Jobb, ha nem csinálunk bűnbakot a denevérekből, mert lehet, hogy soha többé nem iszunk tequilát
kérdezett: Babos Krisztina
2020. április 20. 14:52, utolsó frissítés: 15:30
Bücs Szilárd-Lehel denevérkutatóval beszélgettünk arról, miért nem szabad a denevéreket „támadni”, még akkor sem, ha kiderülne, hogy az új koronavírus tényleg róluk ugrott át az emberre.
Dr. Bücs Szilárd-Lehel a kolozsvári székhelyű Denevérkutatási és Védelmi Központ elnöke, őt kerestük meg kérdéseinkkel a jelenlegi világjárványt okozó SARS-CoV-2 vírus eredete és a denevérek hasznossága kapcsán.
Egy kínai megevett egy denevérpörköltet, amihez a Wuhan-i piacon vásárolt be és így indult a koronavírus-járvány. Igaz ez az állítás?
- Jelenleg csak az biztos, hogy semmi sem biztos. Égető probléma világszerte, hogy megtudjuk: honnan jött, milyen úton keresztül hozzánk ez a vírus. Rengeteg kutatócsoport foglakozik ezzel, naponta jelennek meg új tudományos cikkek ebben a témában, így valószínűleg hamarosan kiderül az igazság. Igen, az egyik lehetséges verzió a Wuhan-i „denevérpörkölt”. A legtöbben azt feltételezik, hogy a denevérektől jött, viszont köztesgazdán keresztül, nem közvetlenül a denevérről ugrott át az emberre.
Leginkább a tobzoskákat gyanúsítják ezzel, hogy ők lehettek a köztesgazdák.
- Ki kell várni, hogy kiderüljön, mi az igazság. Amilyen iramban folynak a kutatások, hamarosan megtudjuk. A “gyanúsítás” szó pedig lehet, hogy túl erős, mivel sem a denevérek, sem a tobzoskák, sem esetlegesen más állatcsoport nem szántszándékkal adja át a víruskészletét. Ha valakit gyanúsíthatunk, azok nyilván maguk az emberek.
Hogyan működik ez az egyik fajról a másikra való átugrás?
- Mindenképpen direkt kontaktus kell hozzá, harapás, nyál, elfogyasztott hús stb. Közvetlenül kell érintkezzen, mondjuk a denevér a köztesgazdával, a köztesgazda pedig az emberrel.
Tehát nem a denevérevés maga a probléma gyökere...
- A probléma gyökere az ember, aki úgy gondolja, mindent megtehet következmények nélkül. Dél-kelet Ázsiában mindenképp fogyasztanak denevéreket, ott nagyobb testű fajok élnek, mint nálunk, azokon úgymond több a hús. Elképzelhető, hogy onnan indult a dolog, hogy valami megevett egy denevért. Az sem kizárt, hogy egy ember volt, aki ezt tette.
Szóval mégsem igazán ajánlott megenni a denevéreket...
- Semmiképp! Ne együnk denevért, mert védett és hasznos állatok.
Gondolom, nem nagyon használt a denevérek megítélésének a járvánnyal kapcsolatos negatív kampány.
- Nem, sőt sokat ártott. Egyes országokban, főleg Ázsiában, rengeteg ember követeli a kormányoktól, hogy irtsák ki a denevéreket. Indonéziában például. Elképzelhetőnek tartom, sajnos, hogy csinálják is, például lakossági akciók keretében kiirtják a szomszédos barlang kolóniáját. Ez viszont nem fogja megoldani a mostani problémát és nem fogja megelőzni a jövőbelieket sem.
Mivel a denevérek többnyire barlangokban élnek, a denevérkutatóknak követniük kell őket a föld alá. A képen: Bücs Szilárd-Lehel, Forrás: Lilieci.ro Facebook oldalA járvány miatti, boszorkányüldözéshez hasonlítható kampány negatív hatásait jól leírja egy amerikai denevérész kollégánk, akinek cikkét lefordítottunk magyarra és ami olvasható a lilieci.ro denevérportálon.
Milyen hasznot hajtanak az embernek a denevérek?
