2018. június 18. hétfőArnold, Levente
18°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Nyugalomra intenek a biológusok a székelyföldi „szöcskeinvázió” kapcsán

2018. május 28. 15:02, utolsó frissítés: 15:02

Az elmúlt napokban bejárta a romániai és magyarországi sajtót is egy székelyföldi „sáskainvázió” híre. A hír nyomán a megyei és országos hatóságok rögtön felléptek és Gyergyószárhegy határában el is rendeltek rovarirtást az érintett kaszálók egy részén.

"A hatóságok gyors reagálása ugyan üdvözlendőnek tűnik, de ez az eset több komoly problémát is felvet, ami a rovarirtóval való beavatkozás szükségességét és tényleges hatását is megkérdőjelezi" - fejtik ki dr. Máthé István docens (Sapientia EMTE), dr. Markó Bálint docens (BBTE), prof. dr. Balogh Adalbert (Sapientia EMTE) – rovarász szakemberek, akik több kollégájukkal egyetértésben sajtóközleményben véleményezték a kialakult helyzetet.

A szakemberek a közleményben kifejtik, hogy egy normális természeti jelenségről van szó, ráadásul a valóban nagyszámú rovar ellenére eddig nem keletkezett szinte semmilyen mezőgazdasági kár. A vegyszeres beavatkozás tehát véleményük szerint nem indokolt, sőt kifejezetten káros, hiszen szinte minden más rovart (is) elpusztít, felszámolva ezzel az itt élő madarak nagy részének a táplálékbázisát (is).

fotó: Máthé Istvánfotó: Máthé István


A közleményből továbbá kiderül, hogy a számos helyen tömeges megjelenésével pánikot keltő rovarfaj valójában egy nagytestű, Székelyföldön őshonos, sőt Európa jelentős részén is elterjedt, helyenként közönséges szöcskefaj, a fogasfarkú szöcske (Polysarcus denticauda).

"Egyike a legnagyobb testű rovarfajainknak, az üde rétek, kaszálók lakója, és lomha mozgásával, erős rágóival valóban néha kifejezetten ijesztőnek tűnhet. Három színváltozatát is meg lehet figyelni: a szinte teljesen barnás-feketés mellett, zöldes-fekete, illetve teljesen zöld egyedek is vannak. Ez a faj a nem is olyan régmúltban dívó permetezéseknek köszönhetően mára már sokfelé megritkult Európában, s így több országban (Németország, Ausztria stb.) valamiféle védettséggel bír. Növényekkel és, alkalomadtán, rovarokkal egyaránt táplálkozik, de nem minősíthető kifejezetten konyhakerti vagy mezőgazdasági kártevőnek."

A Gyergyó-medencei esetek mellett Hargita megyében még szöcskeinváziót jeleztek Szentegyháza és Kápolnásfalu környékéről, de Boldogfalva határában is megfigyelték ezt a jelenséget. Mint kifejtik, Máthé István szentegyházi és gyergyóditrói, helyszíni vizsgálatai alapján elmondható, hogy az egyedek lassan vonultak egyik helyről a másikra, de eközben számottevő kárt termesztett növényekben, ültetvényekben nem okoztak.

A jelenség magyarázataként ugyanakkor kifejtik, hogy az élőlényeknél nem ritka jelenség a gradáció, azaz a populációk hirtelen, gyakran szabályos periódusonkénti (ún. ciklikus) megnövekedése. Egyik legjellemzőbb és legismertebb ilyen ciklusokat produkáló rovarunk a májusi cserebogár, ami többé-kevésbé négyévente jelenik meg nagyobb mennyiségben. Ezek a magas egyedszámok azonban hamarosan a normális szintre térnek vissza, hisz természetes ellenségeik, a ragadozók előszeretettel fogyasztják a könnyen elérhető, gyakori táplálékot, ami több évre újra leviszi az egyedszámát az elszaporodott rovarfajnak.

A fogasfarkú szöcske esetében is ismeretesek hasonló ciklusok, ezek néha tíz évente ismétlődnek, de akár az idei szokatlanul meleg tavasz is kiválthatta az egyedek fejlődési idejének lerövidülését és időben koncentrált megjelenésüket. Összegezésképpen elmondható, hogy valóban helyenként nagy számban fordultak elő a szöcskék, de kimutatható jelentősebb kár nem volt megfigyelhető - szögezik le.

