2020. szeptember 20. vasárnapFriderika
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Miért kellett máris leállnia a Kolozs megyei új hulladékkezelő központnak?

Tőkés Hunor Tőkés Hunor 2020. június 05. 10:34, utolsó frissítés: 10:36

Csak pár napig bírta az integrált hulladékkezelő központ, amit a szükségállapotot kihasználva léptettek működésbe, pedig nem is olyan biztos, hogy nem veszélyezteti az emberek egészségét és a környezetet.


Tíz napig sem bírta a hulladékkezelő központ, május 25-i megnyitását követően ismét szeméttelep nélkül maradt Kolozs megye – tudtuk meg Vákár Istvántól, a Kolozs Megyei Tanács alelnökétől.

A megyei tanács alelnöke megkeresésünkre elmondta, kénytelenek voltak leállítani az integrált hulladékkezelő központ (CMID) működését, miután a Környezetvédelmi Őrség arra hívta fel a Kolozs Megyei Tanács figyelmét, hogy működtetése illegálisnak számít a környezetvédelmi engedély nélkül. A CMID-et ezért leállították, és várják a környezetvédelmi ügynökséghez leadott engedélykérésük jóváhagyását, hogy ezt követően újranyithassák.

Vákár szerint az engedély megszerzésének ügye rosszul állhat. Úgy véli, ha a dolgok az őrség szerint rendben lennének, akkor nem állnának az integrál hulladékkezelő központ működésének útjába. „Valami miatt leállították, de hogy miért, azt nem tudom” – mondta Vákár. Az alelnök ugyanakkor azt is jelezte, még mindig zajlanak a kivitelezési munkálatok, így a környezetvédelmi engedélykéréshez szükséges dosszié még nem teljes.

Kolozs megye lakosainak nyolc évet kellett várnia, hogy a CMID 1,55 millió köbméter hulladéktárolási kapacitással rendelkező tárolójának (első modulját) megnyissák. Ehhez képest nagyon rövid időn belül bezárták. A Kolozs Megyei Tanács elnöke Alin Tișe ugyanis ahelyett, hogy eleget tett volna az engedélyeztetés érdekében a környezetvédelmi ügynökség kéréseinek, vagy kivárta volna, hogy a márciusban leadott engedélykérésüket jóváhagyják, inkább a szükségállapot ideje alatt megbízott Kolozs megyei különleges katasztrófavédelmi bizottság elnökéhez fordult, és kérte az integrált hulladékkezelési központ soron kívüli működésbe helyezését.


A szerző képeA szerző képe


Vákár István szerint a környezetvédelmi ügynökség az előzőleges láttamozás során hajlott volna rá, hogy az integrált hulladékkezelő központot az engedélykérés elfogadása előtt már működésbe helyezzék, amit a megyei tanács meg is tett nyolc évnyi várakozás után, de az egyazon szakhatósághoz tartozó környezetvédelmi őrség tiltakozni kezdett ez ellen és illegálisnak nyilvánította a CMID engedélykérés nélküli működését.

Egy hulladéklerakó létesítésére ugyanis szigorú szabályozás vonatkozik. A kiválasztott területet előzetes környezeti hatástanulmányban kell felmérni, ami alapján eldönthető, hogy környezetvédelmi szempontból megvalósítható-e a hulladéklerakó. A létesítési munkálatok, majd a lerakó üzemeltetése előtt szükséges beszerezni a helyi hatósági (telepengedélyt, építési engedélyt), valamint a környezetvédelmi hatósági engedélyeket (környezetvédelmi-, hulladékkezelési-, környezethasználati- és vízjogi engedélyt) is. A tervezett hulladékmennyiség lerakása után a lezárás, majd az üzemeltetés utolsó szakaszaként az utógondozás következik.