- Sokfélét. Számos fajuk pollen- illetve nektárevő, ezek – a méhekhez hasonlóan – a növények beporzását biztosítják. A gyümölcsevők pedig fontos szerepet játszanak a magvak terjesztésében – ezek akár nagy távolságokra is elhordják a növények magvait, segítve a terjedésüket, szaporodásukat. A gazdálkodók közül sokan nem is tudják, mekkora segítséget nyújtanak nekik a denevérek – teljesen ingyen. Olyan széles körben elterjedt és jelentős profitot hozó növények termesztését segítik, mint a kakóbab, a turuján, az agave, a banán, mangó vagy az avokádó.
Le kellene mondanunk tehát a csokievésről, ha kiirtjuk a denevéreket?
- A csokoládéról valószínűleg nem teljesen, de a teqiuláról biztos, hogy igen. A kakaóbabot nem csak denevérek porozzák be, de bizonyos százalékban igen. A tequila alapanyagául szolgáló agavét viszont döntő módon denevérek porozzák, ráadásul egyetlen denevérfaj, a Leptonycteris nivalis (angolul greater long-nosed bat). Ha ez a faj kipusztulna, vagy kipusztítanák, lényegében lemondhatnánk a tequiláról.
A nálunk élő fajok milyen szempontból tekinthetők hasznosnak?
- Nálunk kizárólag rovarevő denevérfajok élnek, és ők is nagyon sok hasznot hajtanak a gazdálkodóknak és nem csak. Millió számra pusztítják a kártevő rovarokat a meleg évszakok minden éjszakáján. A városokban alaposan gyérítik a szúnyogokat, molylepkéket, pókokat, gyakorlatilag falánk módon behabzsolnak mindent, ami a szájuk elé kerül.
A nálunk élő legkisebb faj, a közönséges törpedenevér például, ami olyan picike, hogy beférne egy gyufásdobozba, egyetlen éjszaka akár 2-3 ezer szúnyogot is elfogyaszt. Elképzelhetjük tehát, hogy egy 500-as kolónia mit művel a kártevő rovarokkal. A világ legnagyobb kolóniája Texasban van, körülbelül 20 millió egyedet számlál, ezek egyetlen éjszaka 150-170 tonna rovart esznek meg, amelyek között bőven vannak mezőgazdasági kártevők is.
És mi a helyzet a vérszívó denevérekkel?
- Világszinten 1300-1400 denevérfaj él, ezek többsége, 7-800 faj rovarevő, a többi gyümölccsel, nektárral és pollennel, néhány faj halakkal táplálkozik. És van három vérszívó denevérfaj is, de ezek kizárólag Dél-Amerikában élnek és főleg háziállatok vérével táplálkoznak. Körülbelül akkorák, mint a mi denevéreink, azaz nagyjából egér méretűek. A vérszívást pedig nem úgy kell elképzelnünk, hogy fröcsköl a vér mindenfelé... Egy picike vágást ejtenek az állatok, például a tehenek bőrén, és a kiserkenő egy-két csepp vért nyalogatják fel. Nem szívnak és nem mélyesztik bele a fogukat a húsukba.
Tehát az áldozataik semmiképp nem halnak ebbe bele.
- Nem ismerek olyan esetet, amikor ez felmerült volna. Ez nem lenne jó biznisz amúgy a denevérnek sem, mert így a saját táplálékforrásait csökkentené. Egyébként is, nagyon pici vérmennyiség az, amit elfogyasztanak.
Az ember vérét is fogyasztják, ha alkalmuk van rá?
- Amennyiben valaki kimegy a dzsungelbe, például egy pásztor, aki a háziállataira ügyel és elalszik, mondjuk egy fa alatt, elképzelhetőnek tartom, hogy igen. Ezt viszont az illető valószínűleg észre sem venné, csak ébredéskor az esetleges vércseppes ruhát.
A másik közismert félelem a denevérekkel szemben, hogy a hajunkba is beleragadhatnak...
- Ez is egy tévhit, a denevérek sokszor még a számukra kifeszített hálót is ki tudják kerülni, ultrahangjaik segítségével. Így a hajkoronánkat is nevetve kikerülik. Az ember és a denevér között csak akkor jön létre direkt kontaktus, ha ezt az ember szándékosan kiprovokálja. Például, ha a markába veszi és megszorongatja, akkor nyilván harapást kap cserébe.
