2023. június 5. hétfőFatime
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Először írtak le új baktériumfajokat Erdélyből

2016. november 09. 10:29, utolsó frissítés: 2016. november 16. 15:31

Tudtad? A Földünkön élő baktériumok 99%-a jelenleg ismeretlen.


A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) mikrobiólógusai együttműködve a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) és a gödöllői Szent István Egyetem (SZIE) kutatóival elsőként írtak le Erdélyből a tudományra nézve két új baktériumfajt, amelyek a Medve-tóból, illetve a cekendi hulladéklerakó csurgalékvizéből származnak.

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai Biomérnöki Tanszékén zajló mikrobiológiai kutatások során környezetmérnök szakos hallgatók a tudomány számára eddig ismeretlen két új baktériumfajt tenyésztettek ki és azonosítottak DNS vizsgálatok alapján, dr. Máthé István oktató vezetésével. Az új fajokat leíró tanulmányhoz szükséges széleskörű biokémiai, molekuláris biológiai vizsgálatokat Dr. Felföldi Tamás (ELTE - Budapest) és Dr. Táncsics András (SZIE – Gödöllő) mikrobiológusok irányították. Mindkét baktériumfajt nemzetközi törzsgyűjteményekbe helyezték el, így az érdeklődő kutatók számára hozzáférhetők.

Az egyik baktériumfajt a szovátai Medve-tóból izolálták és a Rhodococcus sovatensis latin nevet kapta, ahol a kutatók által adott “sovatensis” név a származási helyre, azaz Szovátára utal. A másik fajt, a Rufibacter quisquiliarumot a cekendi hulladéklerakó csurgalékvizéből tenyésztették ki, a “quisquiliarum” latinul annyit jelent, hogy “hulladékból származó” - áll a kutatási eredmény tájékoztatójában.

A Rhodococcus nemzetség 58 fajt számlál, amelyek széles körben elterjedtek a környezetben (talaj, víz), és nagyon sokféle szerves anyagot képesek lebontani. Így egyes képviselőiket gyakran használják a környezeti biotechnológiában szénhidrogénekkel, így például kőolajszármazékokkal szennyezett talajok, talajvizek megtisztítására vagy üzemanyagok biológiai úton történő kénmentesítésére.


"Az eddigi vizsgálataink alapján elmondható, hogy a baktériumtörzsünk rendelkezik egyes szénhidrogének bontásához szükséges enzimkészlettel, és tervezzük folytatni a baktérium kármentesítésben történő felhasználhatóságának a vizsgálatát" - tájékoztatott Máthé István.

A Rhodococcus fajok leggyakrabban a talajból, talajvízből kerülnek elő, de nem ritkán tavakból is. Tipikusan az a baktériumcsoport, amely nem jelent veszélyt a fürdőzők biztonsága szempontjából, egyetlen faj van, amely a lovaknál betegséget okozhat, a Rhodococcus equi - közölte kérdésünkre a kutató.

"A víz minőségére vonatkozóan általában közvetlenül nem lehet következtetni a Rhodococcus fajok jelenlétéből, természetes vizekben gyakran kimutathatók. Nagy valószínűséggel a Medve-tóból izolált Rhodococcus faj a talajból, a talajvízből került a Medve-tóba, ami természetes dolog, mert a tó kapcsolatban van a környező talajjal, talajvízzel. Erre abból is lehet következtetni, hogy a Rhodococcus fajok általában nem tolerálják a nagyon sós vizeket, teszteltük mi is, és az új Rhodococcus sovatensis faj sem jó sótűrő, inkább csak tolerálja a kisebb sótartalmú vizeket, így minden bizonnyal főként a Medve tó felső egy méterében él, ahol nem túl magas a sótartalom" - tette hozzá.

A Rufibacter nemzetséget 2012-ben fedezték fel, jelenleg 7 faj tartozik ide, többségük talajból származik. Karotenoid típusú pigmenteket tartalmaznak, és egyes fajokról kimutatták, hogy jó ellenálló képességgel rendelkeznek UV- és radioaktív sugárzással szemben. Az erdélyi kutatók által izolált törzs jó szénhidrát-, fehérje- és zsírbontó képességgel rendelkezik, így szerepet játszik a csurgalékvíz tisztításában.

