2018. november 17. szombatHortenzia, Gergő
-3°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Összeül a védelmi tanács, hogy megvitassák Verespatak UNESCO-jelölésének ügyét

2018. június 13. 19:46, utolsó frissítés: 2018. június 14. 08:54

Viorica Dăncilă miniszterelnök kérésére június 27-én a román legfelsőbb védelmi tanács napirendre tűzi Verespatak UNESCO örökségvédelmi védettségével kapcsolatos témát - közölte szerdán a román elnöki hivatal, amely a Mediafax román hírügynökség kérdésére válaszolt.

Az elnöki hivatal szerint Klaus Johannis elnököt foglalkoztatja Verespatak témája, ezért a kérdést a nemzetbiztonsági kérdésekkel foglalkozó védelmi tanács június végi ülésének napirendjére tűzték.

Szerdán George Ivașcu kulturális miniszter is úgy nyilatkozott, hogy az általa vezetett szaktárca kérte az elnöki hivataltól, vitassák meg Verespatak ügyét.

A Dacian Cioloș volt miniszterelnök vezette szakértői kormány kulturális minisztere, Corina Șuteu kezdeményezte Verespatak UNESCO világörökség részévé való nyilvánítását 2016 januárjában. Az ügy szinte a végéhez érkezett, hiszen az UNESCO Világörökségi Bizottsága június 29. és július 2. között ülésezik a bahreini Manamában, ahol döntés kellene szülessen Verespatakról örökségvédelmi védettségéről.

Adrian Cioroianu
, Románia UNESCO-nagykövete a múlt szerdán közölte, hogy a külügyminisztérium a kulturális szaktárca kérésére leállította a világörökségi védettségi folyamatot, és a jelölés visszavonását kérte.

A kulturális miniszter szerdán elmondta, hogy Romániának így is meg kell fogalmaznia álláspontját a bahreini tanácskozáson, ezért szükséges a védelmi tanács döntése.

A hatóságok szerint a világörökségi védettség mostani elnyerése hátrányt jelenthet abban a jelenleg zajló kártérítési perben, amelyet a Verespatakon aranybányát nyitni akaró kanadai Gold Corporation indított az állam ellen, és amelyben a kanadai vállalat 4,4 milliárd dollár kártérítést követel Bukaresttől.

Románia attól tart, hogy a világörökséggé nyilvánítás újabb muníciót adhat a kanadaiaknak azon érvelésükhöz, hogy a román állam megvezette őket, amikor a 330 tonna arany és 1600 tonna ezüst kitermeléséhez szükséges engedélyek megadásával hitegette több mint egy évtizeden keresztül.

A közelmúltban az azóta lemondott Mihau Tudose miniszterelnök arról beszélt, hogy az UNESCO-listára való jelölés önmagában amiatt volt hiba, hogy létrejöhetnek a jövőben olyan technológiai feltételek, amelyek segítségével kevésbé környezetszennyező módon lehet kitermelni a Verespatakon levő aranyat, és az országnak nem szabadna lemondania erről a kincséről. (mti/hírszerk)
(mti)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

Régi oldal >