A csapból is a Tárnica-tó szennye ömlik ránk?
Tőkés Hunor 2019. szeptember 23. 14:12, utolsó frissítés: 16:49Kolozs megye ivóvíztározóját ürülékkel szennyeik és elzárják a kirándulók elől a partra épített házak tulajdonosai. A helyszínen próbáltunk meg utánajárni, hogy mi is történik valójában.
A Tárnica-tó az egyik legnépszerűbb turisztikai terület Kolozs megyében, Kolozsvártól nyugatra, Roska, Havasnagyfalu és Gyalu települések között található. A víztározó kedvelt kirándulóhelye a kolozsváriaknak is - pontosabban csak volt, mert már jó néhány éve csak az megy oda, aki bosszankodni akar: már szinte képtelenség a tó közlébe férkőzni a kerítéssel védett magánterületek miatt.
Erdély egyik jellegzetes természeti kincse mára néhány tehetősebb állampolgár privilégiuma lett, vagy azoké, akik jókor voltak jó helyen vagy épp visszaélhetnek a kapcsolati tőkéjükből adódó pozitív megkülönböztetéssel.
Márpedig itt nem senki nem fog lemenni a tóhoz...
Mivel az elmúlt időszakban a víztározóval kapcsolatban elsősorban a panaszokról, a visszaélésekről, a szennyezésről, büntetésekről és petíciók kapcsán lehet hallani, a helyszínre mentünk a kialakult helyzetről tájékozódni.
Ürülék a tóban, illegális építmények és diszkrimináció: minél több a válasz, annál több a kérdés
A téma érzékenységet igazolja, hogy nem igazán fogadták szívesen az újságírói kérdéseket a helyiek. Éppen egy épülő ingatlannál dolgozó két munkással már rövid szóváltás után észrevehetően nagyon feszülté vált a hangulat. Rosszul érintette őket, hogy munkáltatóik építkezési szokásairól kérdeztem őket - annak kapcsán, hogy a hírek szerint több kerítés és stég épült illegálisan, amiért nemrég kapták meg az első büntetéseket a prefektustól.
Nyilatkozat helyett az építőmunkások fenyegetőzni kezdtek és egy szúróeszközzel hadonászva figyelmeztettek: „Ezentúl nézz a hátad mögé!”. Bevallom, utána többször is hátranéztem, amikor árkon-bokron átverekedve magam próbáltam valahogy kijutni a partra a törvénytelenül kihelyezett mólókhoz.
Fájdalmas hallgatás
A környező falvak lakói ennél azért kedvesebb hangnemben küldtek tovább a tulajdonosokhoz, akik közül alig tartózkodtak páran a helyszínen. A falusiak nem igazán tudtak segíteni, vagy legalábbis még azt sem mondták el, amit elmondhattak volna. „Nem tudunk semmit, nincs véleményünk a Tárnica-tó körül kialakult helyzetről” – zsolozsmázták. A válaszadás kikerülését követően rendszerint politikusokat megszégyenítő magabiztossággal menekültek el a helyszínről – lányos zavarukban akár éppen ellenkező irányba, mint amerre amúgy bandukoltak.
Akik nem tudtak kitérni, mivel éppen szolgálatban voltak, vagy épp egy kertben gödröt ástak a kerítésnek, azok is hasonlóképp reagáltak – hirtelen mindent elfelejtettek, ha volt is véleményük.
Ásó házaspár
A Hidroelecrica őre a felvetéseimre, hogy vannak, kik az ürüléket a vízbe engedik, a víz tele van motorcsónakokkal és illegálisan építettek a tulajok pontonokat, a kezemben levő jegyzeteimet vizslatva még hevesen állította, hogy „nem igaz, ez nem így van!”. A válasza megindoklására vonatkozó kérésemre aztán némileg magába szállva azzal mentegetőzött, hogy ő itt sem volt. Nem látott és nem hallott semmit, a „razzia” idején sem ő volt szolgálatban – mivel négyen váltják egymást őrségben.
Őr
A tóba eresztett szennyvízről, az illegális kertekről a rendőrökkel tárgyaljak vagy a tulajdonosokkal – mondta. Adrian Dohotaru neve – aki újra tematizálta a Tárnica-tó körüli korrupciót és petíciót os indított a visszaélések ellen, amelyet már több mint 7300-an aláírtak –, ismerős volt a számára.
