Ismét elláthatják a civil szervezetek a védett területek gondnokságát?
Babos Krisztina 2019. december 07. 11:36, utolsó frissítés: 2019. december 08. 18:10A környezetvédelmi miniszter és a civilek tárgyaltak Bukarestben.
A környezetvédelmi miniszter és a Natura 2000 Koalíció közötti tárgyalás okot adhat a reményre, hogy ismét jó kezekbe kerülnek azok a természetvédelmi területek, melyeknek volt korábban gondnoka.
Márk-Nagy János, a szatmári EKE elnöke, a koalíció tagja a Transindexnek elmondta, úgy érzi, sikerült előre lépni a környezetvédelmi miniszterrel e hét során folytatott tárgyaláson. Hozzátette, Costel Alexe „sok mindent jól lát és sok mindent jól átlát”, így elég hamar világossá vált számára, hogy sürgős beavatkozásra van szükség a természetvédelmi területek érdekében. Amennyiben a gondnoki jog- és feladatköröket jelenleg egyedül ellátó Védett Területek Országos Ügynöksége (ANANP) mellett nem vonják be ismét a civil szervezeteket a munkába, komoly problémákkal kell majd szembenézni.
Márk-Nagy János szerint a találkozót – a civilek kezdeményezése nyomán – a tárcavezető hívta össze. Itt alkalmuk volt személyesen is elmondani a kifogásaikat, különös tekintettel a két, legfontosabb gondra. Amint arról írtunk, a civilek szerint az egyik aggasztó dolog az, hogy az ANANP megyei szervezetei lényegében nem működnek, a védett területeket nem őrzi senki. A másik nagy probléma pedig az, hogy veszélybe került az a 160 millió euró, ami a strukturális alapokból még Románia rendelkezésére áll a védett területek menedzsment terveinek gyakorlatba ültetésére. Erre ugyanis csak a gondnokok pályázhatnak, az ANANP viszont láthatólag nem jeleskedik a pályázatírás terén.
„Eléggé az elején vagyunk a tárgyalásoknak, a rövid távú megoldás valószínűleg az lesz, hogy a civil szervezetek partneri szerződést kötnek az ANANP-al. Ily módon lesz ismét ellenőrzési jogkörünk és lehetőségünk arra, hogy a természetvédelmi szempontból fontos projektjeinkhez finanszírozást szerezzünk” - magyarázta Márk-Nagy János ökológus. Hozzátette: a Nagy Infrastruktúra Operatív Program (POIM) kapcsán már a 24-ik órában vannak, a szerződéseket ugyanis 2020 végéig meg kell kötni.
A régi gondnokok tervei között pedig szép számmal vannak olyan munkálatok – például gátak, látogatóközpontok vagy tájékoztató táblák építése –, melyekhez építkezési engedély is kell, ezek beszerzése pedig időigényes. Mint megtudtuk, a minisztérium és a civilek közös bizottságot alakítottak, amely kidolgozza majd a módszertant arra nézne, hogy milyen feltéteket szabnak a civil szervezeteknek ahhoz, hogy az ANANP-al szerződhessenek. Márk-Nagy hozzátette: a kritériumok valószínűleg hasonlóak lesznek azokhoz, melyeknek meg kellett felelniük, amikor jelentkeztek először a gondnokságra, úgyhogy nagy meglepetések nem várhatóak.
A szakértő ugyanakkor azt is elmondta, hogy nem értettek mindenben egyet a miniszterrel, mivel a civilek szerint a természetvédelmi területekkel kapcsolatos feladatköröket ki kell szerződni. Helyieket kell megbízni a munkával, mert nem lehet a problémákat helyesen megítélni Bukarestből egy íróasztal mellől. Márk-Nagy szerint hosszú távon vissza kellene térni ahhoz a rendszerhez, ami korábban volt, mert jól működött, amíg szét nem verték. Hozzátette, megérti a minisztert, aki egyelőre megtartja a központosított ANANP-ot is, és nem akar régi szisztémához visszatérni, hiszen a mandátuma mindössze egy évre szól, nagy dolgokat így nem tud véghez vinni. Emellett az eredeti struktúra visszaállítása vagy egyéb komolyabb változtatás törvénymódosítást feltételez, a kormánynak pedig nincs meg a parlamenti többsége.
Az ökológus szerint még egy kéréssel fordultak a miniszterhez, mégpedig azzal, hogy világítsa át alaposan az ANANP-ot, mert a feladataik közül nagyon sokat nem teljesítettek. Úgy vélte, azoknak, akik most a hatóságot vezetik, „le kellene lépniük a természetvédelemből”. „Egyrészt nem értenek a természetvédelemhez, másrészt pedig rosszindulat is van részükről” - részletezte Márk-Nagy, emlékeztetve a hatóság vezetője, Adriana Croitoru egyik megnyilvánulására, aki egy tévéműsorban „gyilkológépeknek” nevezte a medvéket.
„Az ANANP létrehozását mi, civilek kezdeményeztük 2016-ban, a Cioloș-kormány idején. Úgy véltük, hogy kellene egy olyan állami intézmény, mely összefogná országos szinten a védett terület menedzsmentet. Kell egy olyan szerv, ami jogszabályokat készít elő, módszertanokat dolgoz ki, és megoldja, hogy legyen értékelés, ellenőrzés, számonkérés a védett területek kezelése kapcsán.
A dolog ott csúszott el, amikor tavaly a PSD-ALDE kormány, illetve azon belül egy csoportosulás úgy gondolta, hogy meg kell szabadulni a civilektől. És olyan embereket tettek a hatósághoz, akik ezt véghez is vitték, előkészítették az erre vonatkozó törvénymódosítást. Lényegében azért vették el a védett területek kezelési jogát a civilektől, hogy ezeknek többé ne legyen kontrolljuk és kedvükre engedélyezhessenek különböző beruházásokat. A másik ok pedig az volt, hogy szerették volna lenyúlni a POIM-ben még meglévő 160 millió eurót” - fejtegette Márk-Nagy János, aki szerint régóta próbálkoznak ilyesmivel egyes politikai körök.
Már a Ponta-kormány idején megpróbálták elérni azt, hogy a beruházások engedélyezése során a védett területek kezelőinek jóváhagyását ne legyen kötelező megszerezni. Hozzátette: a dolog iróniája az, hogy azt követően tiltották ki a civil szervezeteket a gondnokok köréből, hogy az ANANP 2017 végén kiértékelte a tevékenységüket és 99 százalékban „jó” illetve „nagyon jó” minősítést adtak.
Nyitóképen a Nagykőhavas Natura 2000-es területe. (fotó: wikipedia.ro)