2020. aug. 7. péntekIbolya
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Gyilkosak-e a terjedő „gyilkos darazsak” és számíthatunk-e a megjelenésükre?

Babos Krisztina Babos Krisztina 2020. május 19. 14:59, utolsó frissítés: 15:04

„Gyilkos” darázsként hivatkoznak sokan a terjedőben levő ázsiai óriásdarázsra, amely pár hónapja igencsak nyugtalanítja az USA méhészeit. Van-e okunk az aggodalomra?


Tavaly december óta foglalkoznak a szakemberek és a világsajtó azzal, hogy megjelent az Ázsiában honos ázsiai óriásdarázs (Vespa mandarinia) az Egyesült Államokban. Sokan egyszerűen "gyilkos darázsként" (murder hornet) emlegetik, nem kis riadalmat okozva. Emberre nézve halálos szúrásokról is lehet olvasni, illetve arról, hogy a nagytestű jövevény tömegesen mészárolja le a méheket.

A „gyilkos” név valóban megállja a helyét, de elsősorban nem az emberre veszélyes ez a hártyásszárnyú, hanem a méhekre. Csípése valóban igen kellemetlen, azonban messze nem annyira veszélyes, hogy tartanunk kelljen tőle. A házi méhek szemszögéből viszont valóban gyilkosnak, sőt, tömeggyilkosnak tekinthető, hisz néhány 10 példány képes rövid idő alatt kiirtani egy több 10 ezres kaptárt is.

Ragadózóként méhekkel is táplálkoznak, de nem elégszenek meg annyival, amennyivel jóllaknak – egy-egy csapatos támadás során szabályszerűen sorra lefejezik az útjukat álló dolgozókat, és elfoglalják a kaptárt. Ettől kezdve éléskamraként használják a méhek fészkét, lárváikkal etetve a saját utódaikat.

Az 5 centit elérő, gyufásdoboz hosszúságú ázsiai óriásdarázs észak-amerikai megjelenése minden bizonnyal az ember tevékenységének eredménye, feltételezhetően egy kereskedelmi szállítmánnyal, hajón érkezett, majd elkezdett terjedni. A tenyésztett méhek pedig tehetetlenek ellene, a náluk négyszer nagyobb darazsak miatti aggodalom ezért megalapozottnak tűnik, hisz hatalmas pusztítást képesek okozni a mezőgazdaságban alkalmazott vegyszerezés miatt amúgy is pusztuló állományokban.


Az ázsiai óriásdarázs (Vespa mandarinia) megjelenése nagy riadalmat okozott a méhészek körében (és nem csak) az Egyesült Államokban. Forrás: wikipedia.orgAz ázsiai óriásdarázs (Vespa mandarinia) megjelenése nagy riadalmat okozott a méhészek körében (és nem csak) az Egyesült Államokban. Forrás: wikipedia.org


A méhészek és a hatóságok próbálják irtani, bár ennek hatékonysága kétes, hisz sűrű erdőségekben telepszenek meg, ahol nem könnyű rájuk bukkanni. Némi reményre adhat okot a védekezés szempontjából, hogy a fészkeikben eléggé meleg van ahhoz, hogy hőkamerákkal fel tudják ezeket kutatni. Csapdázással is próbálkoznak, valamint azzal, hogy a kaptárak bejárati nyílásait leszűkítik annyira, hogy a darazsak ne férjenek be.

Ez esetben is érvényes, hogy a természetes folyamatok vezetnek el az egysúlyi helyzethez. Az Észak-Amerikában és Európában tenyésztett méhekkel (mézelő méh - Apis mellifera) szemben az Ázsiában elterjedt ázsiai mézelő méh (Apis cerana) igenis tud védekezni a „gyilkos” darazsak támadásaival szemben. Egyedi módszerük lényege, hogy igyekszenek már azokat a felderítő úton levő példányokat lefülelni, amelyek szaganyagaikkal megjelölnék a kaptárat, előkészítve a csapatos rohamot.

