Több székelyföldi városban is nyitottak a tűzijáték alternatíváira
B. D. T. 2020. január 10. 15:54, utolsó frissítés: 2020. január 17. 12:21Vannak önkormányzatok, ahol már konkrét lépéseket is tettek, például lézershow-val, fényfestéssel pótolták vagy egészítették ki a durrogtatást. Körbekérdeztünk.
Mindenféle tűzijátékkal fel kellene hagyni - erre szavaztatok a legtöbben korábbi, a tűzijátékok anakronisztikus és káros voltáról szóló cikkünk végén. Bár nyilván egy néhány ezres olvasótábor véleménye nem feltétlenül reprezentatív az erdélyi magyar közösségre, mindenképp bátorító és reménykeltő azok számára, akik fontosnak gondolják, hogy itt lenne az ideje ünnepi rituáléinkat újragondolni, és hosszú távon valami mással helyettesíteni a tűzijátékokat.
Kíváncsiak voltunk, a székelyföldi kisebb és nagyobb városokban hogyan viszonyulnak a tűzijátékokhoz: milyen gyakran szerveztek ilyen eseményt, milyen alkalomból, mennyi közpénzt költöttek el rá, illetve mik a terveik 2020-ban? Közérdekű adatigénylési kéréseinkre már be is érkeztek az első válaszok (amint a többi megkeresett polgármesteri hivatal is válaszol, frissítjük a cikket).
A kérdések:
1) 2019-ben hány alkalommal és tételesen mikor szervezett tűzijátékot az önkormányzat vagy annak valamely alárendelt intézménye?
2) 2019-ben összesen és tételesen mennyi közpénzt fordított tűzijátékra az önkormányzat vagy annak valamely alárendelt intézménye? Amennyiben az 1) pontnál felsorolt alkalmak valamelyikét vagy mindegyikét más forrásokból (szponzor, pályázat stb.) finanszírozták, kérem, tüntessék föl külön ezeket az összegeket (is)!
3) 2020-ban terveznek-e tűzijátékot a településen? Ha igen, milyen alkalmakra, milyen dátumra?
4) 2020-ra mennyi közpénzt (vagy más forrásokból származó összeget) terveznek elkölteni tűzijátékra a település büdzséjéből?
5) Tervben van-e a tűzijáték helyettesítése, pótlása valamilyen más látványos, a környezetre, emberek és állatok egészségére kevésbé káros attrakcióval, mint amilyen például az épületek fényfestése? (lásd pl.: Ezer gyermekrajzot vetítettek ki a színház homlokzatára Sepsiszentgyörgyön)
A kérdéseket 11 székelyföldi város polgármesteri hivatalának küldtük el.
Kovászna megye
Sepsiszentgyörgyön 2019-benkét alkalommal szerveztek tűzijátékot, május 5-én, a Szent György Napok és december 31-én a Főtéren szervezett szilveszteri koncertek alkalmával. A Szent György Napok tűzijátékának összege 20.896 lej, míg a szilveszterkor szervezett tűzijáték összege 7.140 lej volt, amelyeket az önkormányzat a helyi költségvetésből fedezett - írta válaszában Barta Mónika, a Városimázs Iroda vezetője.
"Sepsiszentgyörgy Önkormányzata már próbálkozott a tűzijáték elhagyásával, így 2015 végén szilveszterkor kétezer lampiont osztottunk ki a Főtéren a szilveszterezők között, és 2016-ban a Szent György Napok alkalmával lézershow-val és lampioneregetéssel zártuk a városünnepet, viszont a próbálkozás több okból kifolyólag sem bizonyult működőképesnek. A lampionokkal kapcsolatban több lakossági visszajelzés érkezett, hogy nem pótolja a tűzijáték látványa nyújtotta élményt, ugyanakkor arról is megbizonyosodtunk, hogy ez a megoldás sem környezetkímélő, illetve tűzvészt is okozhat egy rosszul földre érkező lampion, erre Németországban a tavaly volt is példa, amikor egy állatkert gyúlt ki. Ezeknek az intézkedéseknek több ellenzője akadt, mint támogatója" - nyilatkozta a Transindexnek a sepsiszentgyörgyi városháza munkatársa.
