2023. június 5. hétfőFatime
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Rejtélyes beporzók: a magányos méhek és lakóhelyeik I.

László Zoltán 2017. március 29. 11:20, utolsó frissítés: 11:20

Kedvenc gyümölcseink beporzó rovarok nélkül eltűnnének. A beporzók között a lepkék és a háziméhek mellett külön figyelmet érdemelnek a magányos „vad” méhek. Kik ők? Hol élnek, és hogyan segíthetünk szorgos munkájuk elvégzésében?


Tavasszal, amikor a gyümölcsfák virágba borulnak, és nagy számban megjelennek a beporzó házi méhek, a figyelmes szemlélőnek feltűnik, hogy mellettük más, hozzájuk hasonló, de mégis bizonyos jellegekben eltérő beporzók is szorgosan sürgölődnek a virágrengetegben. Sokan nem is gondolnák, de a virágok beporzásában jelentős szerep jut olyan méhfajoknak is, akik egyedülállók, nem családokban élnek, hanem kis üregekbe, nyílásokba gyűjtögetik szorgosan a pollent utódaik számára. Nem egy almatermesztő esküszik a magányos méhek nagyobb hatékonyságára a házi méhekénél a beporzás tekintetében. Egyes tanulmányok a terméshozam jelentős növekedéséről számolnak be olyan esetekben, amikor a háziméhek mellett jelen vannak a magányos méhek is.

Hogy kik lennének ezek a szorgos, ámbár sokak számára ismeretlen fajok? Erről fog szólni az elkövetkező sorozat, amelyben magányos méhfajokról fogunk beszámolni.

Adataink egy része egy olyan vizsgálatból (https://ecoedu.ro/darazsgarazs) származik, amelyben a rovarhotelek hatékonyságának vizsgálatát tűztük ki célul. Nem csak a hasznos rovarfajoknak biztosított búvóhelyek szempontjából, hanem a lakosság körében történő felvilágosítás szempontjából is vizsgáltuk a rovarhoteleket, ugyanis egy éven keresztül előadások hangzottak el a vizsgálati helyszíneken a beporzókat és természetes ellenségeket veszélyeztető tájhasználatról és kezelésmódokról is.



Elsőként az egyik legkorábbi és legméretesebb tavaszi fajról, a szarvas faliméhről számolok be. A szarvas faliméh vagy a vörös faliméh (Osmia bicornis syn. O. rufa) nevét két kiemelkedő „szarvacskájáról” kapta, amelyek kéményszerűen emelkednek ki a csápok alól és a fészkek betapasztásában játszanak szerepet. A nőstények különböző növényi szárak, gyakran nádszárak, belsejébe helyezik el a petéiket és a petékből kikelő lárvák számára a tápláló pollent. Az üregeket nem maguk készítik, hanem már a meglévő járatokat mélyedéseket használják. Időnként üres csigaházakat is használnak bölcsőként. Minden egyes ilyen cellát sárral tapasztanak be, ezért nevezik őket kőműves méheknek is. Míg hímek arca világos színű szőrökkel dúsan borított, addig a nőstényekén ritkásabb sötét színű szőrök találhatók. A hímek a nőstényeknél kisebbek. A háziméhektől eltérően a nőstények nem rendelkeznek ún. „kosárkákkal” a lábszárakon. Ezek helyett a potroh hasi lemezein található dús szőrzet ún. „haskefét” alkot, amely ugyanúgy akárcsak a „kosárka”, a pollen szállítására alkalmas. A tor, akárcsak a potroh dúsan szőrözött, de ezeknek a szőröknek a színe világosabb. Míg a potrohon inkább vöröses szín a jellemző, addig a toron a világosabb, sárgásabb. A lábak és a fej szintén dúsan szőrözöttek. A házi méhektől olyan módon is el lehet őket különíteni – habár a méretük alapján nehéz lenne – hogy a szarvas faliméh szőrzete sokkal hosszabb, mint a háziméh esetében.



Igen hatékony beporzó, egyes számítások szerint 120-200-szor hatékonyabb, mint a mézelő méh. Az almafák és a cseresznye esetében is a termésmennyiség növekedéséről számoltak be olyan gyümölcsösökben, ahol faliméheket tartottak beporzás céljából. Amikor lejár a fásszárú rózsafélék virágzása, a faliméhek előszeretettel látogatják egyéb gyümölcsök virágait is. Ha szeretnénk meghonosítani őket gyümölcseinkben, egyebet sem kell tennünk, mint ún. „fészekcsapdákat” vagy rovarhoteleket telepíteni. Amennyiben az előző évben vagy kora tavasszal telepített rovarhotelek tartalmaznak nádkötegeket, úgy a szarvas faliméh betelepszik, és a következő évben már jelentősen nagyobb számban fog döngicsélni koratavasszal a virágok körül.



