2018. október 21. vasárnapOrsolya
12°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Háromnyelvű tanösvénnyel gyarapodott a kolozsvári Botanikus Kert

2018. október 12. 12:20, utolsó frissítés: 12:31

Egyelőre kilenc hazai növénykülönlegességet mutat be az a tanösvény, amelyet a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Alexandru Borză Botanikus Kertjében járhatnak be az érdeklődők - írja közleményében a BBTE. A sétához akár szakember kalauzolását is lehet kérni.

A Románia flórájának gyöngyszemei elnevezésű tanösvényt egy, az Intézményfejlesztési Alap (FDI) támogatásával zajló projekt keretében, a Botanikus Kert szakembereivel közreműködve hozta létre a BBTE Biológia és Geológia Karának két munkatársa, Cristina Craioveanu és Macalik Kunigunda, valamint a kar nyolc hallgatója.

Az ösvény útvonalát számozott, háromnyelvű – román, magyar, illetve angol – táblák mutatják. Minden jelzett növényfaj valamilyen fokú védelmi státust élvez hazánkban, ám Macalik Kunigunda elmondása szerint nem a védett státus kiemelése volt az elsődleges szempont.

Indul a sétaIndul a séta

A tanösvény második látványosságát, a törpe mandulát (Prunus tenella) jelölő táblaA tanösvény második látványosságát, a törpe mandulát (Prunus tenella) jelölő tábla


A BBTE Magyar Biológiai és Ökológiai Intézetének oktatójának elmondása szerint azt tekintették a legfontosabb kritériumnak, hogy a bemutatott kilenc faj a lehető legváltozatosabb csoportokba tartozzon, azaz szerepeljenek köztük fás- és lágyszárúak, egylakiak és kétlakiak, mezőn, hegyvidéken és erdőben élők. Ennek megfelelően listájukra a csak az Erdélyi-szigethegységben és Ukrajna bizonyos tájain honos Jósika-orgona (Syringa josikaea), a dísznövényként is közkedvelt törpe mandula (Prunus tenella), a Péterfi Márton mohakutató által felfedezett, a Mezőség endemikus növényfajaként szigorúan védett Péterfi-csüdfű (Astragalus peterfi), a kizárólag a Keleti- és a Déli-Kárpátokban élő erdélyi májvirág (Anemone transsilvanica), a magköpenyét leszámítva tetőtől talpig mérgező közönséges tiszafa (Taxus baccata), az őszi kikericcsel (Colchicum autumnale) gyakran összetévesztett bánáti sáfrány (Crocus banaticus), a vérfű hangyaboglárka (Maculinea teleius) és a zanótboglárka (Maculinea nausithous) szaporodásában igen fontos szerepet játszó őszi vérfű (Sanguisorba officinalis), az asztalos- és az édességiparban jól ismert, termésével az ösvényen végighaladó gyerekeket is megörvendeztető török mogyoró (Corylus colurna), valamint a trópusi orchidea-fajok egyik hazai rokona, a boldogasszony papucsa (Cypripedium calceolus) került fel.

Továbbá figyelmet fordítottak arra is, hogy a tanösvény útvonala minél nagyobb átlóban haladjon át a Botanikus Kert területén, ami egyben lehetőséget teremt arra is, hogy a séta résztvevői számára kirajzolódjanak az összefüggések a bemutatott növények és a kert flórájának egyéb fajai között. Az ösvény egyik érdekessége, hogy az év bármely szakaszában látványossággal szolgálhat az érdeklődőknek. Bár télen egyetlen növényfaj sem virágzik a felsoroltak közül, de az örökzöld tiszafa, vagy a méltóságteljes török mogyoró mindig kellemes látványt nyújt.

Macalik Kunigunda az erdélyi májvirág ismertetőjegyeit mutatja.Macalik Kunigunda az erdélyi májvirág ismertetőjegyeit mutatja.


A táblák rövid anyagokat tartalmaznak a bemutatott fajokról. Az adott növényfaj latin megnevezése mellett olvashatunk felfedezésükről, nevük eredetéről, ökoszisztémán belüli szerepükről, felhasználásukról, élettani jellegzetességeikről, megtudhatjuk, hogy mekkora a faj általános, illetve hazai elterjedtsége, valamint hogy milyen típusú élőhelyeket kedvel. A tanösvény első látványosságáról, a Jósika-orgonáról például ehhez hasonló kuriózumokat is megoszt a tövében elhelyezett tábla: „Európában találni egy ilyen látványos, a tudomány előtt ismeretlen cserjefajt még a XIX. században is óriási eseménynek számított. A Székelyjó környékéről szerzett, gróf Bethlen Katalin kolozsvári kertjébe ültetett orgonát báró Jósika Jánosné juttatta el a bécsi botanikusokhoz. A bárónő tiszteletére Jósika-orgonának nevezték el a növényt.”

Az egy bánáti sáfrány (Crocus banaticus). A leszakított példányt lepréselik és tansegédletként használják.Az egy bánáti sáfrány (Crocus banaticus). A leszakított példányt lepréselik és tansegédletként használják.


Macalik Kunigunda elmondása szerint a projekt itt nem áll meg, a tanösvény folytatása a haszonnövények kérdésére összpontosít majd, megmutatva, hogy textil-, mézelő-, élelmiszer-, gyógy-, festő-, valamint fűszernövényekként mennyire sokrétű ezek felhasználása. (kozlemeny)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

Régi oldal >