Thanos igazi csettintése: megközelítőleg egymillió fajt fenyeget a kihalás
Horváth-Kovács Szilárd
2019. május 11. 08:27, utolsó frissítés: 08:28
Ha a mindössze 12 évnyi utolsó esély perspektívája nem volt elég rémisztő, itt egy újabb jelentés, ami nem hagy majd aludni.
A természet globális méretekben és gyorsuló ütemben pusztul; ilyent ijesztő mértékű fenyegetettséget még nem tapasztalt az emberiség – derült ki a Biodiverzitás és Ökoszisztéma Szolgáltatás Kormányközi Platform (IPBES) jelentéséből, amelyet május 6-án fogadtak el Párizsban. A tudományos kutatások azt is bizonyítják, hogy a természet gyors változása leginkább emberi tevékenység hatására történik.
„Az ökoszisztémák egészsége, amelytől az emberiség és minden más faj is függ, gyorsabban romlik, mint valaha. Világszerte pusztítjuk a gazdaságaink, megélhetésünk, élelmiszer-biztonságunk alapjait és az egészségi állapotunkat.” - mondta Sir Robert Watson, az IPBES elnöke. Hozzátette, hogy a jelentés tükrében a döntéshozók tudomásul kell vegyék, hogy radikális átalakításokat és változásokat kell eszközölnünk. Olyan alapvető változtatásokra gondolnak, amelyek globálisan újraszervezik a technológiai, gazdasági és társadalmi faktorokat, beleértve a fennálló paradigmákat, célokat és értékeket. Természetesen vannak olyan aktorok, akiknek érdeke a status quo fenntartása, ők ellenállnak. „De az ilyen ellenállásokon felül kell emelkednünk egy általánosabb közjó érdekében.”- tette hozzá.
A dokumentum azért sokkoló, mert ennyire átfogó és részletes kormányközi jelentés még nem készült – a legutóbbi a 2005-ös Millenniumi Ökoszisztéma Szolgáltatás Felmérés jelentése volt. A jelentés elkészítésében 50 államból 145 szakértő-tudós közreműködött, és 15,000 tudományos és kormányzati forrást dolgoztak fel, rendszereztek, érzékenyen figyelve a különböző helyszíneket fellelhető helyi tudásformákra.
A kutatás egyik részvevője, Sandra Díaz rámutatott, hogy a biodiverzitás és az ökológiai szolgáltatások egy felbecsülhetetlen örökség az emberiség számára, hiszen ez a legfontosabb életet fenntartó „biztonsági hálózat”. A fajok sokfélesége, változatossága, az élőlények és ökoszisztémák kölcsönhatásai drasztikusan sérülnek, visszaesnek, márpedig – hívja fel a figyelmet a szakember – kötelességünk és alapvető érdekünk, hogy biztosítsuk az emberiség és a bolygónk kölcsönös fenntarthatóságát.
A jelentés szerint jelenleg egymillió állati és növényi fajt fenyeget a kihalás. Az emberi történelem során ilyen még nem fordult elő. A végveszélyben lévő élőlények 40%-a kétéltű, 33%-ok tesznek ki a korallzátonyokat alkotó fajok, illetve minden harmadik tengeri emlős fenyegetett, de a rovarok 10%-a is kihalóban van. 2016-ig a háziasított emlősfajták több mint 9%-a kihalt már, továbbá a háziállatok között jelenleg legkevesebb 1.000 további faj van veszélyben.
Forrás: IUCN Red List of Threatened SpeciesEz már nem környezetvédelmi ügy
A szakemberek öt csoportba rangsorolták a legalapvetőbb problémacsomókat, hogy a döntéshozók számára a problémák jelentőségét kiemeljék: (1) a tengerek és szárazföldek használata, (2) élő szervezetek közvetlen kizsákmányolása, (3) klímaváltozás, (4) környezetszennyezés, (5) invazív fajok elterjedése – a felsorolás csökkenő sorrendben rangsorolja a gondokat.
A jelentés kiemeli, hogy a biodiverzitás és az ökológiai szolgáltatások hanyatlása olyan témákat érint, mint az éhínség, szegénység, egészség, ivóvíz, városok, éghajlat, óceánok és szárazföldek, tehát a probléma már nem csak környezetvédelmi, hanem fejlesztési, gazdasági, biztonsági, morális ügy is.
A jelentés továbbá kiemel néhány megállapítást:
• a szárazföldi környezet egyharmada és a tengerek 66%-a az jelentősen átalakult az emberi tevékenység következtében
• a világ szárazföldi területének több mint egyharmada, az édesvízi készletek közel 75%-a a növénytermesztést vagy az állattenyésztést szolgálja
• az árvizek és hurrikánok 100-300 millió embert veszélyeztetnek a tengerparti élőhelyek pusztulása és megőrzésének hiánya miatt
• évente 577 milliárd dollár értékű termést veszélyeztet a beporzók pusztulása
• a műanyagszennyezés 1980-tól tízszeresére nőtt
• évente 300-400 millió tonna nehézfémet, ipari létesítményekből származó oldószert, mérgező iszapot és egyéb hulladékot ürítenek a világ vizeibe
• a part menti ökoszisztémákba kerülő műtrágyák több mint 400 óceáni halott zónát teremtettek, összesen több mint 245 000 km2 területen
A jelentés széleskörűen bemutatja a tennivalókat is amelyeket a fenntarthatóság érdekében több területen életbe kellene léptetni: a mezőgazdaságban, az erdőgazdálkodásban, a tengeri-óceáni és az édesvízi rendszerekben, a városi régiókban, az energiaszektorban, a pénzügyi részlegen, stb. Kiemelten fontosnak tartják, hogy egységes kezelési módok, és az ágazatokat átfogó megközelítésekre van szükség, amelyek kompromisszumkészeknek mutatkoznak az élelmiszer- és energiaiparban, infrastruktúrában, vízgazdálkodásban a biodiverzitás megőrzése érdekében.
Cristina Pașcu Palmer, az ENSZ alá tartozó Biológiai sokféleség egyezményének (Convention on Biological Diversity) végrehajtó titkára, közleményben üdvözölte a jelentést. „A jelentés a fiatalok és az általuk képviselt jövő felhívását visszhangozza. Értékelem a világ minden sarkából azt a több milliónyi diákot, akik kiálltak és hangot adtak a globális kihalás veszélye elleni cselekvés igényének.”
Szerinte a gyökereitől fogva újra kell gondolnunk a probléma megközelítési módját. „Ahogy a jelentés jelzi, a jelenlegi környezeti válságot annak gyökereinél kell megragadnunk. Ezek közül van, ami a gazdasági fejlesztési modellekből sarjadt ki, vagy a fenntarthatatlan termelési mintázatokból, illetve nyilván és mindenek előtt a mi saját fenntarthatatlan fogyasztói szokásainkból”- írta a szakember.
Nyitókép: erdőírtás. Forrás: IPBES/Shutterstock
Régi oldal >
Kevesebb széndioxid-kibocsátást akarsz? Egyél kevesebb húst!
Kilenc elektromos töltőállomást szerelnek fel Nagybányán
Milyen madarak szólnak ebben az időszakban? És mit tehetünk, ha segíteni szeretnénk nekik?
Daróczi Szilárd ornitológussal beszélgettünk arról, hogy milyen fajokkal találkozhatunk most, és szóba került az is, hogy miért hiányoztak a madarak az etetőkről ezen a télen.
Jön a hideg: a megszokott áprilisi időjárásnál hűvösebb lesz a következő két hétben