"Hosszú távon nyitottak vagyunk arra, hogy a tűzijátékot környezetbarát megoldásra cseréljük. Az épületek fényfestése egyre népszerűbbé válik a mi térségünkben is, Sepsiszentgyörgyön először 2015-ben került sor videomapping show-ra, amikor a pulzArt fesztivál keretében a Székely Mikó Kollégium épületét elevenítette meg egy többnyire helyiekből álló csapat, 2018-ban szintén a pulzArt fesztivál keretében ebben a témában műhelyfoglalkozást is szerveztünk, illetve 2019 végén több mint 1000 kivetített gyermekrajzzal keltettük életre a Tamási Áron Színház homlokzatát" - részletezte Barta Mónika.
Első intézkedésként az önkormányzat már 2020 elején kezdeményezi egy, a petárdázás betiltását szorgalmazó tanácshatározat jóváhagyását. "Ugyanakkor nyitottak vagyunk arra is, hogy akár a Transindex hírportállal közösen, tudatosító kampányt indítsunk a lakosság körében a tűzijáték káros hatásairól. Fokozatosan talán el lehet érni azt, hogy felismerjék az emberek a tűzijáték káros hatásait, és helyette videomappinggel ünnepeljünk, zárjunk egy-egy fontos eseményt. Viszont fontos, hogy erre a pontra együtt jussunk el, hiszen az embereket nem szeretnénk megfosztani az ünneplés fontos momentumától, hanem azt olyanra cserélnénk, amelynek látványa szintén örömet okoz számukra. Már idén, 2020-ban is hajlandóak vagyunk lépéseket tenni ez irányba" - zárta válaszlevelét Barta Mónika.
Kézdivásárhelyen 2019-ben egyszer szervezett az önkormányzat tűzijátékot, a városnapok alkalmával, pontosan 2019. szeptember 1-jén, 23 órakor. Erre az intézmény 5950 lejt költött (áfás ár) - közölte Ménessy Kinga Kitty, a polgármesteri hivatal kommunikációs irodájának vezetője.
Hogy 2020-ban ismét szerveznek-e tűzijátékot, arról még nem egyeztettek, "de ha tervezünk, az megint csak a városnapok alkalmával lesz, várhatóan 2020. augusztus 30-án, vasárnap 23 órakor" - tudtuk meg. Ami biztos, hogy ha lesz tűzijáték az Őszi Sokadalomkor, nem szándékoznak a tavalyinál többet fizetni érte. Kézdivásárhelyen sem zárkóznak el a tűzijátékot helyettesítő más megoldásoktól, de erről még nem voltak egyeztetések.
Ménessy még hozzátette, a városban volt még tűzijáték 2019 folyamán, amelyet nem az önkormányzat fizetett, hanem magánmegrendelésre (pl. esküvő) történt. Ezek dátumáról nincs adatuk, de az igénylők általában helyi céget bíznak meg vele. Ezen felül a román nemzeti ünnepen szokott még lenni tűzijáték, amelyet a helyi román közösség rendel és fizet egyesületi pénzből.
Kovásznán tavaly szeptember 8-án, a városnapok alkalmával került sor tűzijátékra, a Kovászna Városi Művelődési Ház szervezésében - közölte kérdésünkre a Kovászna Város Polgármesteri Hivatal munkatársa, Radu Andrea. A Kovászna Városi Művelődési Ház a költségvetéséből 6000 lejt költött el tűzijátékra. Idén is terveznek tűzijátékot szervezni szeptember 6-án a Kovásznai Városnapok alkalmával, és 7000 lejt terveznek rá elkölteni a Kovászna Városi Művelődési Ház költségvetéséből. Egyelőre nincs tervben a tűzijáték helyettesítése Kovásznán - derül ki a válaszlevélből.
Hargita megye
Csíkszeredában is megfogalmazódott az igény, hogy a szilveszteri tűzijátékot fényjátékra cseréljék, de ez még csak elképzelés, nem elhatározás - derül ki Füleki Zoltán alpolgármester és György Piroska osztályvezető Transindexnek küldött válaszleveléből.
