Ismét háborognak a szatmáriak a facsonkolás, azaz a “druzsbás metszés” miatt
Babos Krisztina 2020. március 03. 19:06, utolsó frissítés: 19:07Megint kiverte a biztosítékot a szatmárnémeti civilek körében az a mód, ahogy tavaszi metszés címszó alatt “összepocsékolják” a fákat, ugyanakkor a Szamos-parton tervezett parkosítás miatt is aggódnak.
Hétfőn a főtéri parkban végzett munkálatok miatt háborodtak fel az emberek, ahol a város alkalmazásában levő egyik kertészcég újfent láncfűrésszel esett neki a hársaknak. A közösségi médiában sokan kifakadtak a “druzsbás metszés” miatt, melynek során sebkezelés nélkül vágnak le akár 20-30 centi vastag ágakat.
“Ez nem metszés, ez csonkítás.
Az a fő baj, hogy hatalmas vágási felületeket, sebeket hoznak létre, melyeket ráadásul nem kezelnek megfelelően. Ezáltal bejáratokat, behatolási lehetőséget hagynak a kártevőknek, kórokozóknak, ahol meg tudnak telepedni például gombaspórák, továbbá közvetlenül éri a víz, ami szintén a fa egészségét veszélyezteti” - mondta el a Transindexnek Márk-Nagy János, az Erdélyi Kárpát Egyesület Szatmárnémeti elnöke.
Az ökológus szerint hosszú évek óta ez megy a városban, hiába tiltakoztak korábban több alkalommal is. Mint megtudtuk, szakértők és civilek összeállítottak kb. 3 évvel ezelőtt egy alapos útmutatót arra nézve, hogy miként kell metszeni a városi fákat, Márk-Nagy szerint viszont hiába juttatták el ezt a Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatalnak, a döntéshozók rá se hederítenek.
Az ökológus elmondta, sokszor keresték meg javaslataikkal az szatmárnémeti városvezetést, azonban minden alkalommal az volt a válasz, hogy “ők jobban értenek ehhez”. “2001-ben kezdték el a városban ilyen brutális módszerekkel csonkolni a köztéri fákat az Árpád utcán, de akkor is hiába szólalt fel ez ellen az EKE. Meg lehet nézni, milyen állapotban vannak azok az érzékeny nagylevelű- és ezüsthársak, mind gombás és egyéb kártevők is megtámadták ezeket a sebeken át” - fejtette ki a szakember.
Úgy vélte, a nagy ágak levágása csak ritka esetekben indokolt, például ha el van száradva. Hozzátette: azóta semmi előrelépés nem történt e téren, hiába váltogatták egymást a polgármesterek.
“Négy évvel ezelőtt, a polgármesteri kampányban Kereskényi Gábor is felszólalt, amikor az István téren csonkolták a fákat, ehhez képest most is ugyanúgy történnek a dolgok, ugyanúgy szétcsonkolják, szétvágják a fákat” - kesergett a szakember.
Amint arról beszámoltunk, tavaly két alkalommal is heves tiltakozást váltott ki a helyiekből a polgármesteri hivatal eljárása. A város legnagyobb parkjában, a Kossuth-kertben egy 250 év körüli tölgyet vágtak ki tőből, mindenféle indok nélkül. A civilek szerint ezáltal egy komoly értéktől fosztották meg a várost, hiszen az öreg fák ökológiai értéke messze felülmúlja a fiatalabb példányokét, így nem tudják ezeket pótolni azzal sem, ha több ezer csemetét ültetnek.
Szerencsésen zárult ugyanakkor az a megmozdulás, amit a Sugárút utolsó öreg fájának védelmében szerveztek. Amint arról beszámoltunk, a helyi sajtóból értesültek a polgármesteri hivatal szándékáról, miszerint ki akarják vágni. Emiatt villámcsődületet szerveztek, melynek keretében körülbelül ötvenen locsolták meg szimbolikusan a körülbelül 80 éves kőrist, kifejezve hálájukat, amiért “évtizedek óta biztosít árnyékot és tiszta levegőt” a szatmáriaknak.
A helyi zöldek emellett aggódnak a Szamos parton tervezett parkosítás miatt is. “A legnagyobb probléma ezzel is az, mint egyébként más dolgokkal is, hogy a polgármesteri hivatal nem konzultál megfelelően, nem foglalkozik azzal, hogy kikérje mások véleményét is, hogy együtt tervezzen a lakossággal. Mindent a saját fejük után csinálnak, nehogy valaki beleszóljon. Ez a mostani vezetésnek a stílusa” - magyarázta Márk-Nagy.
Mint elmondta, néha nyilvánosságra kerülnek látványtervek a beruházásokról, ahogy a főtéri park átalakításáról is, azonban ezek alapján nem lehet alaposan tájékozódni, nem lehet megérteni például, hogy hány fát vágnak majd ki, vagy hogy mekkora területet betonoznak le. Az ökológus szerint a Szamos-part rendezése során szempont kellene legyen az, hogy a folyó és az ártere Szatmárnémeti fölött, illetve a város alatt Natura 2000-es természetvédelmi terület.
Itt figyelembe kéne az úgynevezett jelölőfajok igényeit. Mint elmondta, vidrák és hódok, továbbá rengeteg védett madár-, hal-, kétéltű-, hüllő- és denevérfaj használja ezt a területet. A Szamos Szatmárnémeti területén egy szűk, természetközeli állapotban levő ökológiai folyosót jelent a ritka élőlények számára, ami összeköti a város fölötti és a város alatti szakaszt, emiatt fontos, hogy jó állapotban legyen ebből a szempontból is. Hozzátette: sajnos a polgármesteri hivatal weboldalán nem elérhetőek ezek az információk, ezért némi aggodalommal figyelik, hogy mi történik a folyóparttal.
Nyitókép: A korábbi csonkolások nyomán keletkezett, nem kezelt sebfelületeken keresztül számos kórokozó, például gombák támadják meg a fákat. A szerző felvétele