A méhek tömegesen, labdaszerűen körbeveszik a betolakodót, majd a több száz egyed sajátos vibráló mozgás révén addig emeli a hőmérsékletet, míg a darázs elpusztul. A módszer azon alapszik, hogy a méheknek egy-két fokkal magasabb a hőtűrő képességük, így tudják túlélni a darazsak „megsütését”. E tekintetben némi reményre adhat okot a gazdálkodóknak az, hogy a mézelő méhnek számos alfaja létezik, ezek között pedig lehetnek olyanok (egyes vélemények szerint vannak olyanok), melyek szintén képesek a „darázssütésre”, azaz a nagytestű támadók elleni védekezésre. Az Egyesült Államok nem áll jól e tekintetben, mivel az ottani állományok túlnyomó többsége egyetlen, Európából bevitt alfaj egyedeitől származik, amely nem képes a védekezésre. Európában a méhészek a genetikai diverzitás terén kedvezőbb helyzetben vannak.



Bár európai megjelenéséről is lehet olvasni elvétve beszámolókat, valószínűleg ezek a hírek tévedésen alapulnak, legalábbis tudományosan mindeddig nem igazolták itteni jelenlétét. Vélhetően rokonával, az ázsiai lódarázzsal (Vespa velutina) keverik olyankor össze, amely szintén Ázsiából érkezett hozzánk, és szintén pusztítja a méheket. Ez a faj azonban nem végez oly mértékű tömegmészárlást, mint az ázsiai óriásdarázs, azaz nem irtja ki a kaptárakat teljesen, mindössze vadászik a méhekre.

Példányai sakktáblaszerűen lebegnek a bejárat előtt, és elfogdossák az induló és az érkező dolgozókat. Viszont ez is komoly problémát jelent, mivel egyrészt megtizedelik őket, másrészt a jelenlétük miatt a méhek alig mernek kijárni, így nem gyűjtenek eleget, ezért veszélybe kerülhet a családok áttelelése és a hozam is csökken.

Ez a faj minden valószínűség szerint 2004-ben érkezett meg – szintén az ember által hurcolva – Franciaországba, és mára elterjedt Nyugat-Európában és Nagy-Britanniában. Hozzánk legközelebb Ausztriában találták meg, így esedékes, hogy nálunk is megjelenik előbb-utóbb. Egyes országokban komoly fejtörést okoz, olaszországi méhészek például már EU-s fellépést szorgalmaznak a faj irtását illetően.

A figyelmes szemlélő egyébként a méret és a színezet alapján meg tudja különböztetni egymástól ezeket a behurcolt lódarazsakat, illetve a nálunk honos lódarazsat (Vespa crabro). Az ázsiai óriásdarázs méreteiben hasonló a „mi” darazsunkhoz (kicsit nagyobb nála), színezetében viszont eltér, míg az Európában megtelepedett ázsiai lódarázs ezektől valamivel kisebb és sötétebb színezetű.

Méterbeli különbségek, balról: ázsiai lódarázs (Vespa velutina), kecskedarázs (Vespa vulgaris), mézelő méh (Apis mellifera), európai lódarázs (Vespa crabro)- Forrás: wikipedia.orgMéterbeli különbségek, balról: ázsiai lódarázs (Vespa velutina), kecskedarázs (Vespa vulgaris), mézelő méh (Apis mellifera), európai lódarázs (Vespa crabro)- Forrás: wikipedia.org


Érdeklődésünkre Markó Bálint biológus, a BBTE rektorhelyettese elmondta: nem tudományos igényű jelzések érkeztek már az ázsiai darazsak romániai jelenlétét illetően, az ország délebbi részeiről, azonban ezeket az adatokat nem tekinti teljesen megbízhatónak. Úgy vélte, ezek az ázsiai lódarázs (Vespa velutina) egyedei lehettek, hozzátéve: nem tartja teljesen kizártnak, hogy az ázsiai óriásdarázs (Vespa mandarinia) is jelen van már.

A szakember szerint a méhészetekben végzett pusztítás mellett azért lehet káros az ázsiai darazsak terjeszkedése, mert – mint minden behurcolt faj – potenciálisan kiszoríthatják élőhelyeiről a hazai lódarazsat (Vespa crabro).

