Johannistól várják az új környezetvédelmi törvény megakasztását a civilek
Ambrus István 2019. július 11. 16:39, utolsó frissítés: 2019. július 12. 16:11A természetvédelmi területek gondnokságától megfosztott Natura 2000 koalíció petíciót indított.
Az Natura 2000 koalíció azt szeretné elérni, hogy a képviselőház tartson érdemi vitát a védett területeket érintő törvénytervezetek módosításáról, ennek érdekében online petíciót indítottak, amely jelenleg több mint 4500 aláírásnál tart. A biológusok és természetvédő szakemberek az elmúlt években többször szembesültek azzal, hogy a román törvényhozás a saját belátása szerint, a szakemberek megkérdezése nélkül, a természetvédelmi érdekekkel szemben vezetett be változtatásokat. Ez olyan esetekben is előfordult, amikor a bukaresti parlament törvénymódosítása európai uniós törvényeket sértett, ezzel pedig azt is kockáztatta, hogy eljárás induljon Románia ellen. Álláspontjuk szerint az a veszély fenyeget, hogy Románia természeti értékeinek kezelését egy alkotmányellenes törvénnyel szabályozzák. A tavalyi, hasonló tartalmú sürgősségi kormányrendeletet ugyanis az alkotmánybíróság hatálytalanította, de most változatlanul akarják törvényi erőre emelni.
A természetvédelmi szervezeteket tömörítő Natura 2000 koalíció azért indított petíciót, hogy a parlament a továbbiakban kötelező módon minden olyan esetben kikérje a környezetvédelmi civil szervezetek véleményét is, amikor módosítani akarja a környezetvédelmi törvényt. Márk-Nagy János, a szintén koalíciós tag Szatmár megyei Erdélyi Kárpát-Egyesület (EKE) elnöke kérdésünkre elmondta, az aláírásgyűjtést folytatják, a petícióval viszont nem a parlamentet, hanem az államelnököt célozzák, és azt szeretnék elérni, hogy Klaus Johannis ne hirdesse ki az új környezetvédelmi törvényt. “Ez a törvény nagyon sok szempontból elfogadhatatlan számunkra, mert sérti a közérdeket és azt a jogot, amit az alkotmány biztosít minden ember számára, éspedig hogy egészséges környezetben élhessen” – fejtette ki.
A Natura 2000 koalíció tagjai emellett a nép ügyvédjéhez is beadványban fordulnak, amelyben arra hivatkoznak, hogy természetvédelmi törvény módosítása az összes romániai lakos érdekét sérti. Az ombudsmantól azt várják, hogy emeljen alkotmányossági kifogást. Az ügyben az is fontos szerepet játszat, hogy a Mentsétek meg Romániát (USR) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) is alkotmányossági kifogást emel a törvény kapcsán.
Márk-Nagy János a Transindexnek elmondta, a törvénytervezet korábbi módosítása értelmében már létrejöttek azok a Természetvédelmi Területek Országos Hatóságának hatáskörébe tartozó szervezetek, amelyek átveszik a jelenleg aktív, civil egyesületektől a védett területek gondnokságát. Ezeket eddig hivatalosan harminc megyében hozta létre a Környezetvédelmi Minisztérium.
Mint a szakember kifejtette, az újonnan létrehozott Országos Védett Területek Ügynöksége alulméretezett, ezekben sokkal kevesebb alkalmazott és kompetens szakember lesz, mint az eddigi rendszerben, ahol a civil környezetvédelmi ügynökségek látták el a védett területek gondnokságát. Meglátása szerint az is problémát jelent, hogy a Természetvédelmi Területek Országos Hatóságának alkalmazottai nem rendelkeznek gyakorlati tapasztalattal, többségük egyáltalán nem dolgozott terepen. A szatmári EKE munkatársai például a Túr mentén heti 4 napot töltöttek terepezéssel, a törvénysértések feltárásával, de az új törvény miatt már nincs meg ez a hatáskörük. A védett területeket jelenleg nem őrzi senki, nincsenek természetvédelmi őrök sem.
“Azt is el szeretnénk érni, hogy legyen egy stratégiailag jól átgondolt törvénytervezet, amelyben minden illetékes szervezet véleményét kikéri a szenátus és a képviselőház. Ebben elsősorban azt kell meghatározni, hogy hogyan legyenek kezelve a védett területek”- fejtette ki Márk-Nagy János.
Hozzátette, a természetvédelem decentralizációja más országokban is hasonló módon zajlott, mint Romániában, de az utóbbi időben a törvénymódosítások eredményeként a kihelyezett hatáskörök visszavételével ismét központosította ezt a parlament. A decentralizáció miatt véghez vitt módosítások, amelyek eddig közelebb vitték a helyi közösségekhez a védett területek kezelését, hatékonyak voltak, de az újabb törvénymódosításokkal ezeket a gondnokságokat felszámolja az állami adminisztráció.
Márk-Nagy János szerint további gondot jelent, hogy természetvédelembe fektetett munka költségeire nem különítettek el országos szinten elég pénzt. Ezzel a problémával nem csak a civilek, hanem az országos ügynökségek is kénytelenek lesznek szembenézni, mert az állami költségvetésbe továbbra sincsenek belefoglalva a működéshez szükséges pénzösszegek.
A parlament és a kormány szerint erre a módosításra azért van szükség, mert az eddig működő környezetvédelmi hatóságok hátráltatták az infrastrukturális beruházásokat. Ez azért ellentmondásos, mert azokon a területeken sem mentek végbe a beruházások - az autópályák építése -, ahol ezek megépítésere nem volt szükség a helyi környezetvédelmi hatóságok engedélyére.
“Ha civilek kezelik ezeket a védett területeket, akkor rájuk nem lehet olyan nyomást gyakorolni, mint az állami környezetvédelmi intézmények embereire” - mondta az Szatmárnémeti EKE elnöke, hozzátéve, a jelenleg kialakított új rendszerben a prefektusi és a helyi önkormányzati érdekeknek is jobban ki lesznek szolgáltatva a védett területek.
A petíciót itt lehet aláírni.