Csíkszereda Polgármesteri Hivatala 2019-ben két alkalommal szervezett tűzijátékot: a városnapok keretében augusztus 4-én, illetve szilveszterkor, december 31-én. Ezt kizárólag saját költségvetésből finanszírozták, a városnapi tűzijáték 12852 lejbe, a szilveszteri 11305 lejbe került. "Idén is legfeljebb két tűzijáték lesz, de még egyik sem biztos. A városnapi rendezvénysorozatot ugyanis sportfesztivál váltja és még nincs meg a végleges programja, szilveszterkor pedig megtörténhet, hogy más jellegű attrakció váltja a tűzijátékot" - írják az illetékesek. 2020-ban ettől függetlenül 25000 lejt készülnek elkülöníteni tűzijátékra.
Székelyudvarhelyen a polgármesteri hivatal 2019-ben két alkalommal szervezett tűzijátékot: a Szent István-nap alkalmával augusztus 20-án, illetve szilveszterkor. Mindkét alkalom hagyományosan tűzijátékos ünnepséget jelent a városban hosszú évek óta - írta Zörgő Noémi sajtószóvivő. A Szent István-napi tűzijáték 23999,92 lejbe, a szilveszteri tűzijáték 29000,30 lejbe került, összesen tehát 53000,22 lejt költöttek erre a célra.
"Székelyudvarhelyen hagyományosan két alkalommal van egy évben tűzijáték: augusztus 20-án és szilveszterkor. Gondolkodunk abban, hogy ezt a két alkalmat más vizuális élménnyel ünnepeljük meg. Erre már több alkalommal volt példa a városban. 2017-ben például a Szent István-napok alkalmával a Haáz Rezső Múzeum épületén volt az Ön által belinkelt fényfestéses technikával készült látványos megoldás:
2017-ben és 2018-ban március 15-én például ünnepi megvilágítást kapott a polgármesteri hivatal épületének homlokzata, vagy tavaly az október 23-i ünnepségünk szerves része volt a Művelődési Ház épületének homlokzatára vetített 3D-s, hangot is használó fényfestés:
Szintén a tavaly a Szent István-napi ünnepségünkön már a lézerfények és a tűzijáték kombinációját használtuk: a Kolozsvári Magyar Opera szimfonikus zenekarának koncertje alatt lézershow-t is láthatott a közönség. Ugyanakkor 2018 szilvesztere óta jelentősen csökkentettük a tűzijáték időtartamát: korábban ugyanis volt példa 20 perces tűzijátékra is. Tavaly mindkét alkalommal 6 perces tűzijátékot láthattak az udvarhelyiek, amely alkalmakat előzetesen be is jelentettünk, hogy az arra érzékenyebbek (kutyatartók, idősek, kisgyerekesek stb.) rá tudjanak készülni" - írta Zörgő Noémi.
Hogy 2020-ra mennyi pénzt szánnak Székelyudvarhelyen tűzijátékra, még nem tudják. Fontos megjegyezni, hogy mindenik új technológia (fényfestés, lézershow, drónos megoldás) többe kerül, mint a tűzijáték - hívta fel a figyelmet a sajtószóvivő.
"Már a tavaly tehát elindult az alternatív megoldások felé való elmozdulás, és a tendenciát tovább kívánjuk folytatni idén is. Az Ön által példaként emlegetett megoldáshoz képest sok tekintetben komolyabb technikával dolgozott már intézményünk (ld. a 2019. október 23-i rendezvényünket)" - zárja válaszlevelét a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal.
Székelykeresztúron 2019-ben az önkormányzat egyetlen alkalommal szervezett tűzijátékot, augusztus 3-án, a városnapok keretében. A város önkormányzata erre az alkalomra 5000 lejt fordított saját forrásból. A 2020-as évre pillanatnyilag nincs tervezve tűzijáték - áll a Rafai Emil polgármester és Vári Ferencz városi jegyző által aláírt hivatalos válaszban.
