Kolozsvári élményfürdő-ügy: magunkkal tolunk ki, ha a Keleti parkot lebetonozzuk
2019. március 08. 08:16, utolsó frissítés: 15:54Lehetséges egy másik forgatókönyv is Kolozsvár számára; van haszna egy aquaparknak, csak nem ott, vélik a biológusok.
A Keleti park sokkal több Kolozsvár számára, mint egyszerű zöldövezet; a park ökoszisztéma-szolgáltatásai miatt roppant értékes, számos védett növény- és állatfajnak ad otthont; a helyére élményfürdőt építeni egy elhibázott, a hosszú távra tervezés elveit figyelmen kívül hagyó, politikai döntés – véli számos szakértő és aktivista Kolozsváron. Mint arról beszámoltunk, a kolozsvári helyi tanács március 5-én megszavazta egy élményfürdő megépítésének megvalósíthatósági tanulmányát és a beruházás költségvetését, amelyet a Tóköz negyed déli határában található, volt Békás tankert területére terveztek.
Hartel Tibor ökológus kutató, a BBTE docense egy Facebookon, román nyelven posztolt szövegben hívja fel a figyelmet a tervezett beruházás káros következményeire.
A tanács úgy döntött, Kolozsvár lakói inkább érdemelnek egy aquaparkot, mint egy magas természeti és szocio-kulturális értékekkel bíró zöldövezetet (azaz a “Keleti parkot”) - jelenti ki az ökológus. A Keleti park sokkal több annál, mint egy beépíthető, zöld földdarab; a tanács döntése sajnálatos módon nem tart lépést sem az idők szavával, amelyben élünk (és még inkább: amiben élni fogunk), sem pedig a kolozsvári lakosság körében egyre inkább elfogadottnak számító értékekkel nem kompatibilis – hívja föl a figyelmet.
Miért több beépíthető zöldövezetnél ez a terület? Az itt megtalálható, fajgazdag növényzet és a vízi és szárazföldi élőhelyek sokasága jelentős ökoszisztéma-szolgáltatásnak számít nagy számú növény- és állatfajnak, köztük sok védett fajnak is. A globális klíma- és társadalomváltozás korának kontextusában, amikor a városi társadalmak egyre inkább függnek a városokon belüli és kívüli természettől és annak erőforrásaitól, ez a történet nemcsak a védendő élőhelyekről és fajokról szól, hanem nagyon nagy mértékben rólunk, emberekről is – szögezi le Hartel.
Az ökológiai szempontból funkcionális zöldövezetek nagyszámú, változatos ökoszisztéma-szolgáltatást nyújtanak a városi társadalmaknak. Olyanokat, amelyeket technológiával lehetetlen helyettesíteni vagy pótolni. Hartel Tibor az esztétikai, a kulturális és a természet megismerését és felfedezését jutalmazó értékek közvetítése mellett a következő szolgáltatásokat emeli ki:
#a mikroklíma szabályozása helyi és regionális szinten;
#a városi környezet minőségének javítása;
#a természet terapeutikus értéke (friss kutatások bizonyítják, korreláció van a városi lakosság általános egészségi állapota és az adott városban található zöldövezetek mennyisége és minősége között, ez utóbbiak csökkentik a lakosok stressz-szintjét és az agresszív viselkedés előfordulását).
Az ökoszisztémák szolgáltatási kapacitása az emberi társadalom irányába szoros összefüggést mutat az adott ökoszisztémán belüli szerkezet és folyamatok milyenségével, a bennük élő fajok és környezetük közti interakciókkal, azok sokféleségével. Az ökológusok többek között ilyen paraméterek szerint értékelnek fel egy ökoszisztémát és annak potenciálját. Az ökológia tudományát művelők olyan emberi beavatkozásokat, lépéseket javasolnak, amelyek hozzájárulnak az ökoszisztémák rezilienciájának, ellenállóképességének növeléséhez és az emberi társadalmak felé nyújtott ökoszisztéma-szolgáltatások kínálatának maximalizálásához – magyarázza Hartel.
