A járvány volt az utolsó csepp a pohárban: végre valódi zöld fordulatot tervez az Európai Bizottság
Babos Krisztina 2020. május 26. 13:48, utolsó frissítés: 14:20A Biodiverzitás stratégiát és a Termőföldtől az asztalig stratégiát a természetvédők üdvözlik, az intenzív mezőgazdasági termelésben érintettek szerint viszont ez teljesíthetetlen feltételeket szab.
Míg a pár hónapja bejelentett EU-s szintű természet- és klímavédelmi tervezetek látszatintézkedésnek tűntek, mivel a távoli jövőbe (2050 tájékára) tolták el a vállalások határidejét, múlt héten az EU egészségügyért és élelmiszerbiztonságért felelős biztosa, Stella Kyriakides két olyan stratégiát ismertetett, hogy mindenki kapkodja a fejét.
A természetvédők üdvözlik a Biodiverzitás stratégiát és a Termőföldtől az asztalig stratégiát, az iparszerű mezőgazdaságban és élelmezésben érdekeltek pedig – például a magyar kormány képviselői - a vészharangot kongatják.
A két dokumentum – mely az Európai Zöld Megállapodás részét képezi - valóban újszerű megközelítésről árulkodik, a gazdasági növekedés újbóli beindítása helyett a fenntarthatóságra helyezi a hangsúlyt. Olyan kijelentések olvashatóak benne, mint hogy „igen szoros összefüggés van az emberek, az állatok és a természet egészsége között”; valamint hogy „a globális ökoszisztéma egészsége csökkenti a járványveszélyt”.
De lássuk, mit is tartalmaz a két stratégia, melyek – amennyiben az Európai Parlament és az Európai Tanács is jóváhagyja ezeket – a következő 10 évre meghatározzák majd az unió biodiverzitással és élelmiszer-termeléssel kapcsolatos politikáját.
A Biodiverzitás stratégia főbb elemei a következők:
Természetvédelmi célok 2030-ig (mottója: „a Covid-19 krízis megtanította nekünk, hogy jobban kell vigyáznunk a természetre”):
- 30%-ra kell növelni a szárazföldön a természetvédelmi területek arányát (+4%), illetve szintén 30%-ra kell növelni a védett tengerrészek arányát (+19%)
- ezek 30-30%-a szigorúan védett státuszt kap (azaz a szárazföldi és tengeri területek 10%-át szigorú védettség alá helyezik majd)
- fel kell mérni a még létező őserdőket és biztosítani kell ezek védelmét
- rendszerbe kell szervezni az európai védett területeket és ökológiai folyosókkal kell összekötni ezeket
Rehabilitációs célok 2030-ig (mottója: „visszahozzuk a természetet a mezőgazdasági területekre”):
- 50%-kal kell csökkenteni a mezőgazdaságban használt vegyszerek arányát (50%-kal kell csökkenteni a felhasznált veszélyes vegyszerek arányát is)
- a mezőgazdasági területek 10%-án természetvédelmi rehabilitációt kell végezni (bokorsávok, fasorok, tavak, vizes élőhelyek kialakítása révén)
- a mezőgazdasági területek minimum 25%-án kizárólag agroökológiai, azaz természetbarát módszerekkel szabad termelni (ez az arány jelenleg 8%)
- fenntartható talajművelést kell alkalmazni, a leromlott állapotú talajokat fel kell javítani
-legalább 3 milliárd fát kell elültetni
- megújuló forrásokból (nap, szél, víz) kell nyerni lehetőség szerint az energiát
- ki kell vezetni a biodízel előállításának azokat az eljárásait, melyek közvetve jelentős negatív hatással vannak a természeti sokféleségre
- meg kell őrizni a tengeri ökoszisztémák egészségét
- a halászatot csak olyan mértékben szabad engedélyezni, mely nem haladja meg a halállomány regenerációs képességét
- helyre kell állítani az édesvízi ökoszisztémákat: minimum 25 ezer kilométernyi folyószakaszon el kell távolítani a gátakat, hogy az ártéren ismét vizes élőhelyek alakulhassanak ki
- zöldíteni kell a városokat: növelni kell a zöldövezetek (parkok, kertek, farmok, zöld tetők és zöld falak) területét, mellőzni kell ezeken a rovarirtók használatát
- 50%-kal kell csökkenteni a műtrágya elfolyásokat (vizekbe), a műtrágya felhasználást 20%-kal kell csökkenteni
- vissza kell szorítani a műanyagok használatát
- vissza kell szorítani az invazív fajok terjedését– az európai Vörös Lista fajainak számát 50%-kal kell csökkenteni
- csökkenteni kell a biomassza energiatermelési célú égetését.
