2020. szeptember 20. vasárnapFriderika
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Milyen a levegő minősége a székelyföldi városokban?

2016. december 19. 16:21, utolsó frissítés: 2016. december 21. 17:04

Csíkszeredáé a legszennyezettebb, Tusnádfürdőé a legtisztább mikrobiológiai szempontból, derült ki a Sapientia kutatásából.


Csíkszereda, Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklós, Tusnádfürdő, Sepsiszentgyörgy és Kézdivásárhely városi levegőjének mikrobiológiai vizsgálata alapján megállapítható, hogy a legtöbb mikroorganizmus (baktériumok és penészgombák) Csíkszereda levegőjében, míg a legkevesebb Tusnádfürdőn volt kimutatható - derült ki a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kutatásából.

A környezetmérnök szak Go Green programjához kötődően október végén és november elején a hat székelyföldi város levegőjének minőségét tanulmányozták mikrobiológiai szempontból. A vizsgálatokat a csíkszeredai Kós Károly Szakközépiskola két diákja, Salamon Tímea és Sánta Emese végezték, Székely Bernadett tanárnő és Kuzman Ildikó Hajnalka doktorandusz hallgató segítségével. A kutatásokat Dr. Máthé István mikrobiológus, a Biomérnöki Tanszék környezetmérnök szakának oktatója vezette.

A vizsgálatok során korszerű levegő-mintavételi készülék és a mikroorganizmusok szaporítására használt ún. táptalajok segítségével meghatározták, hogy az adott mintavételi helyen mennyi volt a baktériumok, illetve a penészgombák összcsíraszáma egy köbméter (1000 liter) levegőre számítva. Mindenik városban a mintavétel napsütéses, 5-8 Celsius fok léghőmérsékletű, jelentősebb szélmozgásoktól mentes hétköznapon történt, 14-16 óra között. Városonként 7-8 mintavételi pontot jelöltek ki, igyekezve arra, hogy forgalmas útkereszteződéseknél, vasútállomáson, piacokon, parkokban is történjen mintavétel.


A hat városban a vizsgált helyszínek az alábbiak voltak:



Csíkszereda: Hargita megyei törvényszék melletti körforgalom, vasúti felüljáró előtti körforgalom (Penny Marketnél), Kaufland áruház környéke, Márton Áron Főgimnázium melletti útkereszteződés, központi piac, vasútállomás, központi park, főtér.

Székelyudvarhely: Református Kollégium előtti útkereszteződés, buszállomás, Kaufland áruház környéke, központi piac, vasútállomás, szoborpark, központi park.

Gyergyószentmiklós: Salamon Ernő Elméleti Gimnázium előtti főút, BRD Bankhoz közeli nagy körforgalom, buszállomás, Kaufland áruház környéke, zöldséges üzletsor (Kossuth Lajos utca), vasútállomás, központi park, Központi játszótér.

Tusnádfürdő: CEC Bankhoz közeli útkereszteződés, Tusnád Hotel előtti főút környéke, Petrom töltőállomás melletti piac környéke, Csukás Hotel felé vezető út mentén, Csukás-tó partja, Tusványos tábor bejárata, vasútállomás, központi játszótér.

Sepsiszentgyörgy: Rompetrol benzinkúthoz közeli nagy körforgalom, buszállomás környéke, Kaufland áruház környéke, központi piac, vasútállomás, központi park, Gödri Ferenc Általános Iskola előtti út.

Kézdivásárhely: Boldog Özséb templom előtti körforgalom, Nagy Mózes Elméleti Gimnázium előtti főút, Gábor Áron Művelődési Oktatási Központ melletti út, Kaufland áruház környéke, központi piac, vasútállomás, Molnár Józsiás park.

A székelyföldi vizsgálat eredményei

A 45 mintavételi ponthoz kötődő 90 mikrobiológiai vizsgálat összesített eredményei alapján megállapítható, hogy a vizsgált időszakban Csíkszereda levegőjében volt a legmagasabb a mikroorganizmusok (baktériumok + penészgombák) összesített átlagos csíraszáma (2417 mikroba/m3 levegő, amelyből 1642 penész/m3 és 775 baktérium/m3).

