Sötét felhő Európa fölött: le kellene mondani a szénről. Végleg
2016. július 06. 13:15, utolsó frissítés: 2016. július 08. 11:18A szénerőművek országai szomszédaikat is megbetegítik: a romániai füst például magyar, bolgár, görög haláleseteket okoz.
Közös jelentést publikált a szénerőművek okozta légszennyezés határokon átívelő hatásairól a Greenpeace, a Health and Environment Alliance (HEAL), a Climate Action Network (CAN) európai szárnya, a WWF Európai Közpolitikai Irodája és a Sandbag. A Europe’s Dark Cloud: How coal-burning countries make their neighbours sick (“Európa sötét felhője: hogyan betegítik meg szomszédaikat a szenet égető államok”) című, 56 oldalas jelentés azt elemzi, az Európai Uniónak az a politikája, melynek értelmében a tagállamok energiatermelésében szerep jut a szénerőműveknek is, hogyan hat a lakosság egészségére.
Ha megszűnne a szénerőművek okozta légszennyezés, nagyban csökkenne az egészségügyi kockázat is – állapítják meg.
Az EU területén 280 szénnel működő hőerőmű létezik, ebből 257-ről volt adat. 2013-ban ezek összkibocsátása több mint 22900 korai halálesetet okozhatott, ugyanakkor több tízezren betegedtek meg szív- és légzőszervi problémák miatt, az egészségügyre pedig mindez mintegy 62,3 milliárd eurós költséget rótt. A jelentés premierként a kibocsátások határokon átnyúló káros hatásait is vizsgálta. Az az öt ország, amelynek erőművei a legtöbb határaikon túli halálesetet okozhatják, Lengyelország (4690), Németország (2490), Románia (1660), Bulgária (1390) és Nagy-Britannia (1350).
Románia esetében a 11 erőműből öt a harminc legszennyezőbb európai létesítmény között található: a nagyváradi kettes számú erőmű a becslések szerint évente 240 korai halálesetet idéz elő, a rovinari 250-et, a drobetai 430-at, a marosnémeti 340-et és a govorai 230-at.
A tagállamok közül a leginkább a következőket érinti a saját erőműveik szennyezése mellett a szomszédos országokból érkező légszennyezés: Németországot (3630 korai haláleset), Olaszország (1610), Franciaország (1380), Görögország (1050) és Magyarország (700).
A jelentés szerint már egyetlen szénerőmű bezárása is jelentős előrelépést jelenthet a régió lakosságának egészségügyi állapotában és az országhatárokon túl. Például Nagy-Britannia terve, miszerint 2025-ig kiiktatja energiatermeléséből a szénerőműveket, évente 2870 életet menthet meg, és ebből több mint 1300-at a kontinensen. Ha pedig Németország szánná rá magát, hogy lemond a szénről, ez a döntés 1860 életet menthetne meg belföldön, és közel 2500-at külföldön.
Az egészségügyi kiadások növekedése kéz a kézben jár a szénfüggőségünkkel; a jelentés leszámol azzal a mítosszal, hogy a szén egy olcsó energiaforrás – nyilatkozta Anne Stauffer, a HEAL igazgatóhelyettese. “Ami biztos, hogy egyetlen ország sem tudja egyedül megoldani az energiatermelésből származó szennyezés problémáját. Reméljük, az EU és tagállamai megértik a probléma súlyosságát, és ennek megfelelően tesznek válaszlépéseket” - tette hozzá.
A szén fokozatos kivonása az európai energiatermelésből valódi közös európai ügy kellene legyen, és az EU egyik felvállalt célja – szögezte le Imke Lübbeke, a WWF Európai Közpolitikai Irodájának klíma- és energiakampányokért felelős igazgatója. “A romboló hatást a klímára és az egészségre az összes európai ország lakossága megérzi, és éppen ezért együtt kell dolgozniuk azon, hogy minél hamarabb teljesen kiiktassák a szén felhasználását” - vélte.
Wendel Trio, a CAN európai igazgatója rámutatott, a párizsi klímamegállapodás értelmében az európai vezetőkre még nagyobb felelősség hárul a szénerőművek bezárási folyamatában és a tiszta energiára való áttérésben.
A légszennyezés világszerte több millió áldozatot szed. A globális felmelegedés miatti hőmérséklet-emelkedés tovább súlyosbítja a problémát. A jó hír az, hogy ha csökkentjük a fosszilis tüzelőanyagok fogyasztását, javul a levegő minősége, csökken a felmelegedés, és a lakosság egészségi állapota is jobb lesz – hangsúlyozta Dr. Roberto Bertollini, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kutatóigazgatója és európai képviselője.
Az emberi egészségre legkárosabb energiatermelési mód a szénerőművek használata – hívta fel a figyelmet Paul Wilkinson, a London School of Hygiene and Tropical Medicine (LSHTM) professzora is. A londoni King’s College tanára, a WHO volt szakértője, Dr. Michal Krzyzanowski szerint pedig a jelentés újabb bizonyítékokkal szolgál a szén elégetéséből származó szennyezés emberi egészségre gyakorolt káros hatásairól, és óvatosságra int az ilyen erőművekkel kapcsolatban. Szükséges a szén teljes mértékű kiiktatása az energiatermelésből – szögezte le.
Sok szó esik a médiában a gépkocsik okozta szennyezésről, de a szénerőművek kibocsátása ugyanilyen súlyosságú probléma – nyilatkozta egy másik szakértő, Dr. Joachim Heinrich. A müncheni egyetemi kórház szakorvosa kiemelte, a jelentés elsőként kvantifikálja a szénerőművek szennyezésének egészségügyi hatásait és határokon átnyúló költségeit, és még egy plusz érvet szolgáltat a szénerőművek teljes leállítása mellett – vélte.
Forrás: TOTB.ro