharok is. A Scientific Report 2019-ben publikált egy tanulmányt, mely szerint az üvegház hatású gázok kibocsátásának folytatása egyre inkább hozzájárul majd az ilyen viharok kialakulásához.

Nyitókép: Issy Baley/unsplash.com

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

Régi oldal >