2019. május 20. hétfőBernát, Felícia
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

„Székelybacillust” fedeztek fel a Szent Anna-tóban a Sapientia és az ELTE mikrobiológusai

2019. május 07. 10:30, utolsó frissítés: 10:41

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) mikrobiológusai a Szent Anna krátertóból a tudományra nézve új baktériumnemzetséget izoláltak és írtak le Siculibacillus lacustris néven, meghatározva annak teljes génállományát, írja sajtóközleményében a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem.

A Sapientia EMTE csíkszeredai Biomérnöki Tanszékén a mikrobiológiai kutatásokba bevont hallgatók több, a tudomány számára eddig ismeretlen új baktériumnemzetséget illetve fajt tenyésztettek ki és azonosítottak DNS vizsgálatok alapján, dr. Máthé István oktató vezetésével.

A krátertóból most előkerült új nemzetség leírásához szükséges széleskörű biokémiai, molekuláris biológiai vizsgálatokat dr. Felföldi Tamás (ELTE - Budapest) mikrobiológus irányította, az eredményeket pedig a szakterület egyik vezető tudományos folyóiratában közölték.

Az új baktérium latin elnevezésében a „Siculibacillus” arra utal, hogy a pálcika alakú baktériumot, azaz bacillust Székelyföldről izolálták, a „lacustris” szó pedig a tavi eredetre vonatkozik. Érdekesség, hogy a baktériumsejtek különleges csoportokat, úgynevezett rozettákat képesek formálni, amelyek átlagosan 5-25 sejt által alkotott csillagszerű szerkezetet jelentenek.

A Siculibacillus lacustris SA-279 kódjelű típustörzsének rozettákat formáló sejtjei fénymikroszkópos fáziskontraszt felvételen százszoros nagyításon. A sejtek hossza 1,3-2,5 µm. 
<br />
(Fotó: dr. Felföldi Tamás).A Siculibacillus lacustris SA-279 kódjelű típustörzsének rozettákat formáló sejtjei fénymikroszkópos fáziskontraszt felvételen százszoros nagyításon. A sejtek hossza 1,3-2,5 µm.
(Fotó: dr. Felföldi Tamás).


„Újdonságnak számít, hogy meghatároztuk a baktériumtörzs teljes génállományát, amely elsőként történt meg Romániában izolált, újként leírt baktériumfaj esetében. A genetikai adatokat úgynevezett génbankokba, míg a baktériumtörzset nemzetközi (német és japán) törzsgyűjteményekbe helyeztük el, így mindezek a legszélesebb tudományos közösség számára elérhetőek további vizsgálatok számára. A Szent Anna-tóból kutatócsoportunk által a tavalyi évben újként leírt Rhizobium aquaticum baktériumfajhoz hasonlóan a Siculibacillus lacustris baktérium is sokféle szerves anyag lebontására képes, így minden bizonnyal szerepet játszik a krátertó tápanyag-körforgalmában, részt vesz a tóban lévő szerves anyagok szervetlen anyagokká való lebontásában (ún. mineralizációjában)”- írja a sajtóközlemény. (közlemény)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

Régi oldal >