2017. december 18. hétfőAuguszta
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Egy estére a denevéreké volt a főszerep a kolozsvári Botanikus Kertben

2017. szeptember 19. 11:00, utolsó frissítés: 11:00

Hang- és videoinstallációkkal, szóróanyagokkal, öntapadós matricákkal, valamint ismeretterjesztő előadásokkal hívták fel a figyelmet a Romániában is honos denevérfajok sokszínűségére, az ökoszisztémán belüli kiemelkedő szerepükre a Denevérek Nemzetközi Éjszakáján. Az UNEP/EUROBATS nevű projekt égisze alatt zajló nemzetközi eseménynek a kolozsvári Botanikus Kert adott otthont 2017. szeptember 16-án, szervezésébe több mint tíz civilszervezet, felsőoktatási intézmény és kutatóintézet kapcsolódott be, köztük a BBTE Biológia és Geológia Kara, illetve Állattani Múzeuma, valamint az Alexandru Borza Botanikus Kert. A kolozsvári kampánnyal párhuzamosan közel hatvanöt európai országban zajlottak hasonló, a denevérek ökológiai szerepére, a denevérpopulációk védelmének és konzerválásának kérdéseire összpontosító programsorozatok- áll a BBTE közleményében.

A botanikuskert-beli programok helyszínéül a japánkert pavilonja és annak szűkebb vonzásköre szolgált. A pavilon külső és belső falain tematikus, a hazai denevérfajokat megjelenítő fotókiállítás kapott helyet, az érdeklődők a romániai, egyebek mellett a kolozsvári Bükkben fellelhető denevérpopulációkkal kapcsoltos szóróanyagok széles kínálatából válogathattak, illetve a Denevérek szárnyain nevű audiovizuális tanösvényen végighaladva ízelítőt kaptak a denevérek társas viselkedésformáit kísérő hangokból. A Denevérek Nemzetközi Éjszakájának egyik fénypontja az a videofelvétel volt, mely egy úgynevezett denevértornádót örökített meg. A felvétel a Váradtól mindössze tizenhárom kilométerre található betfiai kráternél készült, a képsorokon az látható, amint több ezer nőstény- és kölyökdenevér, azaz egy szülőkolónia repül felszínre a 86 méter mély víznyelő száján keresztül. A közel egy óra hosszat tartó tornádó „főszereplői” – mint azt Gönczi-Vass Ildikó, a Kolozsvári Amatőr Barlangász Klub tagja, az esemény egyik szervezője elmondta – közönséges (Myotis myotis), hegyesorrú (Myotis blythii), valamint hosszúszárnyú (Miniopterus schreibersii) denevérek voltak.

A hangtalan szabadtéri vetítés közben a helyszínen tevékenykedő szervezők számos tévképzetet eloszlattak a szárnyas emlősökkel kapcsolatban, megtudhattuk többek közt, hogy a hajba gabalyodó denevér inkább konfabuláció, mintsem valós fenyegetés, ugyanakkor a hazai ökoszisztémákban – nem mellékesen a városiakban is – kiemelkedő szerep jut a denevéreknek, hiszen a Romániában fellelhető fajok jobbszerivel rovarevők, éjszakánként még a legkisebb, száz-kétszáz egyedet számláló városi kolóniák is több ezer szúnyogot fogyasztanak el, szervesen hozzájárulva ezzel az ökológiai egyensúly fenntartásához. Gönczi-Vass Ildikó szerint Kolozsváron, illetve a város környékén leginkább a 2017-es év denevérének választott barna hosszúfülű denevér (Plecotus auritus), a korai denevér (Nyctalus noctula), a különböző Myotis-fajok, illetve a törpedenevérek érzik otthon maguk, ezek napközben és a téli hibernálás ideje alatt elsősorban odvas fákban, épületek repedéseiben, padlásokon keresnek menedéket. A szakember elmondása szerint az illegális épületfelújítások, a befalazások, a tetőszerkezetek körültekintés és biológus szakértők bevonása nélkül végzett átépítése, illetve a kóbor macskák rohamosan növekvő száma komoly fenyegetést jelent a hibernáló vagy alvó városi denevérekre nézvést.

Érdemes tudni, hogy Romániában az összes denevérfaj védett, elpusztításukat, fogvatartásukat a törvény bünteti. A szakemberek ugyanakkor elárulták, hogy nem a törvény az, amitől a leginkább tartanunk kell, ha a környezetünkből lassan eltünedeznek a denevérek, a szárnyas emlősök jelenléte ugyanis a biodiverzitás fokmérője, hiszen rendkívül érzékenyen reagálnak az életterükben történő változásokra. (közlemény)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

Régi oldal >