2017. április 24. hétfőGyörgy
19°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Szavazz az év denevérére!

2017. február 27. 10:17, utolsó frissítés: 18:35

Első ízben lehet szavazni Romániában is az “Év denevérére” a romániai denevérkutatók és a Lilieci.ro denevérportál kezdeményezésére.


Fajszám és a kolóniák mérete alapján Románia az európai ranglista élmezőnyében található. A romániai denevérszakértők három denevérfajt választottak ki az országban élő 32-ből, akik közül a nagyközönség szavazatai alapján kerül ki a 2017-es év denevére: a nyugati piszedenevér (amelynek kitűnő orra van az idős, értékes erdőkhöz), a kis patkósdenevér (akinek a legmagasabb a hangja Romániában), valamint a barna hosszúfülű denevér (aki a legméretesebb fülekkel bír a hazai fajok közül).

A szavazás március 19. éjfélig tart.

A szakértők számos fotót és részletes leírást közölnek a három döntős denevérfajról.

„Mivel az idős erdőket kedveli, a piszedenevér elég ritkán kerül direkt konfliktusba az emberekkel. Viszont a nem megfelelő erdészeti beavatkozások nagy kárt okozhatnak a fajnak, tekintve hogy kedvenc szálláshelyei között felsorolhatjuk a fák odvait és hasadékait, illetve a holtfák adta lehetőségeket is. A piszedenevér védelme a táplálkozási területek és a szálláshelyek megfelelő védelme által valósítható meg. Ha az idős fákat kivágják, vagy a holt faanyagot rendszeresen eltávolítják az erdőkből, már nem talál megfelelő menedéket sem, mindez pedig nagy hatással lehet a populációkra. Célszerű 7-10 odvas fa meghagyása hektáronként, mely kb. 25-30 odúnak felel meg, illetve a holt faanyag megőrzése. A földalatti szálláshelyek esetében ajánlott, hogy a november 1–március 31. közötti hibernálási periódus turisztikai és barlangász tevékenységektől mentes legyen” – írják a szakértők.

„A kis patkósdenevér kedvelt telelő szálláshelyei földalatti helyszínek, barlangok, elhagyott bányák, de városi vagy vidéki pincék is. A nyáron kialakuló szülőkolóniák elsősorban épületek padlásain találhatóak, ahol a nőstények egy laza szerkezetű kolóniát hoznak létre, kényelmes távolságot hagyva egymás között. Ez a helyzet a hibernáló kolóniák esetében is, ahol az egyedek laza csoportban lógnak anélkül, hogy egymáshoz érnének. Egy kis patkósdenevér hibernáló kolóniája úgy fest, mintha sok-sok szilvát felaggattunk volna a barlang mennyezetére. A kis patkósdenevér rendkívül hű az év során használt szálláshelyekhez: a szülőkolóniák által használt padlásokhoz és a hibernáló kolóniák által kedvelt földalatti szálláshelyekhez is. Így e szálláshelyek védelme elengedhetetlen. Védelmük az épületek megfelelő kezelésével és a kritikus periódusokban (nyáron, május 15–augusztus 15., valamint télen, november 1–március 31. között) az emberi zavarás kizárásával valósulhat meg” – áll a faj bemutatásában.

„A barna hosszúfülű denevér előszeretettel vadászik idős lombhullató erdőkben, de parkokban és kertekben is, ahol bizony a jó fülek hasznosak. (…) Hibernáláskor a faj gyakran használja a barlangok bejárati szakaszát, ahol a hőmérséklet nagyon alacsony is lehet, akár fagyponthoz közeli is. A hideg ártana a törékeny szerkezetű füleknek, könnyen megfagynának. Így jobb azokat az alkar és a szárnyak alatt védelembe helyezni. Igen, a barna hosszúfülű denevér füle olyan nagy, hogy össze kell hajtogatni pihenéskor. (…) alapvető fontosságú, hogy a szülőkolóniák által használt épületek padlásterei ne legyenek drasztikusan átalakítva, de a fa alkotóelemek is megfelelő kezelésben részesüljenek. Abban az esetben, ha a fa alkotóelemek kezelése során mérgező anyagok kerülnek felhasználásra, ez a kolóniák pusztulását okozhatja, mivel a denevérek számos épületelemmel kerülnek közvetlen érintkezésbe, beleértve a padlás légterét is. Ezért fontos, hogy olyan fakezelő anyagokat és módszereket használjunk, melyek nem mérgezőek: például forró levegővel vagy CO2-dal kezeljük az épületfát” – írják az utolsó jelöltről. További információk a Lilieci.ro portálon.


Régi oldal >