Egyes kutatások szerint a hazai lódarázzsal ellentétben, mely „vidéki életet él”, az ázsiai lódarázs megtelepedésére számíthatunk akár a közvetlen környezetünkben is, mivel jól érzi magát a városokban.

A veszélyesnek tartott „csípésekkel”, helyesen mondva szúrásokkal kapcsolatban pedig érdemes tudni: az említett darázsfajok viszonylag békések, legalábbis a házi méhekkel összehasonlítva, azaz nem hajlamosak emberre támadni. Persze, ezt ki lehet provokálni, ha óvatlanul viselkedünk a közelükben. A mérgük erőssége tekintetében is alulmaradnak a méhekkel szemben, bár a szúrásuk – nagy fullánkjuk és a mérgük összetétele miatt – fájdalmasabb.

Tehát nem igaz, hogy már egyetlen darázsszúrás életveszélyes, és az sem, hogy három szúrás már a biztos halált jelenti. Azonban nyilván veszélyes lehet, ha valaki például megzavarja a fészküket és nagyon sok darázs szúrja meg, valamint ha az illető érzékeny vagy allergiás a mérgükre. Emellett – a méhekkel ellentétben – a „csípés” során a darazsak fullánkja nem szakad ki, így többször is képesek szúrni egymás után. Továbbá azt is érdemes figyelembe venni, hogy bár a mérgük kevéssé erős, mint a méheké, a termetes darazsaktól nagyobb adagra számíthatunk, így tehát nem biztos, hogy könnyebben megússzuk a velük való konfliktust.

Az ázsiai óriásdarázs (Vespa mandarinia) fejének színezete és mintázata is jellegzetes. Forrás: wikipedia.orgAz ázsiai óriásdarázs (Vespa mandarinia) fejének színezete és mintázata is jellegzetes. Forrás: wikipedia.org


Egyes híradások szerint például Japánban (ahová szintén az ember hurcolta be az ázsiai óriásdarazsat) évente 30-40, de akár 50 halálesetet is okoznak a darázsszúrások. Markó Bálint ezzel kapcsolatban elmondta: bár meghökkentően magasnak tűnhet ez a szám, egyáltalán nem biztos, hogy a japánok sokkal rosszabbul állnak e téren. Nálunk ugyanis nem vezetnek ilyen jellegű statisztikát, holott a hártyásszárnyúak tömeges támadása vagy érzékenység/allergia miatt itt is halnak meg emberek.

A biológus szerint, amennyiben a lakosság számarányát is figyelembe vesszük, akár az is elképzelhető, hogy nem maradnánk le a japánoktól a halálozások tekintetében.

Végül lássuk, milyen tanulságok vonhatóak le a fent leírtakból:

- Nem lenne szabad idegenhonos inváziós fajokat behurcolni, mert ezek veszélyeztetik a helyi ökoszisztémák egyensúlyát és gazdasági károkat is okozhatnak

- Törekednünk kell a biodiverzitás (genetikai változatosság) fenntartására a tenyésztett állatfajok esetén is, mert ez biztosítja a rugalmasságot, az alkalmazkodóképességet krízishelyzetekben

- Csökkentenünk kell a méheket és a többi beporzót súlyosan veszélyeztető vegyszerezést a mezőgazdaságban, mert ez önmagában is katasztrofális eredményekkel járhat, de mindenesetre csökkenti a védekező képességet az előre nem látott problémák (például az ázsiai darazsak megjelenése) esetén.

Aki szeretne többet olvasni ebben az izgalmas témában, azoknak az alábbi írásokat ajánljuk:

Ez az igazság a gyilkos óriásdarazsakról
Darazsak és lódarazsak kisokosa
NE RIOGASSUNK DARÁZZSAL, LEGALÁBBIS NE ÍGY! (Magyar Természettudományi Múzeum Blog)
DARÁZSHISZTI ÉS DARÁZSGYŰJTEMÉNY (Magyar Természettudományi Múzeum Blog)

Nyitókép: Ázsiai óriásdarázs. Forrás: reddit.com

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

Régi oldal >