A gátnál pecázó halászok egyike azonban kérdésemre kifakadt: „Mi innen isszuk a vizet. De hogyan tegyük, ha egyesek belefolyatják az ürüléküket a konténerekből? Ez nem helyes.” – panaszolta. (Erről egyébként képek is jelentek meg a román sajtóban és ennek hatására a Kolozs megyei PSD Răzvan Cuc közlekedési, környezetvédelmi és vízügyekért felelős miniszterhez fordult megoldásért).
Halász
A halászt ugyancsak nagyon zavarta a gát mellett felgyülemlett mocsok, amelyből próbálják kifogni a napi betevőt. „A törvények jók, csak senki nem tartja tiszteletben őket” – mondta még, majd hozzátette, ha egyes tulajdonosok a vízbe dobják a szemetüket, mások mit tehetnének ez ellen? Talán nem sokat, jegyeztem meg, de már azzal is segített, hogy megszólalt. Az arca ettől egy kicsit vidámabb lett.
Szennyezés a vízben
Egy idősebb villatulajdonost is sikerült szóra bírni, akinek nyaralója a tó baloldalán lévő zsákutca labirintusában épült. A magánutak és magánterületek teljesen elzárják az utat a partra jutás elől, egy helyen lehetett volna itt lejutni valamiféle fatákolmányon, ami valószínű a csónakoknak épült és nem a sétálni vágyóknak, ott azonban hatalmas keverék kutyák agresszív csaholása gátolta a lejutást.
A tulajdonos, aki meglepően udvariasan fogadott, még a rendszerváltás után vásárolt itt telket, amikor a parasztok földjeit eladták. Ő úgy észlelte, nem mindegyik villatulajdonos engedi az ürüléket a vízbe azok közül, akiknek nincs csatornázásuk. Véleménye szerint az újonnan épített házakra jellemző ez, amelyek olyannyira a tó szélére épültek, hogy már ezzel is lezárják a partot, de kerttel is elkerítik és stégeket húznak fel illegálisan, sok motorcsónakot, jet skit téve a vízre.
Tulajdonos
„Eleve, hogyan engedték oda azokat a házakat felépíteni?” – tette fel ő is a költői kérdést, és a politika és a kereskedelmi szféra összefonódását vélte felfedezni a dolog hátterében. Azt mondta, nagyon sok politikusnak van itt villája. Egyetért Dohotaru kezdeményezésével, valamit tenni kell a motoros csónakok ellen. Mint mesélte, régen még őzek és nyulak szaladgáltak a környéken, és emlékei szerint nagyon sok hal volt a tóban. A motorcsónakokat és a szennyezést tartja az egyik felelősnek azért, hogy az élővilág megritkult. Nappal ez történik, esténként pedig stégeken és a parton lévő partik okoznak kellemetlenséget a helyieknek – mutatott rá.
Abdul Rahim. Fotó: media9.ro
A helyi sajtó szerint a hangos bulik egyik közismert szervezője az arab származású üzletember, Abdul Rahim, aki közel ötszáz fős társaságot fogadott augusztusban az illegálisan létesített mólóján. Azonban nem csak erről vált ismerté a neve. Ő volt az, aki korábban már ígéretet tett a tó kitakarítására. Ezzel az ötletével Gyalu alpolgármesterét is megkereste, mielőtt még a prefektúra kezdeményezte volna a motorcsónakozásra vonatkozó tilalmat.
Bezárt a bazár
Okos Károly, Gyalu alpolgármestere szerint Rahim terv az lett volna, hogy szponzorok bevonásával, önköltségén kitakaríttatta volna a tavat gumicsónakokkal, illetve a tó széléről, kétszáz önkéntessel. Nem tudjuk, hogy Rahim, ha a jet ski tudományát már nem fitogtathatja a vízgyűjtő tavon, akkor eláll-e a kezdeményezéstől, de a Gazeta de Cluj témába vágó cikke már a címében is erre enged következtetni.
„Természetesen benne voltunk, aztán, hogy ennek van-e valami a hátterében, vagy valami hátulütője, és ezzel csak a közvélekedést akarja formálni, nem tudom, nem ismerem. Annyit tudok, hogy az ő tulajdonán szokták ezeket a rendezvényeket szervezni” – válaszolta a Transindex megkeresésére Okos Károly.
Egy biztos, az arab üzletembernek nem igazán tetszett a független parlamenti képviselő „botránykeltése”. Dohotaru Facebookon ugyanis megfordította a közvélemény irányát és rámutatott a Tárnica-tó körüli visszásságokra. Abdul Rahim és PNL-s barátnője, aki egykor a vízügyeknél is dolgozott, voltak azok, akik Dohotaru Facebook-kiírását élesen támadták szemben a több száz egyetértővel és mostanra a több mint hétezer petíció-aláíróval.
