Ismét kibabrál a kormány a környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezetekkel?
Ambrus István 2019. április 12. 13:25, utolsó frissítés: 2019. április 13. 13:06A környezetvédelmi törvényt újra úgy módosítanák, hogy az a centralizált intézményeknek és az építkezéssel foglalkozó vállalatoknak kedvezzen.
Az elmúlt közel egy évben két alkalommal is veszélybe kerültek a védett területek, a környezetvédelemre vonatkozó törvények módosítása miatt. Múlt év során a védett terültek felügyeletét és az ezzel összefüggő eljárásbeli jogokat vonták meg a környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezetektől. Idén márciusban pedig egy olyan sürgősségi kormányrendeletet terjesztett elő a Közlekedési Minisztérium, amely bizonyos esetekben mellőzné a jelenleg is kötelező és EU-s direktívaként is elfogadott környezeti hatástanulmány elkészítését.
A sürgősségi kormányrendelet az építkezések engedélyeztetését és ezen keresztül a kivitelezést gyorsítaná fel az által, hogy bizonyos esetekben lehetőséget ad arra, hogy nemzeti jelentősségűnek nyilvánítsák az utak, vagy az autópályák építését. Ebben az esetben ugyanis nem szükséges elvégezni az érintett területeken azokat a környezetvédelmi hatástanulmányokat, amelyek felmérik, hogy az építkezés milyen hatást gyakorol a környezetre. Ez pedig visszaéléseket, bizonyos védett területek élővilágának a veszélyeztetését eredményezheti.
Márk-Nagy János, a Szatmár megyei Erdélyi Kárpát Egyesület, a Túr menti természetvédelmi területek menedzsmentjéért felelős szervezet elnöke elmondta, minden infrastrukturális projekthez szükség van környezetvédelmi engedélyre, és azokhoz az építkezésekhez, amelyek védett területet is érintenek, szükséges egy olyan hatástanulmány elkészítése, amely a beruházás védett területre gyakorolt hatását vizsgálja. Ezek eredményének függvényében el lehet érni, hogy szükség esetén módosítsák ezeket a projekteket.
“A beruházók azért akarják ezt elkerülni, hogy gyorsabban és problémamentesen tudják az infrastrukturális beruházásokat megvalósítani, elkerülve azt a legális procedúrát, ami Románia az EU-s és nemzetközi vállalásait is jelenti ilyen esetekben” - fejtette ki a Szatmárnémeti EKE elnöke.
Ilyen esetekre vonatkozóan a környezeti hatásvizsgálatot több EU-s direktíva is előírja, és attól függetlenül, hogy egy ilyen projektet kiemelt prioritásként kezelnek, normális keretek között még mindig szükséges megvizsgálni, hogy a beruházás milyen hatást gyakorol a védett területre. Ha ebből az derül ki, hogy az épülő autópályaszakasz veszélyt jelent az élővilágra, akkor a környezetvédők javaslatára akár az autópálya nyomvonalát is kötelező megváltoztatni. Nagyon sok problémát okoz az, ha a projektet nem vetik alá a környezeti hatásvizsgálatnak, mert nem adaptálják az építkezés terveit a természetvédelmi előírásokhoz.
“Az egyik ilyen példa a szebeni autópályán történt esetek, ahol az úttestre kóborolt medvék okoztak balesetet. Ha olyan helyre építenek autópályát, ahol a medvék élőhelye van, és nem építenek ehhez vadátkelőket, akkor a medve meg fog jelenni az autópályán. Ha egy személygépkocsi belerohan egy 500 kilós állatba, akkor abból nagyon súlyos balesetek történhetnek” - mondta Márk-Nagy János. Az egyik ilyen baleset a Nagyszeben-Szászváros autópálya szakaszon történt múlt év során, ahol egy teherszállító gépjármű elütött egy medvét, amely az úttestre tévedt.
Az építkezések miatt sok esetben nem tartják be a környezetvédelemre vonatkozó törvényeket, amiért több esetben is eljárást kezdeményezett az Európai Bizottság Romániával szemben. Az egyik ilyen eljárás a World Wide Found feljelentése miatt indult 2015-ben azt követően, hogy a Természetvédelmi Világalap a Natura 2000-es területek és a védett területeket érintő építkezések miatt az igazságszolgáltatáshoz fordult. A jelenlegi kormányrendelet miatt is feltehetően ilyen eljárást fog kezdeményezni az Európai Bizottság abban az esetben, ha az infrastrukturális beruházások során figyelmen kívül hagyják például a Natura 2000-es területek védelmét.
Múlt év közepén sürgősségi kormányrendelettel módosította a kormány a természetvédelmi területek gondnokságára vonatkozó törvényt. Ezt a feladatot eddig többek közt az erre a célra létrehozott civil szervezetek látták el, a sürgősségi kormányrendelet érvénybe lépésétől kezdve ez a hatáskör teljes mértékben az Természetvédelmi Területek Országos Hatóságához (ANANP) tartozik. Mindemellett kérdésessé vált a védett területek gondnoksága és felügyelete, ugyanis a környezetvédelmi minisztérium fennhatósága alá tartozó ANANP nem rendelkezik megfelelő számú alkalmazottal, hogy elláthassa ezt a feladatot.
Ezt a sürgősségi kormányrendeletet alkotmányellenesnek minősítette az alkotmánybíróság, így ennek alkalmazása egyelőre meghiúsult. Márk-Nagy János ennek kapcsán elmondta, múlt év novemberében az összes érintett civil szervezetet értesítette a minisztérium, hogy a felügyelete alatt álló területekre vonatkozó hatásköröket hivatalosan is ruházzák át az állami szervekre. Ezeknek a struktúráját “papíron” már múlt évben létrehozták, de gyakorlatilag a Természetvédelmi Területek Országos Hatósága alá tartozó új struktúra keretében az új szervezet továbbra sem képes ellátni az átvett feladatköröket.
“Ezek a megyei struktúrák a mai napig nincsenek feltöltve megfelelő számú munkaerővel, és sok esetben olyan személyeket alkalmaztak, akik nem rendelkeznek a megfelelő szakmai tudással”- mondta Márk-Nagy, aki hozzátette, azokat az engedélyeket, amelyek kiadásért a Túr menti természetvédelmi területek menedzsmentjéért felelős szervezet felelt, jelenleg Bukarestben bocsátják az igénylők rendelkezésére.