Csíkszereda után Székelyudvarhely városi levegőjében a legmagasabb a mikroorganizmusok átlagos csíraszáma (1324 mikroba/m3, ebből 1019 baktérium/m3, a többi penész), majd Sepsiszentgyörgy (1119 mikroba/m3, amelyből 865 baktérium/m3), Kézdivásárhely (987 mikroba/m3, ebből 442 baktérium/m3), Gyergyószentmiklós (817 mikroba/m3, amelyből 532 baktérium/m3) következik a sorban, míg Tusnádfürdő város levegője bizonyult a legtisztábbnak mikrobiológiai szempontból (711 mikroba/m3, ebből 423 baktérium/m3).

Az összes mintavételi pontot tekintve Csíkszeredából került ki a három mikrobiálisan leginkább terhelt helyszín: a Márton Áron Főgimnázium melletti útkereszteződés (5133 mikroba/m3 levegő, ebből 4800 penész/m3), a Törvényszék melletti körforgalom (4867 mikroba/m3, amelyből 4587 penész/m3), illetve a vasúti felüljáró előtti nagy körforgalom (3320 mikroba/m3, ebből 2120 baktérium/m3). A fenti helyszíneken kívül kiugróan magasnak mondható a mikrobák száma a székelyudvarhelyi Kaufland Áruház környékén (3013 mikroba/m3, ebből 2853 baktérium/m3), a csíkszeredai központi piacon (2813 mikroba/m3, ebből 1600 baktérium/m3), a kézdivásárhelyi vasútállomásnál (2613 mikroba/m3, ebből 1867 penész/m3), vagy a sepsiszentgyörgyi Rompetrol benzinkúthoz közeli körforgalomnál (1854 mikroba/m3, ebből 1667 penész/m3).

Nemzetközi tudományos vizsgálatokkal alátámasztott az a tény, hogy a levegőben levő mikrobák száma szorosan összefügg a levegőben lebegő szemcsék számával (szállóporok és ülepedő porok), és leggyakrabban ezek felületére tapadnak a levegőben előforduló mikroorganizmusok (baktériumok, penész- és élesztőgombák, vírusok, egysejtű protozoonok). Ezen megállapításhoz kötődően a székelyföldi vizsgálat eredményei alapján is általánosságban elmondható, hogy egy városon belül leggyakrabban az intenzív autósforgalmú nagy útkereszteződéseknél, körforgalmaknál, esetenként vasútállomásoknál (pl. Kézdivásárhely, Gyergyószentmiklós) a legmagasabb a levegőben levő mikroorganizmusok száma, ami összefügg azzal, hogy ilyen helyeken minden bizonnyal a legmagasabb a levegőben levő lebegő szemcsék száma. Még a legtisztább levegőjű Tusnádfürdő központjának főútja mentén is a mikroorganizmusok száma (1453 mikroba/m3 levegő) több mint kétszerese a tusnádi átlagos mikrobaszámnak.

A városi központi piacoknál is gyakran sok mikroba mutatható ki a levegőben (pl. Csíkszereda, Kézdivásárhely, Székelyudvarhely, Sepsiszentgyörgy), amely a nagy vásárló embertömeg, és főként a sok gyümölcs és zöldség jelenlétével magyarázható, amelyek felületén gyakran elszaporodnak a penészgombák és baktériumok. Egy adott városon belül a mikroorganizmusok legkisebb számban általában a fákkal, zöldövezettel tarkított parkok levegőjéből voltak kimutathatók (pl. gyergyószentmiklósi, csíkszeredai központi park).






