2017. február 21. keddEleonóra
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Márk-Nagy János: egyre több tarvágást látunk, eltüntetett erdőket

2017. február 01. 15:56, utolsó frissítés: 2017. február 03. 11:17

A Túr Menti Védett Területek kezelőjéről, az Erdélyi Kárpát-Egyesület - Szatmárnémetiről egy erdészeti hivatal főnöke egyszer azt találta mondani, "a legmerevebb és legharciasabb gondnokok a romániai Natura 2000 területek gondnokai közül”. Márk-Nagy János, a szervezet elnöke ezt bóknak veszi. "Mi negatív mutatókkal dolgozunk, például: hány hektár erdőt nem vágtak ki, hány km folyót nem tettek tönkre stb. És miért ne: hány korrupt politikus, igazgató vagy ravasz befektető haragszik ránk és kritizál minket" - nyilatkozta nemrég egy interjúban. Az eredetileg decemberben a Viitorul Romaniei portálon megjelent interjú magyar fordítását a Bözsike akcióban környezetvédelmi aktivista blog közölte.

"16 éves voltam, tehát 1987-88-ban a Túrban horgásztam és tömeges halpusztulást láttam, valószínűleg valamilyen szennyezés következtében pusztultak el. Több természetszerető sporthorgásszal visszatértünk Szatmárnémetibe, és elmentünk a Megyei Néptanácshoz, hogy bejelentsük a szennyezést, és beszéljünk a megye első titkárával. Egy óra várakozás után megjelent a sofőrje és azt tanácsolta, hogy menjünk haza. A felnőttek megértették a tanácsot, hogy nem érdekünk zajt csapni, így hazamentek. Én nem értettem a tanácsot, nem értettem, miért ijedtek meg a felnőttek, végül én is hazamentem, de keserű szájízzel maradtam. Azt hiszem, akkor éreztem először azt a dühöt, ami mindig hatalmába kerít, ha természetrombolást látok."

A környezetvédelmi problémák közül sokan az erdőirtást emelik ki Romániában, eközben a meggondolatlan erdősítések is egyre nagyobb gondot jelentenek. Ilyen "a Plantăm fapte bune în România (Jótetteket ültetünk Romániában), vagy a Tășuleasa social, akik magas természetvédelmi értékű gyepeken erdősítettek. És ami sokkal rosszabb, idegenhonos özönfajokat ültettek, amiknek semmi keresnivalójuk Románia flórájában, és amik bármikor átterjedhetnek a szomszédos területekre is" - hívta fel a figyelmet Márk-Nagy János.

Az állam diszfunkcionális, "mindenki csak mímeli, hogy teszi a dolgát. A Romsilva úgy tesz, mintha mindent törvényesen és az erdészeti elvek szerint csinálna. Az Erdőőrség és a Környezetvédelmi Őrség pedig úgy tesz, mintha ellenőrizné a tevékenységeket, és néhanapján – hogy létezésüket igazolják – kirónak néhány büntetést, megjelennek a sajtóban az eredményeikkel, statisztikáikkal. A valóságban egyre több tarvágást látunk, eltüntetett erdőket, olyan fajoknál is, amelyek esetében tilos a tarvágás, vagy olyan erdőkben vágnak, amelyek még nem érték el a vágásérettséget. A magánszemélyek erdőiről jobb, ha nem is beszélünk, azoknak a helyzete rettenetes. A minden hájjal megkent ügyeskedők kihasználják a szegény embereket, akiknek nincs pénzük megfizetni erdőrészük őrzését, vagy azt, hogy megfelelően gondozzák, a hatóságok pedig teljes mértékben passzívak."

Márk-Nagy János rámutatott, a törvényekben sok a kiskapu, az állam intézményeiben káosz uralkodik. Nem volt világos elképzelés az erdők kezelésére, miután visszaszolgáltatják a volt tulajdonosnak. "Nekünk is nagyon sok kis erdőterülettel rendelkező erdőtulajdonosunk van. Például van 0,66 hektáros erdőbirtok, ami lényegében egy 1 m széles és 660 m hosszú sáv. Akiknek 1 hektáros birtokuk van, az 1,5 méter széles csík, akiké 2 hektár, az 3 méter széles. Ekkora területeken nem lehet gazdálkodni. Ezek a tulajdonosok mind úgy gondolják, hogy ha nekik erdejük van, akkor nekik bevétel jár az erdő után. Nem tudják elképzelni, hogy tűzifát vegyenek, mikor ott az erdő. A törvény előírja, hogy üzemtervet kell készíteni, szerződésük kell legyen egy erdészettel, akik az erdő gondozását és őrzését végzik. Azon túl, hogy kifizetik az erdő őrzését és kezelését, ezen felül még megfizetnek egy szakcéget, hogy elkészítsék az üzemtervet és ha az erdő védett terület, ahonnan annyit sem vághatnak, amennyi tűzifának elég télire, akkor nem marad más, mint hogy illegálisan termeljék ki. Itt kerültek képbe az ország több részén az ügyeskedők, kitermelő cégek, akik elmentek ezekhez a szerencsétlenekhez, kifizették az erdejükben levő fát, kimentek és kivágtak mindent, az egész erdőt, majd eltűntek. Így lettek csupaszok egész hegyoldalak."

A Romsilva által kezelt erdőkben nincsenek ilyen gondok; ott viszont nem tartják be az erdőgondozással kapcsolatos elveket. "Ez alatt az üzemterveket értem, amik helyettesítést írnak elő olyan helyeken is, ahol nem szükséges. Több fafajnál tiltja a tarvágást az erdészeti törvény, de ha helyettesítést írnak elő, az tarvágást és újraerdősítést jelent. Ilyen esetekre találták ki az erdészeti kártevők elterjedését, amivel egész parcellák kivágását indokolják szigorúan védett területeken, mint a nemzeti parkok vagy a tájvédelmi körzetek esetében is."

Ezért sem lenne szabad egy nyereségorientált szervezetnek, mint amilyen egy erdészet vagy egy vadásztársaság, védett természeti területet gondozni, mert érdekellentét áll fenn - magyarázta.

Sajnos, a védett területek rendszerében nem történt semmilyen pozitív változás az országban, "16 éve egy helyben topogunk". Az interjú teljes szövege itt olvasható.


Régi oldal >