A Kolozs Megyei Tanács először januárban folyamodott a környezetvédelmi ügynökség engedélyéért. Ezt azonban visszautasították, mert a megyei tanács nem teljesítette az összes, működéshez szükséges feltételt. Emellett az ügynökség az eddig teljesített feltételekkel kapcsolatban is kiegészítéseket és módosításokat kért.

Egy balul elsült kivitelezés nem csak egészségügyi kockázatokkal járhat, mint a székelyudvarhelyi szeméttelep esetében, ahol a szemétre hulló esővíz mérgező folyadékot hozott létre, az úgynevezett csurgalékvizet. Ez a mindenféle vegyi anyag és hulladék-shake pedig a csatornarendszeren keresztül néha elárasztja a székelyföldi város utcáit. Ennél pedig sokkal rosszabbnak mondható, amikor a szeméttároló fala nem bírja meg a ránehezedő hulladék súlyát és a szemét valamint a csurgalék áttöri a hulladéktároló védőfalát. Három évvel ezelőtt a kolozsváriak már megélhették, hogy mit jelent egy 8 hektáros csurgaléktó a pataréti szeméttárolónál.

A CMID-től nem messze szemétdombok sorakoznak és miközben a hulladékgyűjtő autók szorgosan dolgoznak, a környéken élők nyomorban és szemétben élnekA CMID-től nem messze szemétdombok sorakoznak és miközben a hulladékgyűjtő autók szorgosan dolgoznak, a környéken élők nyomorban és szemétben élnek


Kolozs megye lakossága 2012 óta várja, hogy EU-s standardoknak megfelelő hulladéktárolója legyen. A megyében meglevő hulladéktárolókat 2015-ben bezárták és megkinyitottak két ideigleneset, amelyek közül egyet egy magánvállalkozó, a másikat pedig a kolozsvári közterület-fenntartó vállalat, (RADP) vett felügyelete alá – természetesen ez öt éve környezetvédelmi engedély nélkül működik, mert ideiglenes státusza van.)

A környezetvédelmi őrség vezetője nem csak arra hívta fel a figyelmet, hogy a környezetvédelmi ügynökség engedélye nélkül a CMID működése illegálisnak számít, hanem arra is, hogy a RADP által adminisztrált ideiglenes szeméttelep már 2015 óta 75%-os telítettséggel (kb. 268 500 tonna szeméttel) rendelkezik. Kolozs megye szemetének egy részét újrahasznosítják, a többit pedig más megyékbe küldik (főleg Bihar és Maros megyébe). Ezzel késleltetik a RADP maximális kapacitásának elérését, azaz a 358 000 tonna hulladékot.

Kolozsvár lakossága évi 150 000 tonna szemetet termel (amit a Brantner Veres és a Rosal Group cégek szállítanak el) és bár 2019 júliusában a város elvileg bevezette a szelektív hulladékgyűjtést, az azóta sem működőképes az integrál hulladékkezelő központ hiányában. Az ideglenes szeméttelepen ugyanis csak a szemét 17%-át válogatják ki. Viszont ahhoz, hogy a Kolozs megyében működő S.C. Ansa Smart Energy S.R.L. hulladéklebontó cég pirolízis égetője segítségével lebontsa a szemetet, ehhez kiválogatott szemétre lett volna szükség. Ennek hiányában az ideiglenes szeméttelep gyors ütemben elérte a 75%-ot jelentő 268 000 tonna szemetet.

Érdekes, hogy bár Kolozs megye saját szemetét sem tudja befogadni és más megyékbe küldi tovább hulladékát, a megyei tanács pedig hosszú ezidáig nem teljesítette az integrált hulladékkezelő központ engedélyeztetését, de azért még közel 7000 köbméter olaszországi hulladékot helyeztek el a közelmúltban a RADP által igazgatott pataréti szeméttelepen.

A Romániába irányuló, sok esetben illegális szemétexportról a Rise Proiect készített korábban egy tényfeltáró dokumentumfilmet, melyet a Transindex is szemlézett.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

Régi oldal >