A megyei tanács saját szakállára furcsa dolgokat cselekszik, vagy éppen félrenéz?
Az építési engedélyekkel kapcsolatban Okos Károly elmondta, hogy nem ők, hanem a megyei tanács adta ki azokat az építkezési engedélyeket, amelyek esetében – a távolság miatt – sem kanalizálásról, sem pedig tűzoltósági segítségnyújtásról nem beszélhetünk. Emellett úgy vélekedett, hogy a motorcsónakok tilalma helyett inkább a szennyvízzel kellene valamit kezdeni, mivel tíz és száz közé tehető azon szennyvízcsövek száma, amelyek egyenesen a vízbe eresztik az ürüléket.
Vízbe engedett ürülék. Fotó: stiridecluj.ro
„Ezt kellett volna a megyei tanácsnak elrendeznie, még mielőtt elkezdte az építkezési engedélyeket odaadni a víz peremén, ahol kétszáz, háromszáz méterre van a legközelebbi út, ahova bemehet egy szippantó. Na, most kérdem én, hogy lehet azokat a pöcegödröket onnan kiszippantani? Azt is megmondom, sehogy!” – hívta fel a problémára a figyelmet Okos Károly.
„Azt sem mondom, hogy mi, a helyhatóság, 100%-osan megtesszük a feladatunkat, vagy minden héten ott vagyunk, hogy lássuk, ki mit mikor épít. Ezt sem mondom, mert senki nem hibátlan. De ha őszintén nézzük, akkor a legkevesebb vétke, hibája a helyhatóságnak van, mert sosem volt megkérdezve a véleménye. Egészen egyszerűen a fejünk fölött adták ki az építkezési engedélyeket.
Ténylegesen voltak Kolozsvár nagymenői, vagy olyan emberek, akik ezt el tudták rendezni és megkapták az engedélyeket. Hát Istenem, erre mit mondjak, ezzel mit kezdjek? Olyan furcsa helyzetek vannak, hogy ne beszéljünk egy esetleges tűzesetről, mert nem tud lemenni egy kocsi oda, hogy eloltsa a tüzet. Ott elégnek, mint az egerek, mind az egészen. Szóval, nagyon sok furcsaság van ott, amiről el kellene az ember beszélgessen…” – számolt be a helyzetről az alpolgármester meglepő őszinteséggel.
Szerinte a számonkérés hiányzik, mivel ha létesítettek is olyan építményeket (kertek, stégek stb.), amelyek engedély nélküliek – ezek ellenőrzését, nyomon követését figyelmen kívül hagyták. Gyalu önkormányzatának pedig nincs köztulajdona a Tárnica-tó körül, így nem is érdekeltek a dologban. „Ha a Hidroelectrica és a román vízügyek nem tesznek semmit, hogy ezt megállítsák, akkor, hogy menjek én, aki mint építkezőt ugyan kérdőre vonhatom, de nem mint olyant, aki a köztulajdonra épített” – számolt be az elöljáró a tó adminisztrációért felelős hivatalok hanyagságáról. Hozzátette, ott ahol tévedtek, vállalják a felelősséget, de nagyon sok olyan dolog van, amit „sajnos” nem ők tudnak megoldani, hanem azok, akik számos esetben félrenéztek.
Stégek a parton
„Nagyon ügyesen tették, hogy 35 ezer lejre büntették a pontonok tulajdonosait, de a törvénynek kell legyen egy végérvényesítő jellege is. El kellett volna szállítani azokat a stégeket onnan. Hiába büntetünk meg egyszer valakit, ha tíz évig megint abbahagyjuk. Így csak felmutatnak egy papírt, hogy csináltak valamit. Ez se normális, nem? Nagyon sokat adnak a látszatra, hogy szépfiúnak tűnjenek mindenki előtt.
Holott a törvény tisztán kimondja, hogy ha törvénytelenül építkeztek és kiderül, nem csak megbüntetni kell, hanem azt a bizonyos építményt elszállítani, vagy lebontani. Akkor a többiek meggondolnák, hogy építkeznek-e még. Ki kell fizessenek 35 ezer lejt, ami semmi, isznak egy pohár pálinkát a prefektussal és még röhögnek is egyet rajta” – panaszolta az alpolgármester.