Maros megye
Nyárádszeredában 2019-ben egyetlen alkalommal szervezett tűzijátekot az önkormányzat, augusztus 4-én városnapok alkalmából. 6000 lej közpénzt fordítottak erre a célra. Idén ugyancsak a városnapok keretében és alkalmából terveznek tűzijátékot szervezni, augusztus 2-án, és ugyancsak 6000 lejt terveznek elkölteni rá a település büdzséjéből. Egyelőre nincs tervben a tűzijáték helyettesítése - áll a Maros megyei település részéről küldött válaszlevélben.
Miért rossz a tűzijáték?
Egy korábbi cikkünkben szakértőket kérdeztünk a tűzijátékok szennyezésével kapcsolatban (az apropót a Szent György Napokat záró tűzijáték adta, lásd itt). Nemzetközi mérések szerint mindig nő tűzijáték után a szálló por koncentrációja, amely különböző légzőszervi megbetegedéseket okoz, mint pl. asztma, tüdőrák.
Német kutatók már régebb rámutattak, hogy újév napján a levegő finompor-terheltsége egész évben nem tapasztalható csúcsértéket ér el. Számításaik szerint a rakéták által kilökött finompor mennyisége a közúti közlekedés okozta teljes évi mennyiség egyötödének felel meg. A szennyezett levegő ingerli a légutakat, különösen a kisgyerekeket, az időseket és a krónikus betegségekben, elsősorban a tüdő és a szív- és érrendszer betegségeiben szenvedőket érinti. A Német Pulmonológiai és Tüdőgyógyászati Társaság (DGP) felhívása szerint csökkenteni kellene a petárdák és tűzijátékok használatát, vagy teljesen le kellene mondani róluk.
A TreeHugger évek óta kampányol amellett, hogy a tűzijátékokat egyszer s mindenkorra mellőzni kellene ünnepeink kelléktárából. Érveik között szerepel a perklorát-szennyezés (miért rossz? Lásd itt); a szálló por koncentrációjának növekedése; nehézfém-szennyezés; széndioxid- és ózonkibocsátás; balesetek, beleértve személyi baleseteket és szándékolatlan gyújtogatást; állatkínzás; hallásvesztés veszélye.
Precedensek a tűzijátékok mellőzésére vagy helyettesítésére
Mint arról beszámoltunk, Ausztrália fővárosában, Canberrában 2019 végén történelmi döntés született, és lemondták a szilveszteri tűzijátékot. A gyilkos bozóttüzekkel összefüggésben hozott döntést valószínűleg további hasonlók követik majd a katasztrófa sújtotta kontinensen. Németországban 2019-ben több tucat városban betiltották a petárdák és más tűzijátékok használatát.
2018-ban sajtóbeszámolók szerint még csak egy magyarországi város, Tata mondott le a szilveszteri tűzijátékról, 2019-ben már több magyarországi település - többek között Miskolc, Szentendre, Esztergom - önkormányzata jelentette be, hogy nem rendeznek tűzijátékot december 31-én.
Romániai városokban egyelőre inkább csak a petárdák betiltása foglalkoztatja a lakosokat, nem pedig a tűzijátékoktól való általános tartózkodás. Eközben egyre több falunapon, fesztiválon, sőt olyan privát eseményeken is, mint egy esküvő vagy cégbuli, szinte kötelező programpont a tűzijáték valamilyen formája.
Minden évben számos fizikai sérülés, sőt haláleset is származik tűzijátékoktól. Az országban pedig több mint kétszerese a légszennyezés miatti elhalálozások aránya, mint az európai átlag, azaz több mint 200 ilyen haláleset jut 100 ezer lakosra. Évente 23 ezer romániai hal meg légszennyezéssel összeköthető megbetegedésben, és az olyan nagyvárosokban, mint Bukarest, Kolozsvár, Brassó vagy Jászvásár, gyakorlatilag szinte állandóan a határértékeket jóval meghaladó mértékű a légszennyezettség.
Címoldali fotó: Szent István-napi tűzijáték Székelyudvarhelyen (forrás: Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatalának Facebook-oldala)