A szenátus dönthet róla: szükség van az „erdő-DNA”-ra vagy fölösleges egy újabb ügyészség létrehozása?
Babos Krisztina 2020. május 28. 11:28, utolsó frissítés: 11:58Miután a képviselőház elfogadta a Környezetvédelmi Ügyészség létrehozásáról szóló törvényt, a szenátusban elakadhat a jogszabály. Legalábbis a szakbizottsági vélemények alapján erre lehet következtetni.
A kezdeti siker után kétségessé vált az USR képviselői által kezdeményezett, „erdő-DNA”-ként említett testület megalakítása. Az illegális fakivágások mellett a hulladékgazdálkodási, vízgazdálkodási és egyéb, természetvédelmi vonzatú törvénysértésekkel foglalkozó új ügyészségre több szakértő szerint is szükség volna, az általunk megkeresett RMDSZ-es politikusok szerint viszont a testület felállítása nem hozná meg a kívánt eredményt.
Az "erdő-DNA" megalakításának kezdeményezői szerint az új ügyészségre azért volna szükség, mert például az illegális fakivágások mértéke az elmúlt 4-5 évben megduplázódott, míg a felderített bűncselekmények száma ez idő alatt a felére esett vissza. Mint ismeretes, Románia ellen az erdőirtás miatt kötelezettségszegési eljárást kezdeményeztek az EU hatóságai, a szelektív szemétgyűjtés terén észlelt hiányosságok miatt már szankciókat is bevezettek (melyeket a lakossággal fizettetnek ki a hazai hatóságok), de vízügyi téren is indult már úgynevezett infringement eljárás Románia ellen például a törpe vízi erőművek ügyében.
A képviselőház néhány napja elfogadta ugyan a Környezetvédelmi Ügyészség létrehozásáról szóló törvényt, amely a javaslat kidolgozói szerint a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA), illetve a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Ügyészség (DIICOT) mintájára alakulna, azonban ebben a kérdésben a szenátus a döntő ház, amely felülbírálhatja a képviselőház határozatát és leszavazhatja a törvénytervezetet.
A szenátus plénuma három szakbizottság véleményét veszi majd figyelembe a végső szavazásnál: az erdészeti és vízügyi bizottságét, a környezetvédelmi bizottságét, valamint a jogi bizottságét. Ezek közül eddig az erdészeti és vízügyi bizottság vitatta meg a javaslatot, a tagok pedig 7:3 arányban leszavazták az indítványt.
Az említett hárman kívül a szenátus más bizottságai is tárgyalnak a javaslatról, volt amelyik támogatta és volt amelyik elutasította azt. Mihai Goțiu kolozsvári USR-s szenátor szerint elsősorban a kormánypártot (PNL) képviselő kollégái támadják a javaslatot, de ellenzik a PMP-sek és az RMDSZ-esek is.
A Transindex érdeklődésére Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője nem adott konkrét választ, mint kifejtette: a szövetségnek nincs még álláspontja a kérdésben. Hozzátette: a Legfelsőbb Bírói Tanács, valamint a kormány negatívan véleményezte a javaslatot, emellett pedig meg akarják hallgatni, mint vélekednek a szenátus szakbizottságai a kérdésben, azután döntik el, hogy miként szavaz majd az RMDSZ-frakció. A szövetség tagjai korábban, a tervezetről szóló képviselőházi szavazás során tartózkodtak.
Császár Károly, a szenátus jogi bizottságának tagja hasonlóképpen nyilatkozott, azaz ő sem adott konkrét választ, mondván, hogy megvárná a szakbizottságok álláspontját. Elmondta: ez esetben a három illetékes szenátusi bizottság (erdő és vízügyi, környezetvédelmi, jogi) tagjainak szavazatait összesítik, és az így kapott arány szabja majd meg, hogy pozitív vagy negatív megítéléssel kerül a plénum elé a tervezet. Az erdő és vízügyi bizottságban kapott 7:3-as arány nem túl biztató a tervezet sikerét illetően.
Császár Károly szerint az összesített szakbizottsági vélemény az esetek 90 százalékában előrevetíti a plénumbeli döntést, azaz nem szokták a végső szavazáskor megmásítani a bizottsági döntéseket. Császár hozzátette viszont: ez csak 90%-ban érvényes, akár az is megtörténhet, hogy a végső szavazáskor a felsőház a bizottságokéval ellentétes döntést hoz. Elmondta: a jogi bizottságban tegnap kellett volna tárgyalniuk a törvénytervezetről, de az elnök elnapolta a vitát, így valószínűleg jövő héten kerül ismét terítékre az ügy.
Az erdő-DNA megalakításának szükségességéről, a pro és kontra megfogalmazott érvekről itt írtunk korábban. Az általunk megkérdezettek egyetértettek abban, hogy „egy normálisan működő országban” nem volna szükség több ügyészségre, mivel a bíróságok mellett működő ügyészségeken dolgozóknak kellene érteniük a természetvédelmi és a környezetvédelmi joghoz is. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy sem az ügyészek, sem a bírók nem rendelkeznek kellő jártassággal ebben a témakörben.