Lehetséges egy másik forgatókönyv is Kolozsvár számára – érvel Hartel Tibor. Ebben a sokkal előnyösebb szcenárióban a természet kulcsszerepet játszhatna a város klímaváltozással és az annak nyomán beköszöntő válságokkal szembeni ellenállásának kialakulásában. “Itt vannak az ország legjobb egyetemei, kivételesen aktív, fontos tevékenységeket végző civil szervezetek működnek, és egy olyan társadalom, amelyben a “természet iránti kereslet” növekvőben van. Ezek azok a lehetőségek, amelyek révén a döntéshozók egy élhetőbb, szerethetőbb várost építhetnek” – emelte ki Hartel Tibor.
A Keleti park nagyon sok szempontból teljesíti a reziliens és magas természeti potenciállal rendelkező, városi ökoszisztéma feltételeit. Sokféle növény- és állatfaj, valamint élőhelytípus jellemzi; a térség komplex ökológiáját semmivel sem lehet helyettesíteni – szögezi le az ökológus. A Keleti park gazdag természeti tőkéjét tovább lehetne növelni, és a jelen és a jövő kolozsvári lakosságának javára formálni.
Bejegyzése végén a kutató leszögezi, nem a politikai-gazdasági érdekek vagy a döntéshozók ellen beszél, és semmiképp nem a technológiai fejlődés ellensége, szereti a várost, ahol él, pontosan amiatt a magas potenciál miatt, aminek mibenlétét a szövegében kielemezte.
“Ám meg vagyok győződve, hogy városunk zöld területei a politikai és gazdasági érdekek fölött kell álljanak. Pontosabban, ezek a területek a társadalmunk jelenében és jövőjében a politikai, gazdasági és társadalmi konszenzus gyűjtőpontjai kell legyenek. Végül is, a politikai (és etnikai) hovatartozáson túl, mindannyiunknak szükségünk van tiszta levegőre és egészséges városi környezetre. Jelen pillanatban a zöldövezetek olyan javak, amelyekért ádáz versengés folyik, amely generációk közti konfliktusokat generál. Szeretném, ha ezek a zöld területek a kooperáció és a generációk közti kiegyezés terei lennének, és hogy a kisfiamnak, a gyermekeinknek lehetőségük legyen felfedezni és újra-felfedezni az urbánus “vad” természetet. És majd azt mondhassák, 'igen, büszkék vagyunk a szüleinkre, amiért ebben a tekintetben is gondoltak gyermekeik igényeire'” - zárul a bejegyzés.
Korábban Markó Bálint biológus, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettese is posztolt a témában, angol nyelven.
Az élményfürdő helyszínéül kiszemelt terület egy igazi biodiverzitás-hotspot, egy olyan terület, amelyet Nyugat-Európában sokan irigyelnének, és amely méltó lenne védelemre – írja Markó. A kutató nem az élményfürdő iránti szükségletet tagadja, hiszen lenne haszna egy ilyen létesítménynek, “csak nem pont ott. Még számos jó hely van, ahová betont lehet önteni. Az egész várost körbe lehet építeni aquaparkokkal, de biodiverzitást, olyan természetes pihenőhelyeket, ahol bárki, menekülve a mindennapi stressztől, leülhet hallgatni a madarakat, ahol nézheti a védett lepkéket a feje fölött szállni, ahol érzékelheti a fák és bokrok ágait fölborzoló szelet, ahová a gyerekeket viheti, hogy megtapasztalják a természetet a maga pompájában – nos, ez nem olyasmi, amit építeni lehet” - írta Markó Bálint.
A biológus szerint sajnálatos, hogy nem tanulunk a hibáinkból; nyugat-európai városokban az utóbbi években kezdték el a természetes élőhelyek restaurációját, Kolozsváron (és Romániában) meg lehetne ezt a 10-20 év múlva bekövetkező fordulatot spórolni, azaz nem tönkretenni azt, ami még megvan, hanem megőrizni. Ha viszont a zöld területek beépítésének irányába megyünk tovább, akár tíz év múlva majd jön itt is valaki a briliáns ötlettel, hogy “re-naturalizálni” kellene a beépített területeket.
Nyitókép: SOS Parcul Est Facebook-oldal