2019. december 6. péntekMiklós
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Románia derogálást kér a méhgyilkos neonikotinoidok további használata érdekében

2019. november 27. 13:50, utolsó frissítés: 13:50

Bár az Európai Unió országaiban 2018 decemberétől betiltották a neonikotinoidoknak nevezett csávázószerek használatát, a román mezőgazdasági minisztérium kérvényezni fogja, hogy a 2020-as vetési szezonban a kukorica és a napraforgó-kultúrák esetén mégiscsak lehessen használni a tömeges méhpusztulást okozó vegyi anyagokat.

A szaktárca közleménye szerint ezzel a termés-csökkenést kívánják megelőzni. Nechita Adrian Oros mezőgazdasági miniszter szerint „egyensúlyt kell teremteni a növényvédelem illetve az emberi és állati egészség megőrzésére irányuló intézkedések között”.

„Romániának, más tagországokkal ellentétben, számos igen agresszív kártevővel kell számolnia a kukorica, a napraforgó és a repcekultúrák esetén” - fejtette ki, hozzátéve: a derogálással a termelőket szeretnék segíteni.

A neonikotinoidokat körülbelül 25 évvel ezelőtt kezdték alkalmazni a mezőgazdaságban, majd egyre szélesebb körben használták, míg körülbelül 10 éve el nem kezdődtek a méhek esetén az úgynevezett kolónia-összeomlások, és ki nem mutatták, hogy a nyugtalanító jelenségért elsősorban a növényvédő szerek tehetőek felelőssé. Egyes területeken a populáció közel 90 százaléka tűnt el, Magyarországon pedig, becslések szerint, tavaly év elején a méhállomány körülbelül fele hullott el. Ezek a vegyi anyagok a méheken kívül más beporzó rovarokra is károsak.

Mivel számos tudományos kutatás igazolta, hogy ezért jórészt a neonikotinoidok használata tehető felelőssé, az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) javaslatára 2013-ban részlegesen betiltották az imidakloprid, a klotianidin, valamint a tiametoxám használatát a méhek számára vonzó növények (repce, kukorica, napraforgó) esetén.

Egy évvel ezelőtt pedig ezt a tiltást kiterjesztették minden szabadföldi kultúrára, így jelenleg csakis üvegházakban használhatóak az említett szerek. Négy ország szavazott a szigorítás ellen, többek között Románia és Magyarország is.

Az említett vegyi anyagokat a vetőmagok csávázására használják, mely a növény fejlődése során felszívódik, így védi a kártevők ellen, hatása pedig akár ezer napig is fennmarad. A szerek nem pusztítják el közvetlenül a beporzókat, azonban a kutatások szerint nagymértékben csökkentik a szaporodási képességüket, illetve tájékozódási zavarokat okoznak.

Utóbbi a méhek esetén végzetes lehet, mivel gyűjtőútjaikra csak annyi táplálékot visznek magukkal, ami feltétlenül szükséges (eléggé jól ismerve a bejárandó szakaszt), így pár száz méter plusz repülés akár az életükbe kerülhet.

Egyes kutatók a neonikotinoidok “karrierjét” a diklór-difenil-triklóretánéhoz, közismert nevén DDT-éhez hasonlítják, melynek használata a második világháború után terjedt el hihetetlen mértékben, végül azonban betiltották, mivel bizonyítást nyert, hogy a rovarokon kívül sok más fajra, többek között az emberre is igen káros hatással van, daganatos megbetegedéseket és idegrendszeri zavarokat okoz. (hírszerk.)

Nyitókép: theglobalfool.com

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

Régi oldal >