Egyes vélemények szerint a meglévő struktúrák keretében kellene kezelni az ilyen típusú jogsértéseket, illetve külön ki kellene képezni erre az ügyészeket, mások szerint azonban igenis szükség lenne egy önálló ügyészségre, amely kimozdíthatná a dolgokat a jelenlegi állapotukból, hasonlatosan ahhoz, ahogyan a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) tevékenysége is jelentősen megváltoztatta a hatalmi visszaélésekkel kapcsolatos ügyek menetét.
Turos Lóránd RMDSZ-es szenátor az erdő és vízügyi bizottság tagjaként már véleményt nyilvánított a kérdésben, és érdeklődésünkre elmondta: „nem”-mel szavazott. Kifejtette: nem tartja célravezetőnek egy újabb testület megalakítását, mert ez szerinte nem vinné előre a problémás ügyeket. Úgy vélte, az ügyészek szakmai ismereteinek hiányosságait nem pótolná az, ha egy másik feladatkörbe kerülnének, így a munkájuk sem lenne hatékonyabb.
„Hiába mondaná valaki egy ügyésznek, aki eddig lopásokkal foglalkozott, hogy holnaptól a Környezetvédelmi Ügyészségen fog dolgozni, attól még nem értene jobban a környezetvédelmi joghoz” – szögezte le a szenátor, aki szerint az ilyen jellegű képzéssel az Országos Bírói Intézetnek (INM) kellene foglalkoznia és alapvetően nem törvényhozói feladat az ügyészek és bírák szakképzésének biztosítása.
Márk-Nagy János ökológus viszont nagyon hasznosnak tartaná egy önálló ügyészség megalakítását. Mint kifejtette: amennyiben önálló struktúraként megalakítanák a Környezetvédelmi Ügyészséget, itt nemcsak ügyészek dolgoznának, hanem rendőrnyomozók és szakértők is, akik rendelkeznek szakmai ismeretekkel és az ügyek felderítésével járó terepmunkát is el tudnák végezni.
„Mit csinál egy ügyész, ha azt gyanítja, hogy valakinek a számítógépén olyan rejtett fájlok vannak, amelyek bizonyítékok lehetnek egy bűncselekményben? Az ügyész megy ki keresgélni a számítógépen, vagy inkább felkér erre egy informatikust? És ha orvostani adatokra van szüksége, az ügyész kezd el boncolni egy hullát vagy felkér erre egy orvosszakértőt?” – tette fel a kérdést Márk-Nagy, aki szerint az "erdő-DNA"-nál lehetőség volna biológusokat, ökológusokat, erdészeket is foglalkoztatni, akik eleve értenek a természetvédelemhez.
Mint kifejtette, véleménye szerint a jelenlegi rendszerrel az a probléma, hogy az ügyészek a helyi rendőrségek munkatársait bízzák meg a nyomozással, akik az esetek túlnyomó többségében nem boldogulnak. „Jelenleg a lázári községbeli helyi rendőrrel levelezek egy ügy kapcsán, próbálom neki magyarázni, mit jelent egy védett élőhely, milyen ritka fajok élnek ott és milyen direktívák vonatkoznak erre” – tette hozzá az ökológus, aki 14 éven keresztül a Szatmár megyei Túrmenti Natura 2000-es Területek gondnokaként számos bírósági eljárást kezdeményezett, így alaposan ismeri a rendszer hiányosságait.
Mint elmondta, az is nagy gond, hogy a környezetvédelemben érintett hatóságok, a környezetvédelmi ügynökség, a környezetvédelmi őrszolgálat, az erdészeti hatóság és az erdőőrség mind egyetlen minisztérium alá tartoznak, így az ellenőrző hatóságok munkatársai lényegében a saját kollégáikkal szemben kellene eljárjanak. Márk-Nagy szerint ráadásul a minisztériumban túlzott mértékben érezteti a hatását az iszonyatosan erős erdészlobbi, ami igen gyakran képezi akadályát a természetvédelmi problémák szakszerű kezelésének.
„Ha megalakulna egy önálló ügyészség, az független lenne a minisztériumoktól, az erdészlobbitól valamint a politikusok befolyásától” – vélekedett az ökológus. Elmondta: jól példázza, milyen káros a különféle érdekcsoportok befolyása például az az eljárás, melyet a Természetvédelmi Területek Országos Ügynöksége (ANANP) esetén alkalmaznak. Ez az a hatóság, amelyet a kormány közel két éve hozott létre a természetvédelmi területek felügyeletére, miután a Natura 2000-es területek kezelői jogkörét megvonta a korábbi gondnokoktól, többek között a civil szervezetektől. „Szatmár megyében az ANANP-hoz mindeddig két embert vettek fel, mindkettőt politikai alapon, egyiknek sincs tapasztalata e téren és szakirányú végzettséggel sem rendelkezik egyik sem” – tette hozzá.
Nyitókép: John Cameron/unsplash.com