2020. május 29. péntekMagdolna
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Kiakadtak a méhészekre a napraforgó-termesztők a vegyszerezés részleges tiltása miatt

Babos Krisztina Babos Krisztina 2020. január 21. 16:35, utolsó frissítés: 17:07

A kukoricával és a cukorrépával ellentétben a napraforgó ültetvényeket idén tilos lesz csávázószerekkel kezelni, emiatt a termelők elsősorban a méhészlobbira haragszanak.


Amint arról már írtunk, Romániának ismételten sikerült elérnie, hogy az Európai Unió hatóságai megengedjék a beporzókra (és az emberi egészségre) káros neonikotinoidok hazai használatát. Az előző évekhez képest azonban vannak megszorítások is. A vetőmagok kezelésére használt rovarirtókat, az úgynevezett csávázószereket az idei szezonban csakis a kukorica és a cukorrépa termesztők számára engedélyezték, a napraforgó kultúrák esetén nem.

Az említett rovarölő szereket egyébként 2018 decemberében betiltották az EU tagállamaiban, azóta a román mezőgazdasági minisztérium – a termelők lobbija nyomán – évente kér és kap időszakos engedélyt, azaz derogálást a neonikotinoidok esetén. Arról, hogy mi a gond ezekkel a szerekkel, itt írtunk bővebben.

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium (MADR) közleményét követően a termelők egy része felháborodott, és dühösen elkezdték kritizálni a szaktárcát, amiért nem volt erélyesebb a brüsszeli tárgyalások során, főképp azonban a méhészeket szidták. Minden valószínűség szerint azért, mert a minisztérium utóbbiak érdekeit hozta fel érvként a tiltáshoz, holott a csávázószerek használata ellen évek óta érvelnek természetvédelmi, egészségügyi és ökogazdász szervezek, valamint nemzetközi kutatócsoportok egyaránt. Igen sokan adtak hangot felháborodásuknak Emil-Florian Dumitru mezőgazdasági államtitkár Facebook-oldalán, aki igyekezett érvelni a tiltás szükségszerűsége mellett.

Fotó: pixabay.comFotó: pixabay.com


“Majd meglátjátok, hogy mi lesz, ha a vetőmagok kezelése helyett a kibújt növényeket bombázzuk a vegyszerekkel. Nekünk többe fog kerülni, nektek viszont sokkal nagyobb kárt fog ez okozni. Garantálom, hogy ti (a méhészek – a szerk. megj.) lesztek azok, akik majd sírva könyörögnek Brüsszelben, hogy engedélyezzék ismét a neonikotinoidok használatát” - írta az egyik dühös hozzászóló.

Egyébként a kérdés, hogy a vetőmagok csávázása vagy a növények permetezése jelent-e nagyobb ökológiai terhelést (illetve anyagi ráfordítást), láthatólag a részleges tiltást megfogalmazókat is foglalkoztatta, ez megjelenik ugyanis a rendelet indoklásában is. A szaktárca által kiadott engedélyben arról írnak, hogy a kukorica és a cukorrépa esetén azért tesznek engedményt, mert egyrészt komoly terméskieséssel fenyeget a vegyszerezés mellőzése. Másrészt kevesebb költséggel jár a csávázás, mint a későbbi vegyszeres kezelések, ráadásul a kibújt növények permetezése a beporzók szemszögéből is károsabb.

Mint írják, a napraforgó esetén azért döntöttek mégis a tiltás mellett, mert az egyik legfontosabb mézelő növénynek számít, így a vegyszeres kezelés is fokozottabban érezteti káros hatásait a méhpopulációkban. Megemlítik az EU 2019 decemberi, a beporzók védelmében hozott határozatát, rámutatva: Románia 2018-ban Európában a második helyen állt a méhcsaládok számát, illetve első helyen a termelt méz mennyiségét tekintve, így kiemelten fontosnak tekintik ezt az ágazatot.

Emil-Florian Dumitru szerint átlagosan 2,6 millió hektáron foglalkoznak kukoricával Romániában, és évi 16 millió tonna termést takarítanak be. Az ültetvényeket viszont fokozottan veszélyezteti a kukoricabarkó, valamint a pattanóbogarak lárvái, a drótférgek. Hasonló problémák állnak fenn a cukorrépa esetén is, melyet átlagosan 25 ezer hektáron vetnek. Hozzátette, emellett Románia évi szinten 375 ezer tonna cukrot importál, körülbelül 157 millió euró értékben.



Az államtitkár szerint a cukorrépa nem vonzó a méhek számára, ugyanis betakarítják, mielőtt virágozna, továbbá a kukorica sem számít a gyűjtögető rovarok kedvencének, így kevéssé vannak veszélyeztetve a csávázás által, mint a napraforgó esetén. A kommentelők között voltak, akik felhívták Dumitru figyelmét arra, hogy a méhek a szomjuk oltása végett gyakorta isznak a kukoricanövényen keletkező guttációs cseppekből, amelyek szintén tartalmaznak neonikotinoidokat, a tárcavezető szerint azonban ez az állítás nem állja meg a helyét.

A vita során felmerült az is, hogy a káros hatású vegyszerek egymás utáni betiltása egyéb veszélyeket is rejt magában. Nevezetesen azt, hogy a termelők a hivatalos forgalomból eltűnő, ellenőrzött szerek helyett EU-n kívüli, akár sokkal veszélyesebb anyagokat használhatnak majd. Itt emlékeztetnénk, hogy bár a mezőgazdaságban esetlegesen használt illegális szerekről közvetlen információkat nehéz szerezni, az elmúlt hónapokban történtek tragédiák a feketepiacról származó rovar- illetve rágcsálóirtó szerek miatt. Temesváron például két kisgyerek és édesanyjuk halt bele a szakszerűtlenül végzett mentesítési munkálatokba.

Emil-Florian Dumitru ezzel kapcsolatban kijelentette: a szaktárca készül bevezetni olyan intézkedéseket, melyek átláthatóbbá és követhetőbbé teszik majd a vegyszerek beszerzését és használatát.

Nyitókép: pixabay.com

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

Régi oldal >