2020. július 14. keddÖrs, Stella
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Többé már nem kínálhatnak mézként olyasmit, ami soha nem látott méhet

Babos Krisztina Babos Krisztina 2020. május 24. 10:48, utolsó frissítés: 10:48

Törvényt módosítottak: ezentúl a címkék alapján meg tudjuk majd különböztetni az igazi mézet a műméztől, valamint a hazait a külfölditől. Méhészt kérdeztünk az új szabályozásról.


Kötelező lesz ezentúl a Romániában forgalomba kerülő mézekre ráírni, hogy melyik országból származnak, továbbá meghatározták azt is, hogy mi számít valódi méznek és mi nem. A méhészek abban bíznak, hogy az új szabályozás segíteni fogja őket abban, hogy fennmaradjanak a külföldről behozott, sok esetben kétes származású mézet olcsón forgalmazók nyomásának ellenére.

Május 20-án több ponton is módosították a méhészeti törvényt (2003/383), a változtatások célja pedig egyrészt a hazai, jó minőségű mézet termelők támogatása, másrészt a fogyasztók korrekt tájékoztatása, továbbá a hosszú ideje itt tenyésztett, tájfajta méhek genetikai vonalának megőrzése.

Eddig a mézesüvegeken a származási helynél mindössze annyit voltak kötelesek feltüntetni a forgalmazók, hogy EU-s vagy EU-n kívüli ország(ok)ból származik az áru, ezentúl viszont rá kell írni a címkére az ország nevét. Továbbá a „Román termék” felirat csak abban az esetben használható, ha a méz megfelel a törvényben meghatározott kritériumoknak. Azaz a definíció szerint: „méhek által volt gyűjtve, az alapanyaga nektár és mézharmat, melyhez a méhek saját előállítású vegyületeket adnak hozzá, maguk raktározzák, dehidratálják és helyezik el lépben érlelés végett”.

Hogy miért van szükség törvénybe foglalni ilyen nyilvánvalónak tűnő dolgokat?


Mert a kereskedelemben nagy mennyiségű, kétes eredetű méz van jelen, melyeket annyira olcsón kínálnak, hogy a hazai termelők képtelenek tartani a versenyt. Mivel leverik az árakat, a helyi gazdálkodók bevételei gyakran alig-alig fedezik a kiadásokat. És a tervezett szabadkereskedelmi egyezmények miatt ez a tendencia valószínűleg csak romlani fog.

Ha hazai, ismerős méhésztől vásárolunk, egészséges mézet fogyaszthatunk és a természetvédelem ügyét is segítjük. Fotó: Annie Spratt/unsplash.comHa hazai, ismerős méhésztől vásárolunk, egészséges mézet fogyaszthatunk és a természetvédelem ügyét is segítjük. Fotó: Annie Spratt/unsplash.com


Az EU piacára érkező méz jelentős része Kínából származik, az utóbbi időben pedig egyre masszívabban vannak jelen dél-amerikai államok és Ukrajna. Amint Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnökének a trendfm.hu-nak adott interjújából kiderül: kétféle lehet az import olcsó méz. Jobb esetben a méhek által gyűjtött alapanyagból készül, azonban nem természetes eljárással. Például szokás viaszos szűrést alkalmazni azoknál a mézeknél, melyek vegyszer-maradványokat tartalmaznak, azonban az eljárás során sok organikus összetevő is eltűnik a mézből, így lényegében már nem is felel meg az igényesebb kritériumrendszernek. Rosszabb esetben pedig mézként kínálnak olyasmit, ami soha nem látott méhet.

„Örvendek az új szabályozásnak, 20 éve folyik a közdelem azért, hogy kerüljön rá a származási ország neve a címkére, ne csak annyi, hogy EU-s vagy nem EU-s” – mondta el érdeklődésünkre Tófalvi Melinda korondi méhész, aki doktori címet is szerzett ezen a szakterületen. Mint kifejtette: a kínai élelmiszerkönyv nem ugyanazt nevezi méznek, mint amit az európaiak, ezért nem tudnak versenyezi az ázsiai termelőkkel az itteniek. Ott a kémiai összetételt veszik figyelembe, míg nálunk a méz eredete alapján osztályoznak, tehát ott egy laborban dől el, mi számít méznek, míg itt csak olyan terméket ismernek el, amit valóban méhek készítenek.