A Termőföldtől az asztalig stratégia célja az élelmiszertermelés megreformálása annak érdekében, hogy csökkenjen az ökológiai lábnyomunk, illetve hogy fenntarthatóvá, rugalmassá váljék a rendszer, továbbá hogy egészségesebb táplálékhoz jussanak a fogyasztók. Ez valóban átfogja az egész szisztémát a termeléstől a forgalmazáson át fogyasztásig, és a következő fő témák köré szerveződik (építve a biodiverzitás stratégiában megfogalmazott intézkedésekre):
- az állattenyésztésben használt antibiotikumok mennyiségének 50%-os csökkentése
- az állatjóléti szabályzat felülvizsgálata és módosítása (például az élő állatok szállítására, levágására vonatkozóan)
- a rövid láncú ellátási hálózatok bővítése, melyek amúgy is előtérbe kerültek a koronavírus-járvány miatt
- az élelmiszerpazarlás csökkentése/megszüntetése (jelenleg az élelmiszerek 20%-át dobjuk ki)
- az elhízottság visszaszorítása egészségesebb élelmiszerek előállítása és a fogyasztók alaposabb tájékoztatása révén (jelenleg az felnőtt lakosságának kb. fele túlsúlyos)
-az élelmiszer-hamisítás visszaszorítása.
A két stratégia ugyanakkor nem áll meg Európa határainál, hanem globális szintű természetvédelmi célokat is megfogalmaz, melyek kivitelezésében az Európai Uniónak vezető szerepet szán.
A zöld civil szervezetek nagy örömmel üdvözölték a stratégiákat. A Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület közleményében kifejti, hogy: „Ez a tíz évre szóló Biodiverzitás Stratégia – amennyiben életbe léptetik – alapvető változásokat hozhat, és végre nem arról szól, hogy csak lassítsuk az emberiség menetelését az ökoszisztémák teljes összeomlása és a klímakatasztrófa felé. Az egész világot felforgató járvány azzal szembesítette a döntéshozókat, hogy a politikai döntéseket is érdemes tudományos alapokon meghozni. (…) Külön öröm számunkra, hogy az EU végre felismerte, hogy az iparszerű, maximálisan vegyszerezett, monokultúrára épülő mezőgazdaság járul hozzá talán legnagyobb mértékben a biodiverzitás csökkenéshez.”
A Magyar Madártani Egyesület szerint: „Ezekkel a stratégiákkal valóban az EU lehet a klímaválság és a biodiverzitás csökkenés elleni küzdelem globális vezetője. Átfogó, globális léptékű változás nélkül közel egymillió fajt fenyeget a kihalás veszélye, és ha a globális felmelegedés meghaladja az 1,5 °C-ot, az emberiség túlélése kerül veszélybe.
Ez a két stratégia valóban megváltoztathatja azt az irányt, amelyen haladva jelenleg bolygónk a válság felé sodródik. Anélkül azonban, hogy a javaslatot mind a 27 tagállam jóváhagyná és végre is hajtaná, keveset fogunk elérni”.
A civil szervezetek ezért arra kérik a tagállamok vezetőit, hogy fogadják el ültessék gyakorlatba a stratégiákban foglaltakat.
A nagyipari mezőgazdasági termelésben érintettek ugyanakkor túlságosan szigorúnak tartják a tervezett szabályozást. A magyar Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerint „a most bemutatott stratégiák elfogadhatatlanok: a bennük foglalt célok teljesíthetetlenek, és olyan súlyos terheket rónának az agrár- és élelmiszergazdaság szereplőire, hogy közülük sokan felhagynának tevékenységükkel”.
Hasonlóképpen vélekedett a Szlovák Élelmiszeripari Kamara (PKS) igazgatója is. Nagy István magyar agrárminiszter szerint pedig egyenesen „az európai mezőgazdaság halálos ítéletét jelentheti az Európai Bizottság környezetvédelmi terve”.
Ezek alapján kemény küzdelemre lehet számítani a két stratégia további sorsát illetően, melyeket az Európai Parlamentnek és a tagországok vezetőit tömörítő Európai Tanácsnak is jóvá kell hagynia, mielőtt hatályba léphetnek és alapjául szolgálhatnak a jövőbeni EU-s szintű szabályozásoknak illetve a támogatási programoknak.
Nyitókép: Megan Thomas/unsplash.com