Hogyan váltanak gazdát vagy zsákmányt az élősködők és ragadozók?
Prázsmári Hunor, László Zoltán 2018. január 31. 11:23, utolsó frissítés: 11:42A klímaváltozás és a globalizáció miatt olyan kórokozók, növények vagy rovarok jelenhetnek meg a Kárpát-medencében, amelyek eddig csak a trópusokon fordultak elő. Például újra felütheti fejét a malária.
Milyen módon tudnak a jövevények beférkőzni az újabb területek közösségeibe? Vajon mitől függ, hogy meg tudnak telepedni, vagy hamarosan eltűnnek?
Gyakran hallani, hogy a természet rendje, a dzsungel törvénye és hogy a macska egeret, az oroszlán meg zebrát fogyaszt. Mi az összefüggés az előbbi kijelentések között? A legtöbb esetben úgy tekintünk az élőlények egymás közötti interakcióira, mint kőbe vésett szigorú szabályokra.
Felületesen nézve legtöbbször úgy tűnik, hogy egy élősködő vagy ragadozó egyetlen gazdához vagy zsákmányhoz ragaszkodik: a szúnyog az embert gyötri, a róka pedig nyúlra vadászik. És valóban, minden élősködőnek vagy ragadozónak megvan az adott körülmények között kedvelt gazdája vagy zsákmánya: mintha külön elzárt kis fiókok lakói lennének. De a kis fiókok inkább szekrények egy nagy szekrény-lerakatban és lehet, hogy az ajtó résnyire nyitva is marad.
Ez azért érdekes, mert a klímaváltozás kellős közepén számos patogén és károkozó elterjedési területe megváltozik. Az áreájuk megváltozásával gazdaszervezeteket, tápnövényeket, és zsákmányokat fognak váltani. Ezek az elterjedési területüket megváltoztató élőlények eleinte invazív fajokként, vagy pedig járványokként fognak egy-egy területen feltűnni, de lassan beépülnek az új közösségekbe, illetve az utóbbiak alkalmazkodni fognak hozzájuk. A gazdaváltás ilyen módon egy igen fontos vetülete a különböző közösségek átalakulásának.
Nézzük meg, hogyan zajlik a gazdaváltás néhány konkrét példán keresztül!
A gazdaváltás viszonylag gyakori például a patogén mikroorganizmusoknál. A 2014 során Guineában fertőző zairei Ebola-vírus csak egyike a halálos Ebola-vírusoknak. Az Ebola-vírus túléléséhez és replikálódásához szükséges feltételek az emlősökben mind megtalálhatók, így az Ebola törzsei megtalálhatók denevérektől egészen a főemlősökig. Amikor a vírus számára a körülmények úgy alakultak „gazdát váltott”, megjelent egy addig egyáltalán vagy csak ritkán fertőzött fajban, az emberben is. A paraziták számára nem fontos, hogy ki a gazda. A fontos az, hogy a megfertőzött organizmus biztosítsa azokat a feltételeket, melyek az organizmus tűréshatárain belül vannak.
A mikroorganizmusok esetében a gazdaváltás tehát nem ritka jelenség (madár-, sertésinfluenza, HIV-vírus, Ebola-vírus), azonban többsejtű élőlények esetében sem kell sokáig példákat keresgélnünk. Akár növények, akár gombák vagy állatok esetét tekintjük, mindenhol rábukkanunk e jelenségre. A fakínfélék közé tartozó fagyöngyök esetében is megfigyelhető, hogy a széles gazdaspektrumú (generalista) fajok lokálisan specialisták, és amint egy populáció gazdanövényei megfogyatkoznak, úgy lassan átváltanak az éppen leggyakoribb gazdafajra. A nálunk is előforduló sárga fagyöngy (Loranthus europaeus) tölgyeken élősködik, azonban a fehér fagyöngy (Viscum album) számos gazdafajjal rendelkezik, így esetében a gyakoriságfüggő gazdaváltás könnyen előfordulhat.
A gombák java nem rendelkezik méretes termőtesttel, amelyekről felismerhetnénk őket szabad szemmel. Számos gombafaj rovarokban élősködik. Például a Hesperomyces virescens parazita gombafaj az invazívvá vált, a Kárpát-medencében is jelen levő harlekinkatica (Harmonia axyridis) egyedeken figyelhető meg világszerte növekvő gyakorisággal. Tekintettel kozmopolita elterjedésére, Dél-Afrika sem kivétel jelenléte alól. Az ottani őshonos Cheilomenes propinqua katicabogarak esetében is megfigyelték a Hesperomyces virescens gombafajt, mely a harlekinkatica megjelenése előtt ismeretlen volt ez utóbbi őshonos populációiban. A gomba esetében a katicabogarak életmeneti hasonlóságának lehetett szerepe az esetleges gazdaváltásban.