A nőstény faliméh egy nádszálba általában több sejtet készít, amelyeket sorba rendez. Minden egyes sejt 10-21 mm hosszúságú. A sejtek elhatárolására és a „fészek” lezárására a nőstények a szükséges sarat a közeli vizes élőhelyek sár- és iszaptömegéből bányásszák ki. A szarvas faliméh polilektikus méh, vagyis több növény virágait látogatja. Előnyei a megporzás tekintetében a háziméhvel szemben, hogy nem csupán a nőstények, hanem a hímek is gyakori viráglátogatók, és a mézelő méhek betegségei nem pusztítják őket. Egy másik jelentős előnyük, hogy a háziméheknél sokkal szelídebbek: nagyon ritkán „csípnek” és a „csípéseik” kevésbé fájdalmasak. A faliméheket sokszor kézbe lehet venni anélkül, hogy fenyegetve éreznék magukat és védekező üzemmódba kapcsolnának. Hátrányuk, hogy különböző fészekparaziták, például kakukkméhek (pl. Stelis sp.), fémfürkészek (pl. Monodontomerus sp.) és a tűzvörös fémdarázs (Chrysis ignita) támadhatják a nádszálakban található sejteket. Azonban ez a „hátrány” egy szemet gyönyörködtető járuléka a közösségnek. A kakukkméhek, fémfürkészek és fémdarazsak, mint megannyi ékszer zsongnak a faliméhek fészkei körül tavasztól késő őszig.



Egy egyszerű módszer arra, hogy fészkeket készítsünk számukra, nem igényel többet, mint egy kb. 15 cm hosszúságú, kb. 10 cm átmérőjű csövet (amely lehet például egy kidobásra szánt műanyag palack, ami amúgy sem fog lebomlani természetes körülmények között az elkövetkezendő 15 generáció alatt). Egy maréknyi nádszálat, vagy egy halom szintén kidobásra szánt folyóiratlapot (amely ilyen módon nem a szél szárnyára lesz bízva, hogy környezetünket feldíszítse), felsodrunk kb. 15 cm hosszúságú, 8 mm belső átmérőjű csövecskékké, és belehelyezzük a levágott nyakú és fenekű palackokba. Biztosítanunk kell egy kis párkányt a palack elején és hátulján, ami az esővíztől védi majd a betapasztott bölcsőket.



Kicsit bonyolultabb, de több faj számára petézőhelyet biztosító szálláshely lenne a rovarhotel, amelynek egy egyszerűbb változata egy kb. 60x60 cm, háromszög alakú szerkezet. A fából készült keretbe (melynek mélysége hozzávetőlegesen 20 cm) helyezhetünk 10 darab 15 cm átmérőjű műanyag palackba helyezett nádköteget vagy papírból sodort csövecske-köteget, vagy szintén 10 db 15 cm átmérőjű, 8 mm átmérőjű lyukakkal átfúrt farönköt, vagy ezek tetszés szerinti kombinációját. Oda kell figyelnünk arra, hogy a fészkeket kb. 1,5 m magasságba helyezzük és kitettségük dél-délnyugati legyen.

A rovarhotelek elegendő búvóhelyet biztosítanak számos hasznos és jótékony rovar számára, mint amilyenek a magányos méhek és különböző növénykárosító rovarfaj természetes ellenségeiként ismert kaparódarazsak. A rovarhotelekben, hasznosságukon túl olyan fajok közötti kapcsolatokat is megfigyelhetünk, mint például a fészekparazitizmus: a kakukkméhek jószerivel más méhfajok bölcsőit használják ki olyan módon, ahogy a kakukk esetében már tudunk róla. A rovarhotelekben olyan rovarfajok is megjelennek, akik a tudományos fantasztikus filmekből ismert vérszomjas földönkívüli belső élősködők módjára áldozataikat lassan fogyasztják el belülről: ők a fürkészek, akik lankadatlanul keresik legtöbbször védtelen áldozataikat.



Amennyiben sikerül rovarhotelt vagy egyszerű fészket elhelyezni a kertben, a ház falán vagy a gyümölcsösben, tavasztól figyelhetjük a körülötte megjelenő szorgosan döngicsélő magányos méheket, köztük a szarvas faliméhet, a színpompás fémdarazsakat, dárdahordozó fürkészeket, gyászlegyeket, és megannyi lenyűgöző és hasznos rovart, amelyek nélkül asztalainkra sok gyümölcs fel sem kerülhetne.



További információkért lehet írni a laszlo.zoltan@ubbcluj.ro e-mail címre, illetve a László Zoltán, Clinicilor 5-7, 400006 Cluj-Napoca, Cluj postacímre.

Címlapfotó: ©Rolf Nagel, https://www.flickr.com/photos/99927961@N06/26376425835, a szerző engedélyével


Bosch J. & Kemp W. P. (2002). How to manage the blue orchard bee. Sustainable Agriculture Network, Beltsville, Maryland, USA.
Everaars J., Strohbach M. W., Gruber B., & Dormann C. F. (2011). Microsite conditions dominate habitat selection of the red mason bee (Osmia bicornis, Hymenoptera: Megachilidae) in an urban environment: A case study from Leipzig, Germany. Landscape and Urban Planning, 103(1), 15-23.
Fortel L., Henry M., Guilbaud L., Mouret H. & Vaissière B. E. (2016). Use of human-made nesting structures by wild bees in an urban environment. Journal of Insect Conservation, 20(2), 239-253.
O'Toole C. & Raw A. (1991). Bees of the World. Blandford Press.
Raw A. (1972). The biology of the solitary bee Osmia rufa (L.)(Megachilidae). Transactions of the Royal Entomological Society of London, 124(3), 213-229.
Tscharntke T., Gathmann A. & Steffan‐Dewenter I. (1998). Bioindication using trap‐nesting bees and wasps and their natural enemies: community structure and interactions. Journal of applied ecology, 35(5), 708-719.
Westrich P. (2011). Wildbienen: die anderen Bienen. Pfeil.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

Régi oldal >