Mit tegyünk, ha denevérek telepszenek meg a padlásunkon?
- Elsősorban örüljünk. Másodsorban hagyjuk őket békén, mert nem fognak ránk támadni. Tudom, hogy sokan félnek tőlük. Most pedig, hogy járvány van, egyes esetekben úgy mutatják be őket, hogy inváziószerűen özönlik el az emberlakta területeket, de ez nem igaz. Ahogy az sem, hogy szándékosan termelnek vírusokat az ember számára. Ha megtelepszenek a közelünkben, a lényeg, hogy ne menjünk oda fogdosni, zavarni őket.
A barna hosszúfülű denevér (Plecotus auritus) bír a legméretesebb fülekkel a hazai denevérfajok közül. 2017-ben az év denevérének választották Romániában. Forrás: Lilieci.ro Facebook oldal, Szerző: Barti LeventeLehet szólni nekünk, értesíthetnek minket a lilieci.ro honlapon keresztül, és ha igénylik, kimegyünk és javaslatokat teszünk arra, hogy miként lehet csökkenteni az ember és a denevér közötti esetleges érintkezést, és a fokozottan védett fajok kolóniáit megvédeni.
Denevérodúkat érdemes kihelyezni a kertünkbe vagy a padlásunkra? Honnan lehet ilyesmit beszerezni? Esetleg készíthetünk házilag?
- Érdemes és hasznos. Az interneten, de a lilieci.ro oldalon is akadnak példák egyszerűen, otthon elkészíthető denevérodú tervekre. Kérés esetén szívesen segítünk szaktanácsadással. Az odúkat kihelyezhetjük az épületek külső falára, az udvaron lévő fa törzsére (4-6 méter magasan), de a külön erre a célra készített oszlopra is. Viszont tudnunk kell azt is, hogy a denevérek nem fognak egyből begyűlni a denevérodúba, legtöbbször ehhez hónapok, évek kellenek. De mindenképpen hasznos dolog, ha a saját házi denevérek irtják majd a környék szúnyogfelhőit. És azt is hozzátenném, hogy bár szép dolog denevérodúkat kihelyezni, ami még fontosabb, az az ismert helyszínek (barlangok, templomok, odvas fák) kolóniáinak megfelelő védelme.
Hogy áll Románia denevérek terén?
- Viszonylag jól. Jelenleg 32 fajunk van, mindegyik védett. Európai szinten elmondhatjuk, hogy "denevér-nagyhatalom" vagyunk, Európa legnagyobb kolóniái közül jó néhány itt van, pl. két nagy, 50-70 ezres kolónia él barlangokban. Az egyik az Erdélyi-szigethegységben, a másik délebbre, de azt nem árulnám el, hogy pontosan hol. A denevérek érdekében. Ha csak a jelen periódust és más európai országot nézünk, jól állunk, de ha az 50 évvel ezelőtti állapotokat néznénk, akkor sokkal rosszabbul. Sok nagy kolónia eltűnt, elpusztult, elköltözött az utóbbi évtizedekben.
Mi az oka, hogy eltűntek ezek a kolóniák?
- Számos tényező veszélyezteti őket, és ezek mind az emberhez köthetőek. Veszélyezteti őket a helytelen barlangturizmus, amikor pl. hibernálás közben megzavarják őket, rájuk világítanak, fotóznak, de arra is volt példa, hogy egyszerűen lecsapták az egyedeket a plafonról. Ezelőtt 80-100 évvel fáklyákkal járták a barlangokat, az is nagyon zavaró lehetett a denevérek számára.
Kiemelném még az intenzív mezőgazdaságot, a nagy monokultúrákat, a rovarirtók felhasználását, ami közvetve mérgezi a rovarokat fogyasztó denevéreket is. Sok denevér és kolónia pusztult el a hiedelmek, az alaptalan félelmek miatt. Ezen alaptalan félelmeknek leginkább a templomok padlásán élő kolóniák vannak kitéve, ismerünk olyan esetet, ahol a kolóniát megmérgezték, vagy történetesen láncfűrésszel vágták ketté. Megjegyezném azonban, hogy nem minden templomban van kolónia, sőt, igen kevés templomban van, ezért ezekre ügyelni kell.