A rovarok között számos olyan fajjal találkozunk, amely áldozatait lassan fogyasztja el, mintegy késleltetve a végkifejletet, nyilvánvalóan a táplálékforrás hosszú idejű fenntartása okán. Ezeket a fajokat parazitoidoknak nevezik. Táplálkozásuk szempontjából a ragadozás és a parazitizmus határán találhatók. A parazitoid rovarok gyűjtőneve a fürkész. A fürkészek egyik legnépesebb csoportját a fürkészdarazsak képezik, akik a méhek, hangyák és redősszárnyú darazsak rokonai. A gazdaváltás a fürkészdarazsak esetében sem ritka. A fürkészdarazsak egyes gazdáikat előnyben részesítik, míg másokat ritkábban támadnak. A Nasonia vitripennis egy sugaras fémfürkész, amely a fémeslégyfélék parazitoidjaihoz tartozik, és több légyfaj alkotja gazdaspektrumát. Kísérletes körülmények között különböző fajokat tartalmazó légypete keverékekben valamennyi légyfajt megtámadta. A fürkészek a légyfajokat gyakoriságuk alapján választották ki, hiszen egy gazdát kereső fürkészdarázsnak nagy veszteséget jelent egy elszalasztott petézési alkalom.
Különbséget kell tennünk a gazdaváltás két alapvető módja között. A táplálékpreferencia által vezérelve, hosszú távon átállni adott gazda vagy zsákmány fogyasztásáról egy másikra, az előbbiek jelentőségét csökkenti, majd az elhagyásukban tetőződik. Azonban ez a lassú folyamat populációk elszigetelődésén keresztül akár fajképződéshez is vezethet. A hirtelen, véletlenszerű gazdaváltás gyakrabban vezethet elszigetelődéshez a más gazdákat vagy zsákmányokat fogyasztó rokon populációktól, és így a gazdaváltó populációk lassan új fajok képződésének irányába veszik útjukat.
Vajon lehetséges, hogy egy gazdaváltó faj ne csupán egyetlen gazda- vagy zsákmányfajt, hanem akár egy teljes közösséget befolyásoljon? Igen lehetséges, és ez fontos is lehet, hiszen újabb fajok természetes ellenségeinek listája bővülhet, ha például fürkészedarazsakról van szó.
Például a vadrózsán (Rosa sp.) megjelenő közönséges rózsagubacsdarázs (Diplolepis rosae) és tüskés rózsagubacsdarázs (D. mayri) rózsagubacsok tucatnyi fajt tartalmazó parazitoid közösségeinek tagjai. Ezeknek a közösségeknek a Kárpát-medencében élő populációiban az elmúlt évtizedben egy új faj jelent meg.
Az Exeristes roborator fürkészdarázs elsősorban lepkék hernyóiban fejlődik, de egy széles gazdaspektrumú faj. A mediterrán régióban és a Közel-keleten már több mint egy évtizede jelezték előfordulását a D. mayri gubacsokban. A Kárpát-medencében előforduló rózsagubacsokból 2010-ben jelezték először. Megjelenésével egy, már meglévő táplálékhálózat fennmaradását is befolyásolhatja az új csomópont beépülése, amennyiben tovább növeli az alapi fajra ható ragadozási nyomást. Ha egy, a fürkészeket fogyasztó fajról van szó, akkor az újonnan beépülő fogyasztó akár növelheti is egy hálózat hosszú távú fennmaradásának esélyeit.
Növényevő rovarok esetében nem ritka a tápnövényváltás. A fehér akácot (Robinia pseudoacacia) néhány évszázada hurcolták be Európába úgy, hogy az eredeti fehér akácot fogyasztó növényevők kimaradtak a helyváltoztatásból. Mára azonban a fehér akácnak számos, Európában őshonos fogyasztója van. Többek között az akácmagdarázs (Bruchophagus robiniae) is egy olyan magfogyasztó, amely gazdaváltással került a fehér akácra egy mindeddig ismeretlen eredeti gazdanövényről. Mára az akácmagdarázs is rendelkezik egy frissen verbuválódott fürkészdarázs közösséggel, melyek fajai esetében csupán részben ismertek az eredeti gazdafajok.
Az emberi tevékenység hatására bekövetkező globális léptékű változások különféle élőlények elterjedésének megváltozását okozzák, és így szemtanúi lehetünk egyes élőlényközösségek átszerveződésének. Ezeknek az átszerveződéseknek egyik útvonala gazdaváltásokon keresztül valósul meg, melyeket akár most is megfigyelhetünk a közvetlen közelünkben.
Prázsmári Hunor munkáját a Sapientia Hungariae Alapítvány támogatta a Collegium Talentum program keretében (SHA-CT-2017/2018).
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
Régi oldal >
Románia termeli a legkevesebb települési hulladékot az uniós tagállamok közül
Környezetszennyezés miatt halomra büntette az autójavító műhelyeket a Környezetvédelmi Őrség
„Nemtörődömség Maratonja” - az EU adna pénzt az erdőkre, de nem arra akarják költeni, amire kéne, mondja a WWF
EB: Románia is elmulasztotta frissíteni az árvízkockázati térképét, ezt pótolni kell
