Kihirdette Johannis az új környezetvédelmi törvényt
2019. november 17. 14:15, utolsó frissítés: 14:18
Klaus Johannis államelnök november 15-én kihirdette az új környezetvédelmi törvényt, amelynek értelmében a védett területek adminisztrációját a korábbi gondnoksági hálózat helyett a Természetvédelmi Területek Országos Hatósága (ANANP) veszi át - számolt be az Agerpres hírügynökség.
Az indoklásban szerepel, hogy a lépésre azért van szükség, hogy a természetvédelmi területek "egységes kezelés alatt legyenek", és "európai finanszírozású infrastrukturális projektek valósulhassanak meg a 2014-2020 időszakban" - írja az Agerpres.
A 2019/315. törvénytervezet felszámolja a "természetvédelmi terület gondnoksága" fogalmát, és a civil szervezeteket kizárja azon entitások köréből, amelyek védett területeket adminisztrálhatnak. A régi gondnokságok tevékenységét az ANANP területi szervezetei veszik át.
Ugyanakkor az ANANP partnerségeket köthet a védett területek adminisztrálására olyan oktatási intézményekkel, kutatóintézetekkel, múzeumokkal, helyi hatóságokkal és nem kormányzati szervezetekkel, amelyek tevékenységeket szerveznek a védett területek kapcsán - írja az Agerpres.
A védett területek adminisztrálását az ANANP területi kirendeltségei mellett még olyan jogi személyek - "különleges adminisztrációs struktúrák" - is átvehetik, amelyek állami vagy magánvállalatok, helyi önkormányzatok, a központi állami adminisztráció decentralizált intézményei, magán vagy állami oktatási és kutatási intézetek, közösségfejlesztési intézmények, múzeumok fennhatósága alá tartoznak, és amelyek szerződéses viszonyban állnak az ANANP-pal. Ennek mikéntjét az ANANP által kidolgozandó módszertani útmutató fogja szabályozni, amelyet majd a környezetvédelmi minisztérium hagy jóvá. Korábban a PNL és az USR is alkotmányossági kifogásokat emelt a törvény kapcsán, ám az alkotmánybíróság elutasította a bírálatokat - írja az Agerpres.
Mint arról korábban beszámoltunk, a gondnokságokat tömörítő Natura 2000-es koalíció az ügyben a nép ügyvédjéhez fordult, amelyben kérték, hogy emeljenek alkotmányossági kifogást a kormányrendelet ellen. Ugyanakkor a koalíció egy petíciót is indított, amellyel azt szerették volna elérni, hogy Klaus Johannis ne hirdesse ki az új környezetvédelmi törvényt, továbbá kérték, hogy a parlament a továbbiakban kötelező módon minden olyan esetben kikérje a környezetvédelmi civil szervezetek véleményét is, amikor módosítani akarja a környezetvédelmi törvényt.
Az ügy előzményéhez tartozik, hogy 2018 nyarán az akkori kormány a 2018/75-ös számú sürgősségi kormányrendelettel módosította a természetvédelmi területek gondnokságára vonatkozó törvényt, és a Természetvédelmi Területek Országos Hatóságához rendelte ezt a hatáskört. A civil szervezetek mellett az intézkedés a helyi önkormányzatokat, felsőoktatási intézményeket, kereskedelmi társaságokat is érinti, amelyek többsége az állami támogatások mellett magántőkéből is finanszírozták a természetvédelmi területek gondnokságát. A rendelet ellen környezetvédelmi aktivisták és szakértők is tiltakoztak, mivel a döntés előtt nem kérték ki az érintettek véleményét, ugyanakkor rámutattak arra, hogy az ANANP-nak nincs megfelelő létszámú személyzete ahhoz, hogy az így átruházott hatáskörének eleget tegyen. (hírszerk)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!