Összehasonlítás más vizsgálatokkal

A kültéri levegő mikrobaszámára vonatkozóan nincsenek törvényben szabályozott maximális határértékek megállapítva, csak az élelmiszeripari egységek belső levegőjének mikrobiális terheltségére vonatkozóan vannak határértékek (maximum 600 baktérium/m3 levegő és legfeljebb 300 penész/m3 levegő). Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egy 1998-as jelentésében legfeljebb 500 penész/m3 levegő értéket tart elfogadhatónak épületek belső levegője esetében.

Annak ellenére, hogy nincsenek határértékek, a székelyföldi városok kültéri levegőjének vizsgálati eredményeit viszonyítani lehet hazai és nemzetközi hasonló vizsgálatok adataihoz. Romániában a Sapientiáéhoz hasonló tanulmányt Temesváron készítettek 2008-ban, hasonló helyszíneken (pl. forgalmas utak, vasútállomás, park, piac stb.) és hasonló időszakban is vizsgálódva.

A két kutatást összevetve elmondható, hogy Temesvár levegőjében átlagban 1,7-szer több mikroorganizmust találtak (4140 mikroba/m3 levegő), mint a legmagasabb értékekkel rendelkező Csíkszereda esetében. Az egyes mikrobacsoportok tekintetében Temesváron a baktériumok átlagos csíraszáma (3550 baktérium/m3) 3,5-ször nagyobb, mint a székelyföldi tanulmány esetében Székelyudvarhelyhez kapcsolódó legmagasabb átlag baktériumszám. Ugyanakkor Temesváron a penészgombák átlagos száma (590 penész/m3) közel háromszor volt kisebb, mint Csíkszereda levegőjében (1642 penész/m3), míg a többi öt vizsgált székelyföldi városban a temesvári értéknél kisebb volt a levegő átlagos penészgomba csíraszáma (253-545 penész/m3).

Az egyes mintavételi helyszíneket tekintve a temesvári vizsgálat során a két legmagasabb baktérium csíraszámot a megyei kórház környékén (10840 baktérium/m3) illetve a Badea Cârțan nagy zöldségpiac (6380 baktérium/m3) környékén mérték, mindkét helyszínt nagyon zsúfolt autós- és gyalogos forgalommal jellemezték. Ezek a baktériumszám értékek 2-4-szer nagyobbak, mint a legnagyobb székelyföldi érték (udvarhelyi Kaufland környéke). Ugyanakkor Temesváron a legtöbb penészgombát a korábban említett zöldségpiacon mutatták ki (1700 penész/m3), míg Csíkszeredában most ennél közel 3-szor magasabb értékeket is mértek (a Márton Áron Főgimnázium melletti útkereszteződés, illetve a törvényszék előtti körforgalom), és a kézdivásárhelyi vasútállomásnál is ennél magasabb a penészek száma.

Nemzetközi összehasonlítás

Shelton és munkatársai 2002-ben közölték egy széleskörű levegő-mikrobiológiai tanulmány eredményét, amely során Amerika szerte több tucatnyi városban vizsgálták a kültéri levegő (2409 mintavétel), illetve épületek beltéri levegőjében (9619 mintavétel) lévő gombák csíraszámát és összetételét. Az összesített eredmények alapján megállapították, hogy városi kültéri levegőben a gombák átlag csíraszáma 540 gomba/m3. Az esetek 95%-ában a csíraszám alacsonyabb volt, mint 3200 gomba/m3, és a legmagasabb gombaszám 10000/m3 körül volt. A levegőben a leggyakoribb gombafajok a penészgombák voltak (Cladosporium, Penicillium és Aspergillus nemzetség tagjai).

Baktériumok számára vonatkozóan egy 37 városban, a 100 legnagyobb amerikai irodaépület belső és külső légterében végzett kutatás szerint a külső városi légtérben a baktériumok átlagos csíraszáma 179 baktérium/m3 volt, a mért maximális érték pedig 959 baktérium/m3. Szintén Amerikában Oregon államban végzett felmérés szerint a városi zónákban a levegőben előforduló baktériumok átlagos csíraszáma 715 baktérium/m3. Marseille levegőjét vizsgálva Di Giorgio és munkatársai megállapították, hogy a baktériumok átlagos csíraszáma 791 baktérium/m3, míg a gombák száma 92 gomba/m3.