A denevérvédelmi szakemberek segítenek a guanó eltakarításában,amennyiben ezt a tulajdonosok igénylik. Forrás: Lilieci.ro Facebook oldalFélig viccesen, félig komolyan szoktuk az illető közösségnek, lelkésznek mondani, hogy a kolónia a gyülekezet legidősebb tagja, sok esetben már évtizedek óta, de akár 100 éve is ott tanyázhatnak. A templomokban lakó kolóniák elpusztítása dupla érvágást jelent a denevéreknek, mert itt elsősorban szülőkolóniák tanyáznak (nőstények és kölykeik), így a kolóniával együtt a következő generáció is veszélybe kerül. Volt erre Romániában is precedens, sőt, folyamatosan történnek hasonlók, és sajnos nemrég is fedeztünk fel ilyen esetet.
Több erdélyi helyszínen üldöztek el kolóniákat felújítási munkálatok miatt, annak ellenére, hogy rendszeresen takarítottuk az alattuk felgyűlt guanót, és azt is felajánlottuk, hogy az épületet és a kolóniát is megvédő tanácsokat adunk, de erre nem tartottak igényt a döntéshozók. A kolóniák eltűntek és kénytelenek voltunk feljelentéseket tenni, várjuk az eredményt.
A járványra visszatérve, sok cikk szól arról, hogy a denevérek rengeteg vírust hordoznak, ami potenciálisan veszélyes lehet az emberre is.
- Ez igaz is, meg nem is. Igaz azért, mert valóban, a denevérek vírushordozók. Sajátos szervezetük, fiziológiájuk és immunrendszerük lehetővé teszi, hogy számos vírus jelenlétét túléljék. És nyilván volt már több példa arra, hogy denevértől (közvetlenül vagy közvetett módon) származó vírus okozott problémát embereknek. Viszont a kijelentést nem kell abszolút igazságnak sem tekinteni, mivel ez a látszólagos vírus-gazdagság lehet annak tulajdonítható, hogy a denevéreket viszonylag könnyű kutatni, könnyű sok mintát egyszerre venni a nagy kolóniákból és jelenleg, mondhatni, divatos denevérvírusokat kutatni.
Minél több kutatás foglalkozik velük, annál több az információ, annál több a felfedezett vírus. A denevérdivat miatt számos kutatás hajlamos pl. kétszer annyi denevérfajból mintát venni, mint más állatcsoportból, sőt, van olyan állatcsoport, amit abszolút hanyagolnak a kutatások. Egy másik szempont pedig az illető állatcsoport fajgazdagsága. Egy skóciai egyetem kutatói nemrég az bizonyították, hogy nyilvánvalóan minél fajgazdagabb egy állatcsoport, annál több vírus írható le belőlük.
Mivel viszonylag sok denevérfaj van, pontosabban több mint 1.300, ezért logikus, hogy sokféle vírust hordozhatnak. A még népesebb rágcsáló csoportból is rengeteg vírust írtak le. Tehát nem igaz, hogy a vírusok előszeretettel gyűlnek a denevérekbe. Egyszerűen sok információ áll rendelkezésre a denevérekről, így a bennük élő vírusokról is.
Tudományos kutatási eredmények jelentek meg nemrég arról, hogy minél veszélyeztetettebb egy faj, annál valószínűbb, hogy átad vírust az embernek. Főleg a majmokat és a denevéreket említették.
- Nem ismerem ezt a kutatást, de el tudom képzelni, hogy a veszélyeztetett fajokat eleve intenzívebben kutatják, mint “átlagosabb” rokonfajaikat, és emiatt fedeznek fel több vírust bennük, köztük olyanokat is, ami átugorhat az emberre.
Nyitókép: A kereknyergű patkósdenevér (Rhinolophus euryale) testhossza mindössze 4-5 centi. Forrás: Lilieci.ro Facebook oldal
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
Régi oldal >
Románia termeli a legkevesebb települési hulladékot az uniós tagállamok közül
Környezetszennyezés miatt halomra büntette az autójavító műhelyeket a Környezetvédelmi Őrség
„Nemtörődömség Maratonja” - az EU adna pénzt az erdőkre, de nem arra akarják költeni, amire kéne, mondja a WWF
EB: Románia is elmulasztotta frissíteni az árvízkockázati térképét, ezt pótolni kell
