Több már a mikroműanyag a természetben, mint csillag az égen
Ambrus István
2019. május 13. 16:02, utolsó frissítés: 16:02
Az autógumik kopása és a műszálas ruhák is jelentős forrásai ennek az egész élővilágra veszélyes szennyezésnek.
Az apró műanyagok, műanyaghulladékok az 5 milliméter vastagságútól kezdve egészen a mikroszkopikus méretekig teljesen körülvesznek bennünket, és egyre nagyobb mértékben szennyezik nem csak a környezetet, hanem az emberi szervezetet is. Ezek a parányi műanyagrészecskék kimutathatóak bizonyos fogyasztásra szánt folyadékokban, egyes élelmekben, kozmetikai szerekben, de jelen vannak a műtrágyában is, szennyezve a környezetet.
Ezek tőlünk függetlenül, akaratlanul kerülnek a környezetbe, például a mosás alkalmával, de a műanyag tárgyak miatt, vagy az autók gumiabroncsának kopása, a műszálas ruhák pillepalackok használata is nagy mértékben okozója ennek a problémának.
Az Európai Unióban évi 60 millió tonna műanyag hulladék keletkezik, aminek egyharmadának a forrása a háztartásokból kikerülő háztartási szemét. A mikrohulladékok ennek csupán parányi részét képezik, de ettől független komoly egészségügyi kockázatot jelentenek az emberi szervezetre.
∙Az EU-ban évente gyártott műanyag mennyisége 60 millió tonna
∙Az évente keletkező műanyaghulladék mennyisége 45 millió tonna
∙Az egy év alatt a környezetbe kerülő műanyag mennyisége 18 millió tonna
∙A mikroműanyag kibocsátás az EU országainak folyóvizeibe 176,300 tonna
Ilyen tekintetben a mezőgazdaságban használt vegyszerek is gondot jelentenek, ezek közül elsősorban a műtrágya, amely az ágazat keretében a természetbe kerülő szennyezés 29,1%-át okozza.
Meglepő módon a mikroműanyagok legnagyobb hányada a gépjárművek gumijának kopása következtében keletkezik, ami így nem csak a levegőt szennyezi, hanem nagyon könnyen bekerül a talajvízbe is.
A mikroszkopikus műanyagok főbb szennyezési okaként továbbá a kozmetikumokat nevezik meg a természetvédők. Egyes ilyen termékeket forgalmazó cégek már igyekeznek kihasználni az ebben rejlő üzleti lehetőséget, és olyan kozmetikai termékeket hoznak forgalomba, amelyek mikroműanyag felhasználása nélkül készülnek, ezt pedig a termékleírásban kiemelten feltüntetik.
Mikroműanyagok a fogkrémekben is előfordulhatnakAz Orb Media által elvégzett kutatás során öt kontinens különböző országaiban tesztelték a fogyasztásra alkalmas vezetékes ivóvizet, és ezek 83%-ban találtak műanyagrészecskéket. A palackozott ivóvíz esetében ez az arány 93% volt.
A sör esetében is aggasztóak az eredmények ilyen tekintetben. Erre vonatkozóan az Egyesült Államokban végeztek vegyelemzést, és ennek alapján literenként 4 részecskényi műanyagot mutattak ki a sörben.
A tengerben élő hering, makréla, tőkehal is fertőzött volt a mikroműanyagok által, akárcsak a tengeri kagylók. A politico.eu szerint 220 állatfaj esetében bizonyosodott be eddig, hogy valamilyen mértékben a táplálékuk elfogyasztása során műanyag került a szervezetükbe, mindemellett pedig az emberi szervezetben is kimutatták a műanyagok jelenlétét.
A jövőben egyre több műanyagterméket fognak betiltani
Az ENSZ már 2017-ben arról számolt be, hogy 51 billió mikroműanyag részecske szennyezi a környezetünket, ami 500-szor több, mint amennyi csillag van az égen.
Romániában még sok szempontból gyerekcipőben jár a hulladékok újrahasznosítása, annak ellenére is, hogy ilyen tekintetben komoly vállalásai vannak az országnak, júniustól válik kötelezővé a hulladék négy frakcióba való szelektív gyűjtése. Amíg Nyugaton egész iparágak épültek a hulladékgazdálkodásra, elsősorban az újrahasznosításra, addig Romániában az a bejáratott módszer, hogy a háztartási szemetet a szemétdombra szállítják, ahol a bomlás során végbemenő kémiai folyamatok miatt erősen szennyeződik a talaj, a levegő, és összességében az egész környezetet.
2015-ben az EP megszavazta a műanyag zacskók betiltását, aminek Románia a múlt évben tett eleget. Ez is egy nagyon fontos lépés a mikroműanyagok terjedésének csökkentése és a környezetvédelem terén, de ez még mindig csak egy kis lépés ahhoz viszonyítva, hogy mekkora mértékű mentalitásváltásra lenne szükség.
fotó forrása: europarl.europa.euEgyre többen egyetértenek azzal, hogy a probléma mérséklése érdekében nem elég pusztán szelektíven gyűjteni a hulladékot, hanem azok előállítását is csökkenteni kell. A műanyagtermelés az 1900-as évek második felében vált nagyobb mértékűvé, azóta az évente gyártott műanyag mennyisége világszinten eléri a 300 millió tonnát. A műanyag egy részét - például a csomagolóanyagok esetében -, kevesebb mint 20 percig használják az emberek, ami után a szemétbe kerül, a hulladékként tárolt műanyagoknak pedig csak a 9%-át hasznosítják újra.
Ezért döntött úgy az EU, hogy 2021-től betiltja többek között a kevésbé funkcionális műanyag tárgyak gyártását, köztök a műanyag fülpiszkálókat, szívószálakat, tányérokat és léggömbpálcikákat, amelyeket ezentúl a környezetre kevésbé káros alapanyagokból kell előállítaniuk a gyártóknak.
Az elszántabb környezettudatos vásárlóknak vannak más lehetőségeik is a mikroműanyag szennyezésének csökkentésére, ezek közül a legidőigényesebb, de egyben hatékony módszerek közé tartozik az, ha olyan termékeket vásárolunk, amelyek kevés csomagolóanyagot tartalmaznak, de egyre népszerűbbek az újrahasznosított anyagokból készített bevásároló-szatyrok is.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
Régi oldal >
Románia termeli a legkevesebb települési hulladékot az uniós tagállamok közül
Környezetszennyezés miatt halomra büntette az autójavító műhelyeket a Környezetvédelmi Őrség
„Nemtörődömség Maratonja” - az EU adna pénzt az erdőkre, de nem arra akarják költeni, amire kéne, mondja a WWF
EB: Románia is elmulasztotta frissíteni az árvízkockázati térképét, ezt pótolni kell
