A barna hosszúfülű denevért választották 2017 denevérének Romániában
2017. március 20. 18:44, utolsó frissítés: 2017. március 21. 10:40
A barna hosszúfülű denevért (Plecotus auritus) választották meg az év denevérének Romániában 2017-ben. A szavazást a lilieci.ro portál szervezte, és a közönség döntött a kérdésben.
A barna hosszúfülű denevér nevét a testhosszával megegyező méretű füléről kapta. A túlméretezett fül azonban nem nehezíti meg a faj életét, hanem tulajdonképpen előnyt jelent. A faj előszeretettel vadászik idős lombhullató erdőkben, de parkokban és kertekben is, ahol bizony a jó fülek hasznosak. Lassú és precíz röpte közben a faj nagyon halk ultrahangokat bocsát ki. Összehasonlítva más denevérfajok ultrahangjaival, ezek a hangok a suttogás kategóriába esnek, de így is rengeteg információt szolgáltatnak a környezetről és a – mit sem sejtő – zsákmányról. A precíz repülés és az óriási fülek által támogatott navigáció lehetővé teszi, hogy a denevér közvetlenül a fák leveleiről szedegesse fel a rovarokat.
Pihenő helyzetben viszont ritkán látni olyan egyedet, amely teljesen nyitott fülekkel alszik. Hibernáláskor a faj gyakran használja a barlangok bejárati szakaszát, ahol a hőmérséklet nagyon alacsony is lehet, akár fagyponthoz közeli is. A hideg ártana a törékeny szerkezetű füleknek, könnyen megfagynának. Így jobb azokat az alkar és a szárnyak alatt védelembe helyezni. A barna hosszúfülű denevér füle olyan nagy, hogy össze kell hajtogatni pihenéskor.
Nyáron a faj faodvakban és épületekben alakítja ki a szülőkolóniáit. Az idős lombhullató erdők védelme elengedhetetlen nemcsak a barna hosszúfülű denevér, hanem számos más denevérfaj esetében is. Ezen túlmenően alapvető fontosságú, hogy a szülőkolóniák által használt épületek padlásterei ne legyenek drasztikusan átalakítva, de a fa alkotóelemek is megfelelő kezelésben részesüljenek. Abban az esetben, ha a fa alkotóelemek kezelése során mérgező anyagok kerülnek felhasználásra, ez a kolóniák pusztulását okozhatja, mivel a denevérek számos épületelemmel kerülnek közvetlen érintkezésbe, beleértve a padlás légterét is. Ezért fontos, hogy olyan fakezelő anyagokat és módszereket használjunk melyek nem mérgezőek: például forró levegővel vagy széndioxiddal kezeljük az épületfát.
Az év denevére szavazást először szervezték meg Romániában. A döntőben a barna hosszúfülő denevér a szavazatok 36,4 százalékát szerezte meg, a nyugati piszedenevér 34,2 százalékát kapta, míg a kis patkósdenevér a 29,4 százalékát. Az év denevére címet elnyerő állatról a lilieci.ro portál az év során számos érdekes adatot és információt közöl majd, valamint új fotókkal is gazdagítják a fajnak szentelt fotógalériát. (hírszerk.)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!