Tófalvi Melinda szerint a "műméznek" is nevezett, mesterségesen előállított készítményekben sok esetben nincs virágpor, nincsenek benne azok az enzimek, melyek a természetes mézben megtalálhatóak, ráadásul őket az időjárás sem befolyásolja, így adhatják olcsón a terméküket.

„Korrektnek tartom a most kidolgozott szabályozást. Nem lesznek kizárva például az ázsiai mézek a boltokból, de a vásárlók hozzáférhetnek az információkhoz, így mindenki eldöntheti, igényei és lehetőségei alapján, hogy mit vesz. Én azt ajánlom, hogy mindenki vásároljon közvetlenül méhésztől mézet. Ez egy ősi szakma nálunk, mindenkinek van olyan ismerőse, aki méhészkedik, és akiben megbízik, akiről tudja, hova jár a méhekkel, részesítsék őket előnyben, szerezzék be a mézet tiszta forrásból” – javasolta a szakember.

Örvendetesnek tartotta továbbá, hogy az őshonosnak számító méhfajta, az Apis mellifera carpatica megőrzésére is hangsúlyt kívánnak fektetni, előnyben részesítve ezt a tájfaját a külföldi vérvonalakkal szemben. Mint elmondta, ezt a fajtát, melynek egyébként domb- és síkvidéki változata is van, évszázadok vagy akár évezredek óta tenyésztik nálunk, így kiválóan alkalmazkodott az itteni viszonyokhoz, a helyi állományok pedig valódi génbanknak számítanak, ami nagy érték, ezért mindenképp meg kell őrizni. Meg kell védeni az esetleges elkorcsosulástól, mely a behozott fajtákkal való kereszteződés miatt bekövetkezhet.

Tudni fogjuk ezentúl, hogy a bolti mézet a méhek készítették vagy a vegyészek. Fotó: Meggyn Pomerlean/unsplash.comTudni fogjuk ezentúl, hogy a bolti mézet a méhek készítették vagy a vegyészek. Fotó: Meggyn Pomerlean/unsplash.com


A méhek cukros vízzel, azaz sziruppal való etetésére vonatkozó kérdésünkre a szakember elmondta: ez az eljárás nem tilos, azonban kizárólag a méhek táplálására szolgálhat, az ebből esetlegesen készülő mézet nem szabad kiperget és árulni, mivel nem felel meg a természetes mézre vonatkozó követelményeknek.

„Most vagyunk túl az akácvirágzáson, amit ebben a periódusban gyűjtöttek a méhek, azt mindenki kipergette, mert az akácméznek jó ára van. Mivel most egy hideg időszak van, a méhek pedig 10 fok alatt ki se járnak, lényegében nincs mit enniük. Ilyenkor lehet nekik cukros vizet adni, de csak annyit, ami az önfenntartásukhoz szükséges. Ha valaki ennél nagyobb mennyiséget ad nekik, és ezt a méhek elraktározzák, majd kipergeti és árulja, az élelmiszer-hamisításnak minősül” – magyarázta.

„Úgy vélem, ez a törvénymódosítás segíteni fog a hazai méhészeken, előbb-utóbb érezni fogjuk a kedvező hatásait” – mondta, hozzátéve: reméli, tovább bővül majd azoknak a vásárlóknak a köre, akik tudatában vannak annak, hogy jót tesznek mind az egészségüknek, mind a környezetnek, ha helyi termelők által előállított mézet fogyasztanak. Hiszen a méhek igen fontosak a beporzók között, számos haszon- és vadon élő növény szaporodását, fennmaradását biztosítják.

A méznek nevezett áruk dömpingje által jelentett veszély egyébként nemcsak a méhészeket fenyegeti. Néhány éve az Egyesült Államokat árasztotta el az olcsó kínai méz, ebből kifolyólag pedig olyan sokan hagytak fel a méhészettel, hogy veszélybe került a mezőgazdasági növények beporzása. Bross Péter fentebb is idézet egyik nyilatkozata szerint emiatt 2017-ben a gazdálkodók összesen 2,5 milliárd dollárnyi beporzási díjat fizetek ki a megmaradt méhészeknek azért, hogy látogassák a kultúráikat és biztosítsák a termést. Az USA kormánya végül kemény büntetővámot szabott ki az ázsiai mézre, így vetett véget az óriási mértékű „mézbevitelnek”.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

Régi oldal >