A „szöcskejárás” azért is kaphatott nagy médiafigyelmet, mert Gyergyószárhegy és Gyergyóditró közötti nagy kiterjedésű nedves füves kaszálókról dél irányba mozgó szöcskék útját több száz méter hosszan kettészeli az E578 jelzésű európai út, ahol az intenzív autósforgalomnak köszönhetően ezresével gázolták el az úton átvándorló szöcskéket.

Nem indokolt rovarirtókat használni

A szöcskejárásra válaszul a hatóságok Gyergyószárhegynél és Gyergyóditrónál rövarölő szereket vetettek be több helyen, összesen mintegy 20-30 ha kaszálón. A biológusok tudomása szerint piretroid alapú hatóanyagok kerültek alkalmazásra. Mint hangsúlyozzák, ezek a hatóanyagok méhekre mérsékelten veszélyesek (sok piretroid származék veszélyes a méhekre is, de fontos megjegyezni, hogy egyik sem teljesen hatástalan). Mint kifejtik, ezek hatásmechanizmusa a hírhedt DDT-vel azonos. Gyomorban felszívódó mérgek, amelyek az idegrendszerre hatnak, és hatásuk 1-2 óra vagy akár másfél nap után jelentkezhet.

Ez a magyarázata annak, hogy a permetezés után is még maradnak élő egyedek. Sajnos ez a hatásmechanizmus arra készteti a felhasználókat, hogy rövid időn belül újra alkalmazzák a szert. A szöcskék ellen most használt szer halakra és kétéltűekre kifejezetten veszélyes, ezért a vizekbe való bekerülésük nagyon komoly problémát okoz - figyelmeztetnek. De veszélyesek lehetnek továbbá a hasznos ízeltlábú szervezetekre, védett területek közelében tehát az alkalmazásuk kerülendő. Mindenképpen kerülendő a repülővel való kijuttatás, mivel így az elsodródást, és a vizek szennyezését nem lehet elkerülni.

További problémát jelenthet, hogy a méreganyag a táplálékláncon keresztül bekerülhet rovarevő madarak, mint például gólyák, fecskék szervezetébe is, amelyekre nézve ugyan nem halálos, de ez nem jelenti azt, hogy nem káros - derül még ki a közleményből. Összességében azt a következtetést vonják le, hogy a nagymértékű rovarirtó szerezés komolyan károsíthatja a kaszálók, legelők életközösségeit, amelynek a mezőgazdaságra is távlatilag negatív hatása lehet.

A fogasfarkú szöcske székelyföldi jelenléte azt jelzi, hogy itt még mindig vannak gazdag, virágos kaszálók, ahol ez a faj is otthon érezheti magát, ellentétben az intenzívebb mezőgazdaság következtében szegényesebb biodiverzitású nyugati tájakkal, ahol ma már nagyon kicsi populációi maradtak fenn - érvelnek a szakemberek. Gyergyó környékén mindig is volt, és, remélhetőleg, mindig is lesz ez a faj, s többek között e nagy testű rovar nagy populációi által (más rovarok és kétéltűek mellett természetesen) biztosított bőséges tápláléknak is köszönhető a Gyergyói medence gólyapopulációjának kiemelkedő mérete, állítják a rovarszakértők, akik azt remélik, hogy jelzésük hozzájárul ahhoz, hogy a továbbiakban a tényleges szakmai vélemények is teret kapjanak a sajtóban, és ezáltal is a szakma hozzá tudjon járulni a helyes döntések létrejöttéhez, elkerülve a fölösleges pánikot és megkérdőjelezhető hatású, akár káros beavatkozásokat természetes élőhelyeken, így például kaszálókon.

Ugyanakkor amennyiben károkat okoznak a szöcskék mezőgazdasági kultúrákban indokolt lehet ezeken az ültetvényeken a célzott védekezés - teszik hozzá.

A közös állásponthoz továbbá csatlakoztak: dr. Hartel Tibor (docens, BBTE), dr. Keresztes Lujza (docens, BBTE), dr. László Zoltán (docens, BBTE), Papp Tamás (elnök, Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület), dr. Urák István (docens, Sapientia EMTE), Vizauer Tibor Csaba (szakértő, Román Lepkészegyesület), dr. Ionuț Ștefan Iorgu (kutató, Grigore Antipa Természettudományi Múzeum) (közlemény)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

Régi oldal >