"Világszerte mintegy 12000 baktériumfajt tartanak számon, de a szakemberek úgy vélik, hogy a Földünkön élő baktériumok döntő többsége (99%-a) jelenleg ismeretlen (azaz több mint egymillió “faj”), és csupán “genetikai ujjlenyomataik” alapján sejtjük ezeknek a mikrobáknak a létezését. Egy baktériumfajt akkor lehet leírni, behatóbban tanulmányozni, ha sikerül laboratóriumi tenyészetben szaporítani. A gyakorló mikrobiológusok egyik legnagyobb problémája, hogy a baktériumok nagy részét nem sikerül laboratóriumban, ún. táptalajokon szaporítani, nehéz “lemásolni” a természetes élőhelyükön uralkodó körülményeket. Erdélyi különleges vizes élőhelyek mikrobiális sokszínűségének kutatása során egyedi táptalajokat fejlesztettünk, és Romániában először alkalmaztuk a “baktériumcsapdázásnak” is nevezett innovatív tenyésztési technikát. Ennek a lényege, hogy egy szilárd hordozót – a porózusos poliuretán (PUR)-habot – egyedi táptalajjal itatjuk át, majd belelógatjuk a vizsgált vízi élőhelybe, és több hétig ott tartjuk. Ezen idő alatt egyes mikrobák elszaporodhatnak, majd utána ezeket behozzuk a laboratóriumba, és minél több baktériumot próbálunk tiszta tenyészetbe vonni" - közölte a Sapientia egyetemi docense.

Az elmúlt 8 évben körülbelül 700 baktériumtörzset izoláltak a Sapientia EMTE csíkszeredai mikrobiológiai laboratóriumában, amelyek közül mintegy 20 új baktériumfaj-jelölt. Párhuzamosan több új baktériumfaj tanulmányozása elkezdődött, a mai napig a fent említett két baktériumfajt sikerült leírni és az elkészült tanulmányokat nemzetközi szakmai folyóiratokban leközölni.

A mikroorganizmusok vizsgálatához szükséges széleskörű biokémiai és molekuláris biológiai vizsgálatok egy jó részének az elvégzésére a Sapientia EMTE csíkszeredai mikrobiológiai és biokémiai laboratóriumai is alkalmasak - mondta el a Transindexnek dr. Máthé. Itt végeznek olyan vizsgálatokat, mint pl. Gram-festés, spóra-kimutatás, pH-tolerancia, hőmérséklet- és sótűrés, oxigén-érzékenység, antibiotikum-érzékenység, különböző tápanyagok felhasználásának a vizsgálata, vagy molekuláris biológiai vizsgálatok: mikroorganizmusok azonosítása DNS vizsgálat alapján, különböző gének kimutatása stb. Egyébként a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem laboratóriumaiban is megvannak a körülmények a széleskörű biokémiai és molekuláris biológiai vizsgálatok egy részének az elvégzéséhez (hasonlatosan a csíkszeredai laboratóriumokhoz).

"Néhány bonyolultabb biokémiai vizsgálatot, az ún. kemotaxonómiai vizsgálatot csak a magyarországi partnerek tudnak elvégezni, pl. a sejtfal összetételének a vizsgálata (zsírsavak, poláris lipidek, légzési kinonok vizsgálata). Szintén a magyarországi partnerek tudnak elvégezni néhány molekuláris mikrobiológiai vizsgálatot, így pl. genomi DNS ún. GC-tartalma (Guanin-Citozin arány), teljes genom alapú elemzések. Egy olyan vizsgálat is van, az ún. DNS-DNS hibridizációs vizsgálat, amelyet a DSMZ, azaz a németországi mikrobiológiai törzsgyűjtemény laboratóriumában tudtak elvégezni, partneri kapcsolat alapján, így ők is társszerzők a tudományos közleményben" - magyarázta a kutató.

Ezek az első új baktériumfajok, amelyeket Erdélyből írtak le. Korábban Romániából 3 új baktériumfaj került leírásra: egy faj (Haloferax prahovense) a Prahova megyei Telega-tóból, míg a másik kettő (Methanobacterium movilense, Methanosarcina spelaei) a Konstanca megyei Movile-barlangból származik.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

Régi oldal >