Isztambulban végzett tanulmány esetében a városi levegőben átlagosan 340 baktérium/m3 volt kimutatható, a maximális érték pedig 1100 baktérium/m3. Egy 2007-es kínai tanulmány szerint a gyakran nagyon szennyezett levegőjű Peking belvárosában a baktériumok átlagos csíraszáma 2217 baktérium/m3 volt.

A hazai és nemzetközi hasonló levegőmikrobiológiai vizsgálatokkal összehasonlítva általánosságban megállapítható, hogy a vizsgált időpontban a székelyföldi városok levegőjéből kimutatható baktériumok és penészgombák csíraszáma átlagosnak, normális értékűnek mondható - vonták le a következtetést a Sapientia kutatói. Ugyanakkor azt is hozzá kell tenni, hogy Csíkszeredában két nagy forgalmú útkereszteződésnél számottevően magasabb a penészek száma a normális értékeknél, ugyanez elmondható a székelyudvarhelyi Kaufland Áruház környéki magas baktériumszám esetében is.

Csíkszeredában a levegőből kimutatható magas mikrobaszámok az autósforgalom mellett azzal is összefüggésben lehetnek, hogy Csíkszereda és környéke a Csíki-medence egyik legalacsonyabb pontján fekszik. Itt teljesülnek legjobban a légköri hőinverziós feltételek, ami azt jelenti, hogy gyakran nagyon stabil a levegő, gyenge a légmozgás, ami a nedvesség és a szennyezőanyagok (pl. szállópor) felhalmozódásához vezet, még akkor is, ha nincs jelentős szennyező forrás. A levegő stabilitásának köszönhetően nem tudnak eloszlani a szennyező anyagok, a felszín közelében maradnak.

Ugyanezzel a levegő stabilitással magyarázható télen a hosszan tartó párás, ködös, hideg időszakok kialakulása is - nyilatkozta Dr. Szép Róbert, a Sapientia EMTE környezetmérnök szakának oktatója, aki légkörfizikai vizsgálatokkal is foglalkozik.

Mikrobák terjedése, túlélése a levegőben

A mikroorganizmusok nagy része a levegőben csak rövidebb ideig tud túlélni, gyakran csupán néhány másodpercig, percig. Azonban az ellenálló spórákat képező baktériumok, a spórákkal szaporodó penészgombák és sok más gomba, illetve a cisztákat képező egysejtű protozoonok ellenállóképességüknek köszönhetően hosszú ideig, akár évekig, évtizedekig is életképesek maradnak.

A mikrobák túlélését nagyban befolyásolja a páratartalom, a hőmérséklet, UV- és más sugárzás, a levegő kémiai anyagokkal való szennyezettsége. A kültéri levegőben ősszel és nyáron van a legtöbb mikroorganizmus, a legkevesebb pedig hóval borított hideg téli viszonyok között. A számukat a levegőben nagyban befolyásolják a napszakos és évszakos meteorológiai változások, a növényzet, a szállópor, a légszennyezés, a mezőgazdasági-, ipari- és más emberi tevékenységek (pl. autósforgalom). A mikroorganizmusok magas száma a levegőben egészségügyi kockázatot is jelent: allergiás tüneteket válthatnak ki, és terjedhetnek a levegővel főként légúti betegséget okozó baktériumok és gombák.

Hogy a mikroorganizmusok mennyi ideig tartózkodnak a levegőben, és mekkora távolságokat tesznek meg, szintén sok tényező befolyásolja, elsősorban a légmozgás, a csapadék, a lebegő szemcsék száma és nagysága. Általában városi környezetben legfeljebb 10 perc - 1 óra időt tölt egy mikroba a levegőben, és ezen idő alatt maximum 100-1000 m távolságot tesz meg - áll a kutatást összefoglaló, Dr. Máthé István által jegyzett dokumentumban.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

Régi oldal >