Tanulmány: Bukarestben 30 év múlva a kazah főváros jelenlegi klímáját kell majd elviselni
2019. július 11. 11:25, utolsó frissítés: 12:17
Egy most közzétett svájci tanulmány szerint 2050-re ma elképzelhetetlen változások következnek be a klímánkban. Nem meglepő módon, az északi városokban ismeretlen lesz a hűvös idő, míg délen az eddigieknél is melegebb idő várható - írja a hvg.hu.
Az új tanulmány arra tesz kísérletet, hogy bemutassa a világ egyes országaiban körülbelül milyen időjárásra számíthatnak az ott élők 30 év múlva - idézik a kutatást ismertető Guardian cikkét.
A svájci Crowther Lab által végzett kutatás szerint olyan éghajlati és ezzel klimatikus változásokat tapasztalhatunk, amelyek korábban elképzelhetetlenek voltak: az északi városok tulajdonképpen átveszik a déli települések hőségét, míg az így is egyre melegebb Délen várhatóan még szárazabb időszakok jönnek.
A tanulmány Londont hozza fel egyik példaként, ahol az előrejelzések szerint 2050-re olyan hőség lesz, mint ami a mostani Barcelonára jellemző. De például Stockholmban a klímaváltozás hatására nagyjából olyan éghajlat várható, mint a mai Budapesten. A jelenlegi bukaresti időjáráshoz hasonló pedig a kelet-ukrajnai Harkovban lesz. Délen még elviselhetetlenebb lesz a hőség, Athénban például a marokkói Fezhez hasonló klíma várható. Bukarestben 30 év múlva legnagyobb kazah város, Almati mai klímájához hasonló időjárást kell majd elviselni. Ez azt jelenti, hogy a legmelegebb hónapokban 6,9 fokkal lesz melegebb, mint most. Az átlagos éves hőmérséklet így 2,9 fokkal növekszik.
A svájci kutatók egy interaktív térképet is készítettek, amelyen a világ városainak várható klímája böngészhető, kalkulált értékekkel.
A tanulmány szerzői megjegyzik, hogy a városoknak nem csak a forrósággal és az azzal együtt járó szárazsággal kell majd megküzdeniük pár évtized múlva, hanem olyan kihívásokkal is, amire, meglátásuk szerint, a társadalmak egyáltalán nem állnak készen. Példaként említik az egyre gyakrabban jelentkező árvizeket és az egyre súlyosabb aszályokat is.
A kutatásnak ugyanakkor kritikusai is vannak, a Guardian idézi Friederike Otto oxfordi szakembert, aki szerint a kutatás kevés változóval számol, ezért nem lehet pontos előrejelzésként használni. (hvg.hu)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!