2017. november 21. keddOlivér
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

A BBTE geológusai is részt vettek abban kutatásban amelyben az Északi-Kárpátok éghajlati rekonstrukcióját végezték el

2017. november 09. 12:31, utolsó frissítés: 12:31

A Babeș–Bolyai Tudományegyetem három geológusa, Andrei-Cosmin Diaconu, Ioan Tanţău és Andrei-Marian Panait is részt vett abban a kutatásban, melynek célja az Északi-Kárpátok éghajlatának rekonstrukciója volt az utóbbi 7500 évre visszamenőleg.

A szerzők abból a feltevésből indultak ki, hogy a hidroklíma alakulásából következtetni lehet az éghajlati változásokra, így az elmúlt hét és fél évezred klímaváltozásait a Radnai-havasokban található, ombrotrofikus (kizárólag esővízből táplálkozó) Áfonyás-tóból vett tőzeglápüledék-minták alapján próbálták feltérképezni.

Az üledékmintákban található házasamőba- és árvaszúnyog-fajok kövületeinek elemzése révén következtetéseket vontak le a levegő júliusi hőmérsékletére, a vízréteg mélységére, illetve pH-értékére vonatkozóan.

Annak függvényében, hogy adott időszakban milyen árvaszúnyog- vagy házasamőba-fajok jelenléte dominálta az ökoszisztémát, lehetővé vált egyfajta klímatörténeti korszakolás.

Az erdemények alapján öt nagyobb hidroklimatikus korszakot különítettek el. A 2,3–4,5 pH-értékekű, nedves lápfelszíni körülmények a jelentől viszonyított 4500–2700, valamint 1300–400 közötti időszakokban jellemezték a vizsgált ökoszisztémát.

Ezzel szemben a 7550–4500 és a 2750–1300 közötti, valamint a jelenlegi időszakban a kevésbé savanyú (2,5–5 pH-értékű) vizek és a száraz lápfelszíni körülmények az uralkodók.

A levegő júliusi hőmérsékletét illetően csekély eltéréseket regisztráltak az elmúlt 6550 évre vonatkozóan, ugyanakkor ez alapján is elkülöníthető hat nagyobb időszak.

A jelentől viszonyított 6550–5600, 4500–3150, valamint 1550–600 közötti időintervallumokban a nyári hónapok viszonylag hűvösek voltak, míg az 5600–4500 és 3150–1550 közötti periódusokban, illetve az elmúlt 100 évben a júliusokat meleg léghőmérséklet jellemezte.

Összességében az eredmények jól leképezték a száraz lápfelszíni körülmények és a meleg nyári léghőmérséklet közötti összefüggéseket, de az is előfordult, hogy nem volt pontos megfelelés a két rekonstruált paraméter (vízszint és levegőhőmérséklet) között, ami arra utalhat, hogy a csapadékmennyiség változása felülírhatta a léghőmérséklet lápfelszínre gyakorolt hatását a holocén földtörténeti kor bizonyos szakaszaiban.

Az eredmények egyezéseket mutatnak az egyéb kelet-közép-európai régiók őséghajlattanára vonatkozó rekonstrukciós kísérletek következtetéseivel, ugyanakkor kontrasztban állnak az észak-nyugat-európai éghajlati változásokkal kapcsolatos becslésekkel. (Közlemény)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

Régi oldal >