2019. november 15. péntekAlbert, Lipót
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Nem fenyegetik a kolozsváriakat csípősszúnyogok okozta vírusfertőzések

2019. szeptember 10. 19:27, utolsó frissítés: 19:30

A BBTE Biológia és Geológia Karának munkatársai, dr. Török Edina, dr. Kolcsár Levente Péter, dr. Octavian Popescu és dr. Keresztes Lujza azt vizsgálták, hogy a veszélyes vírusokat terjesztő csípősszúnyogok mely fajai vannak jelen Kolozsváron és környékén, és kimutathatók-e szervezetükben állatokra és emberekre veszélyes vírusok.

A North-Western Journal of Zoology hasábjain közzétett tanulmány megállapítja: a városban és környékén viszonylag nagy a csípősszúnyogok fajgazdagsága, aggodalomra azonban nincs ok, hiszen a genetikai vizsgálatok egyetlen egyednél sem mutattak ki orvosi szempontból fontos vírusfertőzést.

Az Országos Közegészségügyi Intézet tájékoztatása szerint 2019. júniusa és augusztusa között Romániában 19 ember fertőződött meg nyugat-nílusi vírussal, a fertőzések közül kettő halálos kimenetelű volt.

A fertőzéses eseteket Bukarestben, valamint Călăraşi, Galac, Tulcea, Buzău, Dolj, Iaşi, Maros és Teleorman megyékben jegyezték. A vírust bizonyos csípősszúnyogfajok terjesztik, amelyek táplálkozásuk során súlyos betegségeket vihetnek át emberről emberre, vagy akár madarakról az emberre is. A szúnyogok okozta vírusfertőzések Európa sűrűn lakott nagyvárosaiban egyre nagyobb egészségügyi veszélyt jelentenek.

A globalizáció és klímaváltozás nagyban elősegíti az idegenhonos invazív szúnyogfajok sikeres elterjedését, valamint az új vírusok megtelepedését. Romániában egy 2019-es fajlista (Török és mtsai. 2019) 60 csípősszúnyogfajt jelzett, ezek közül 18 számít olyan fajnak, amely az emberre és az állatokra egészségügyi veszélyt jelenthet. A nyugat-nílusi vírust Kolozsvár környékén eddig csak madaraknál mutatták ki.

A kutatók választása azért esett Kolozsvárra, mert a városban számos olyan nedves élőhelytípus föllelhető, amelyekben korábban nem végeztek csípősszúnyog-faunisztikai vizsgálatokat, valamint a növekvő turizmust is fontos tényezőnek tartották. Az elsősorban petézni készülő nőstényeket vonzó szúnyogcsapdákat erdős területeken, a Szamos-parton, városi tavak, halastavak, illetve víztisztító állomások környékén helyezték el.

A mintagyűjtés négy hónapja alatt összesen 728 csípősszúnyogegyedet gyűjtöttek be, melyek 14 fajba tartoztak. Ezen fajok közül 11 terjeszthet az emberre és állatokra veszélyes vírusokat.

Érdekességnek számít, hogy a kutatók nyolc olyan csípősszúnyogfaj jelenlétét is kimutatták, amelyek korábban Kolozsvár környékén nem voltak jelen, illetve egy olyan faj is csapdába esett, amelyet Erdély területén eddig nem jegyeztek. A legsikeresebbnek a Botanikus Kertben elhelyezett szúnyogcsapda bizonyult, ez 6 fajhoz tartozó 165 példányt ejtett foglyul.

A csípősszúnyogok magas száma és faji változatossága a városban és környékén a szerves tápanyagban gazdag, nedves élőhelytípusok sokaságának köszönhető.

Ugyanakkor ez a faji és egyedszámbeli gazdagság önmagában nem jelent egészségügyi fenyegetést egyelőre, hiszen a megvizsgált példányok egyikénél sem mutatták ki állatokra és emberekre veszélyes vírusok jelenlétét. A kutatók valószínűsítik, hogy Kolozsvár és környéke azért nem kedvez a veszélyes vírusok terjedésének, mert faunájából hiányoznak vagy csak szórványosan vannak jelen bizonyos gazdafajnak számító vándormadarak.

Ugyanakkor az invazív fajok megtelepedését és a járványok kialakulását a csípősszúnyogok tenyészőhelyeinek feltérképezése, az általuk terjesztett patogén mikroorganizmusok azonosítása, valamint faunisztikai felmérések révén lehetne hatékonyan megelőzni. (közlemény)

Nyitókép: Ziau de Cluj

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

Régi oldal >