Ponton
Vákár István, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke megkeresésünkre reagált a megyei tanácsot érintő felvetésekre. A Transindexnek elmondta, nincs tudomása olyan engedélyekről, amelyet az ő mandátuma alatt adott volna ki a hivatal a villatulajdonosoknak, nagy valószínűséggel nem csak a kerítések, a stégek, hanem a villák is engedély nélkül épülhettek fel. Viszont elmondása szerint a rendőrséghez hasonlóan mindaddig a megyei tanács is tehetetlen, amíg nem érkezik be hozzájuk hivatalos úton feljelentés – ezután az illegális építmények esetében kiszabható büntetés ezer lejtől százezerig terjed. Azonban a helyzetet tovább bonyolítja, hogy jelenleg nem tudják, hogy mely tárnicai lakosok rendelkeznek kanonizálással, hivatalos engedéllyel a villájuk megépítéséhez. Vákár azonban hozzátette, ha Dohotaru igényléssel megkapja a szükséges adatokat az illegális építményekről, a megyei tanácsnak kötelessége lesz eljárni ez ügyben.
Vákár a háztartási pöcegödrökről és illegális pontonokról elmondta, a környezetvédelemnek, az országos vízügynökségnek és a Hidroelectricának van erre hatásköre, hogy ne csak büntetést szabjon ki, hanem meg is szüntesse a lehetőséget, már ami a stég építését illeti. A megyei tanács alelnöke azt gyanítja, ezeknek a hivataloknak valamiféle megegyezése lehet az üzletemberekkel, akiknek ezért mindezidáig szemet hunytak a tevékenysége fölött.
Kis lépés egy embernek, nagy a közösségének?
A napokban azért több olyan hír is felröppent, ami a Tárnica-tó körüli problémákat bolygatja, ahogyan Okos Károly utalt is rá, Aurel Cherecheș megyei prefektus és a környezetőrség, a Hidroelectrica, a vízügy illetékesei több évnyi figyelmen kívül hagyás után 35 ezer lejes büntetést osztott ki az illegális stégek tulajainak (amik azóta is ott vannak, bár az ürülékkonténereknek vélhetőleg ideiglenesen nyoma tűnt).
Abdim Rahim tulajdona
A kolozsvári és a szászfenesi rendőrség, a Szamos-Tisza vízgazdálkodás, a kolozsvári környezetőrség, a Hidroelectrica és a katasztrófavédelem ellenőrző akciója a vízi járművekre csapott le. 6-ot ellenőriztek, 17 személyt igazoltattak, 9 esetben jegyzőkönyvet állítottak ki vízi közlekedésre, halászatra és környezetvédelemre vonatkozó jogszabályok megsértése miatt.
Ezen kívül a prefektus kérésére a tó adminisztrációjáért felelős Hidroelectrica kidolgozta a rendeletet, ami megtiltja a magánszemélyek motoros hajózását az övezetben – bár ez még a román haditengerészetnek jóváhagyására vár.
Nem véletlen viszont, hogy a megyei PSD is most kezdett el mozgolódni az illetékes hivataloknál, miután két hónappal az államelnöki választások előtt Adrian-Octavian Dohotaru felvállalta az ügyet.
Adrian Dohotaru. Fotó: Transilvainia Reporter
Dohotaru szerint a Tárnica-tó szennyezése azért lehetséges, mert az állam nem a közérdeket szolgálja, hanem a magánérdeket, milliomosokkal üzletel. A tó körül sok becsületes tulajdonos van, akit ismer, de mások csúfot űznek a vízből, amit a Kolozs megyeiek isznak és visszaélnek a pénzükkel, politikai hatalmukkal vagy kapcsolataikkal, állítja. Dohotaru szerint a korrupció miatt vannak olyanok, akik titokban üzletelnek és kihasználják a hatóságok éberségének hiányát.
Fotó: az online petíció oldala
A képviselő különösen problémásnak tartja, hogy a csatornázás nélküli villák tulajdonosai szennyvizüket a Kolozs megyei családokat ellátó ivóvízgyűjtő tóba engedik, illetve, hogy nincsenek feltérképezve azok a területek és tulajdonosok, akik építkezési engedéllyel és kanalizálással sem rendelkeznek. Dohotaru ezeket a nyilvános adatokat az 544 / 2001-es törvény alapján, az Asociației Societate Organizată Sustenabil - S.O.S ügyvezetője igazgatójaként ki is kérte Havasnagyfalu, Gyalu és Jósikafalva önkormányzatától.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!