Korodi Attila: az integrált hulladékgazdálkodási rendszerek működését a bürokrácia nehezíti
Ambrus István 2018. január 26. 14:00, utolsó frissítés: 14:28Romániában 2015 óta nincs hatékony hulladékgazdálkodás, erre részleges megoldás lehet, hogy júniusban betiltják az üzletekben a nejlonzacskók árusítását.
2018 június 1-től Romániában is betilthatják az egyszeri használatos műanyag bevásárlószatyrokat. Az erre vonatkozó törvénytervezetet múlt év október 5-én hagyta jóvá a parlament, ennek megvitatása idén várható. 2015 óta léteznek erre vonatkozó jogszabályok az Európai Unióban, amelyekre Románia is irányelvként tekinthet a hulladékgazdálkodás és a környezetvédelem terén.
A törvénytervezet kapcsán Korodi Attila parlamenti képviselő elmondta, az Európai Unióban azóta sürgetnek megoldást, amióta egyre nagyobb bizonyítást nyert, hogy a műanyag csomagolóanyagok mekkora mértékben szennyezik a folyók és a tengerek vizét. A képviselő szerint a műanyagzacskók betiltására azért van szükség, mert a forgalomba kerülésük csökkentése miatt kiszabott plusz illeték nem érte el a kellő célját, ugyanakkor második lépésben ennek az illetéknek az értékét ráadásul a felére csökkentették. A képviselő hozzátette, kereskedelmi forgalomban maradnak a többször használatos műanyag zacskók, valamint azok, amelyek könnyebben újrahasznosítható anyagból készülnek.
Korodi Attila azt is elmondta, hogy a hulladékgazdálkodás terén továbbra is gondokkal küzd az ország, ugyanis 2015-ben összeomlott az a rendszer, amely alapján a hulladék újrahasznosítása működött.
„Ebben érdekeltek voltak a különböző hulladék-begyűjtessél és -tárolással foglalkozó vállalatok, ezt követően pedig nem épült ki új rendszer. Gazdaságilag nehéz ösztönözni egy élelmiszeripari termékeket előállító gyártót vagy kereskedő vállalatot, amely ilyen csomagolóanyagokat használ, hogy bekapcsolódjon az újrahasznosítás körforgásába”- mondta a képviselő.
Korodi Attila hozzátette, hogy lassan befejeződik az integrált hulladékgazdálkodási rendszerek kiépítése, ezek használatát ugyanakkor országos szinten nehezíti a bürokrácia. Megépültek a beszállítórendszerek, a lerakó állomások, de ezeket a legtöbb megyében nem használják.
A képviselő szerint gazdasági szempontból a kereskedelmi társaságoknak nem kifizetődő a műanyagpalackot, papírt, és a fémet beszállítani vagy újrahasznosítani, így ezen a téren csak akkor lehet komolyabb előrelépést tenni, ha kormányzati szinten következetesebben kezelnék a problémát. Ezekhez olyan jogszabályok összeállítására lenne szükség, amelyek nyugati példára alapoznak úgy, hogy a lakosság számára is könnyebbé tegyék az újrahasznosítható csomagolóanyagok visszaváltását, de egyben a kereskedelmi egységek ilyen téren tett kötelezettségeinek terheit is csökkentse.
A nejlonzacskók hazai betiltása azért is egyre sürgetőbb, mert az Európai Bizottság kedden elfogadta az Európai Unió első műanyagstratégiáját szabályozó törvényt. Ennek értelmében minden műanyag csomagolásnak újrahasznosíthatónak kell lennie 2030-ig, ugyanakkor az elfogadott stratégia azt is nyomatékosította, hogy csökkenteni kell az egyszeri használatos műanyagok mennyiségét, ami a bevásárló szatyrokra is vonatkozik.
Ennek értelmében ezt a kötelezettséget kétféleképpen teljesítheti egy uniós ország. Az egyik, hogy a környezetre káros műanyag szatyrok felhasználását személyenként 90 darabra csökkenti 2019 végéig, vagy garantálja, hogy 2018-cal bezárólag az üzletekben betiltják ezek használatát. Az uniós átlagot tekintve egy állampolgár egy év alatt 198 nejlonzacskót használ el, de ez a mennyiség évről évre növekszik.
A műanyagok használata kapcsán Kovács Csongor, a Zöld Erdély Egyesület elnöke a Transindexnek elmondta, Romániában a nejlonzacskók és a PET-palackok a környezetszennyezés egyik fő okozói. Amellett, hogy ez az állatvilágra közvetlenül is veszélyes, a lebomlása során vegyi anyagok szabadulnak fel, amelyek fő akkumulációs helye az óceánok, tengerek, folyóvizek, de egyre nagyobb mértékben szennyezik a termőföldeket is.
"Én csak üdvözölni tudom a tiltás törvénybe foglalását. Meggyőződésem, hogy közép és hosszú távon látványos részeredményt hozhat. Azért mondom, hogy részeredményt, mert sajnos minden típusú műanyagot képtelenség betiltani és ha műanyagmentes környezetet szeretnénk, annál ahhoz több kell, hogy az emberek ne szórják szét a szemetet a természetben" - mondta a Zöld Erdély Egyesület elnöke.
Európában is viszonylag alacsony az újrahasznosított műanyagok mennyisége, az évente keletkező 25 millió tonna műanyagnak csupán a 30%-a kerül újrafelhasználásra. Világszinten a tengerparti hulladékok 85%-át műanyagok teszik ki, ezek kétharmada csomagolóanyag.