Az ausztrál pokol az új „normál időjárás”?
összeállította: B. D. T. 2020. január 14. 17:26, utolsó frissítés: 2020. január 21. 11:22"Nem kaptam levegőt" - egy szlovén teniszező nem tudta végigjátszani a meccset az Australian Openen. Bulgária méretű terület égett le eddig.
Az ausztrál bozóttüzekhez hasonló jelenségek a jövőben megszokottak lesznek: egy 3 Celsius-fokkal magasabb átlaghőmérsékletű világban ilyen lesz a "normál" időjárás - nyilatkozta Richard Betts professzor, a nagy-britanniai Met Office Hadley Centre munkatársa a BBC-nek.
Brit kutatók gyorselemzést készítettek a klímaváltozás erdőtüzekre gyakorolt hatásairól: 57 friss tudományos publikációt néztek át a témában, és azt találták, mindegyik összefüggést talált a klímaváltozás és a gyakoribbá és súlyosabbá váló erdőtüzek között.
2019 volt az eddig regisztrált legmelegebb és legszárazabb év Ausztráliában. Bár a legutóbbi tüzeket időjárási jelenségek okozták, teljesen egyértelmű, hogy ebben az ember okozta felmelegedés is szerepet játszik - szögezték le a tudósok.
Az Indiai- és a Csendes-óceán felől érkező forró, száraz szelek, és egyéb, természetben előforduló időjárási minták szignifikáns szerepet játszottak a bozóttüzekhez szükséges feltételek teljesülésében. A tüzek mindenképpen kialakultak volna természetes módon is, de abban bizonyosak lehetünk, hogy az ember által okozott klímaváltozás miatt váltak sokkal pusztítóbbá - nyilatkozta Betts.
Az erdőtüzek kialakulásának rizikója, gyakoriságuk és intenzitásuk akkor a legmagasabb, amikor magas a hőmérséklet, alacsony a páratartalom, nincs vagy kevés a csapadék, és erős a szél.
Mind az 57 tudományos publikáció világosan igazolja, hogy az emberek által okozott felmelegedés máris a tüzek gyakoriságának és súlyosságának növekedéséhez vezetett, beleértve az erdőtüzek kialakulásának kockázatát is - nyilatkozta a tanulmány vezető szerzője, Matthew Jones, a Kelet-Angliai Egyetem kutatója. Ugyanezt tapasztalták a tudósok több régióban, beleértve az Egyesült Államok nyugati részét, Kanadát, Dél-Európát, Skandináviát, Ausztráliát és az Amazonas térségét is. Az ember okozta felmelegedés növeli a tüzek kialakulásának kockázatát olyan régiókban is, mint Szibéria.
Ausztrália átlaghőmérséklete egyébként jelenleg 1.4 Celsius-fokkal magasabb, mint az ipari forradalom előtt volt. 2019 decemberében az Ausztráliában tapasztalt, extrémnek számítóan forró hőmérsékleti értékek csak most tűnnek szokatlannak: egy 3 fokkal melegebb világban teljesen normálisnak fognak számítani, tehát mi most egy jelét láthattuk annak, mik lesznek a normál körülmények egy 3 fokkal melegebb jövőbeni világban - magyarázta Betts.
Jelenleg a bolygó átlaghőmérséklete körülbelül 1 Celsius-fokkal magasabb, mint amilyen a 19. század ötvenes éveiben volt. Még úgy is, hogy a kormányok tervezik a széndioxid-kibocsátás csökkentését, a világ jelenleg afelé tart, hogy a század végére elérjük a 3 Celsius-fokos átlaghőmérséklet-emelkedést.
A kutatásban résztvevő szakértők közül volt, aki azt emelte ki: az erdőtüzek és a hőhullámok azok a jelenségek, amelyeket az emberek "a saját szemükkel látva" ismernek fel a globális felmelegedés jeleiként.
"Ezek az 1 Celsius-fokos globális hőmérséklet-emelkedés hatásai. Ezek a hatások sokkal súlyosabbak lesznek, mindaddig, amíg nem tesszük meg, amit kell, hogy stabilizáljuk a világ klímáját" - nyilatkozta Corinne Le Quéré, a Kelet-Angliai Egyetem kutatója.
Hogy mit kell tenni, az évek, évtizedek óta egyértelmű: nettó nullára kell csökkenteni az emberiség széndioxid- és más üvegházhatású gázkibocsátását. Ha ezt nem tesszük meg, sokkal rosszabb dolgok várnak ránk, mint amit most tapasztalunk. Amit most látunk Ausztráliában, az nem is az "új normális", hanem egy átmenet a sokkal rosszabb felé - tette hozzá a tudós.
A Reuters ezen az animáción mutatja meg, hogyan gomolygott az ausztrál bozóttüzek füstje szerteszét az egész világon:
A szeptember óta tartó ausztráliai bozóttüzek az ország történelmének talán legsúlyosabb katasztrófáját jelentik. Eddig 28-an haltak meg a tüzekkel összefüggésben, több mint 2500 lakóház égett le, de az emberi károkon túl visszafordíthatatlan katasztrófa történt az élővilágban is. Egy Bulgária méretű, erdőkkel borított és mezőgazdaságra használt terület égett le eddig, és több mint egymilliárdra becsülik a tűz miatt elpusztult állatok számát.
Mindeközben
az ausztrál kormányfő, Scott Morrison próbálja újraéleszteni a turizmust, és "open for business" típusú üzenetekkel bombázza a nemzetközi sajtót.
Victoria állam fővárosában, Ausztrália második legnagyobb metropoliszában, Melbourne-ben a hűvösebb idő ellenére továbbra is füst fojtogatja az embereket. A város levegőminősége egyetlen éjszaka alatt elérte a világ legrosszabbja pozíciót, mivel a hidegebb hőmérséklet a talajhoz közel vitte a levegőben szálló részecskéket. A lakosokat felszólították, hogy maradjanak zárt ajtók mögött, sőt a háziállataikat is zárják be, és tartsák csukva az ablakokat.
Az Australian Open melbourne-i tenisztorna szervezői korábban számos bírálatot kaptak, hogy a mérgező levegő ellenére nem fújták le a meccseket; egy játékos amúgy köhögőrohamot kapott, és összeesett az előselejtezőkön - írja a Reuters.
Végül a kvalifikált játékosok edzőmérkőzéseit lefújták kedden, írja a CNN.
A CNN arról is beszámol, a rosszul lett teniszező egy szlovén versenyző volt. "Nagyon nehezen tudtam lélegezni az egész meccs alatt. Már 20 perc után nehezen vettem a levegőt" - nyilatkozta Dalila Jakupovic. Olyan volt, mintha asztmás rohamot kaptam volna - amúgy nincs asztmám, tette hozzá a visszalépett versenyző.
"Egyszerűen nem kaptam levegőt. Nem tudtam menni sem, ezért lefeküdtem a földre, mert nem tudtam egyenesen állni. Ezután pánikrohamom volt" - mesélte Jakupovic.
Címoldali fotó forrása: 7News Sydney