2020. november 30. hétfőIjon, András, Andor
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Megszavazták: engedély nélkül lehet vízerőművet építeni, akár védett területeken is

Babos Krisztina Babos Krisztina 2020. július 01. 10:52, utolsó frissítés: 11:09

Úgy tűnik, sikerült a törvényhozóknak kijátszani az EU-s természetvédelmi szabályokat, így folytatódhat számos gigaberuházás (például a Zsil- és a Maros-völgyében) és szabad az út a törpe vízerőművek építése előtt is.


A képviselőház, döntő házként, múlt héten elfogadta azt a sokat vitatott törvénymódosítást, amely zöld utat ad a vízerőművek építésének. Bár a jogszabály elsősorban a Zsil-völgyében megkezdett, majd hosszú ideig illegálisan folytatott munkálatok befejezését (illetve törvényesítését) célozza, lehetővé teszi, hogy környezetvédelmi engedély nélkül lehessen bárhol vízerőművet építeni. Lényegében arról rendelkezik, hogy „jelentős közérdekű beruházásokká” nyilvánítja úgy általában a hidrotechnikai létesítményeket.

Az uniós jog szerint természetvédelmi területen csakis akkor építhető vízi erőmű, amennyiben ez nem fejt ki szignifikáns mértékű negatív hatást az itt élő fajokra vagy védett élőhelyekre. Kivételt ez alól csak azok az erőművek képezhetnek, melyeket jelentős közérdekű beruházásokká nyilvánítanak. Ezek tehát akkor is megépíthetőek, ha tetemes mértékű kárt okoznak az élővilágban. Ezentúl pedig Romániában minden vízi erőmű ebbe a kategóriába tartozik. A WWF szerint a román parlament „szabályt csinált a kivételből”, ezzel komoly veszélynek téve ki a természetvédelmi területeket, illetve az itt élő ritka fajokat.



A törvény kezdeményezői minden bizonnyal a korábban megkezdett, ám elakadt nagyberuházásokat akarták ezzel újra beindítani, azonban egyúttal szélesre tárták a kaput a törpe vízerőművek előtt is. Mint ismeretes, a hegyi patakokon épített minierőművek kevés energiát adnak és hatalmas mértékű természeti kárt okoznak, melyekért kötelezettségszegési eljárás is indult Románia ellen. Szakértők vélekedése szerint a sok esetben helytelenül megépített és működtetett törpe erőművek által okozott természeti károk vetekszenek az erdőirtások okozta károkkal.


A szóban forgó jogszabály-módosítást egyébként egy Gorj megyei képviselő, Elvira Sarapatin kezdeményezte és 23 kollégája támogatta, zömében a PSD tagjai, továbbá egy független és egy ALDE-s, valamint egy RMDSZ-es képviselő is, Benkő Erika. Tavaly a módosítást hallgatólagosan hagyta jóvá a szenátus, majd megszavazta a képviselőház, annak ellenére, hogy a kormány negatívan véleményezte a jogszabályt. Klaus Johannis államelnök azonban kihirdetés helyett visszaküldte a parlamentbe a jogszabálytervezetet. Második nekifutásra a szenátus egyhangúlag elutasította, a képviselőház viszont megszavazta az indítványt – a PSD, az ALDE, a Pro Romania és a kisebbségiek támogatták, míg az USR, a PNL és az RMDSZ ellene voksolt.

Elvira Sarapatin, aki szerint össznemzeti érdek a Zsil-völgyében készülő vízi erőmű befejezése, néhány hete azzal került be a lapokba, hogy elgázolt egy gyalogost a járdán, majd továbbhajtott, sorsára hagyva a sérült férfit. Követelte továbbá, hogy büntessék meg a 2018. augusztus 10-i tüntetések résztvevőit, továbbá aktív szerepet vállalt a család meghatározásáról szóló népszavazást megelőző kampányban, majd indítványozta a voksolás megismétlését, miután a részvétel nem érte el az elvárt szintet.

A tavaly benyújtott törvénymódosítás sorsát élénk érdeklődés követte, a declic.ro közösség pedig aláírásgyűjtést is szervezett annak érdekében, hogy nyomást gyakoroljanak a döntéshozókra. Azt szerették volna elérni, hogy a parlament utasítsa el az általuk „folyóellenes törvénynek” nevezett módosítót. Azonban hiába vitték el személyesen a képviselőház ülésére a több mint 17 ezer aláírást tartalmazó íveket, a gyűlést vezető Florin Iordache nem volt hajlandó fogadni sem őket. Az aktivisták egyike egyébként hatalmas plüss hódnak öltözve jelent meg, azt próbálva szemléltetni, hogy ritka és védett állatok sorsáról is döntenek a képviselők.



A természetvédők aggodalommal vették tudomásul az eredményt, mivel úgy vélik, a megnyitott kiskapu miatt veszélybe kerülnek természeti értékek. A törpe vízerőművek eddig is ökológiai katasztrófának számító változásokat eredményeztek a hegyvidéki völgyekben, hiszen lényegében eltüntetik a patakot kilométereken keresztül.

„Ez a törvény elsősorban két nagyberuházás előtt nyitja meg az utat: a Zsil-völgyében, illetve a Maros mentén, Ratosnyánál – mondta el a Transindex érdeklődésre Nagy András Attila biológus, a Milvus Csoport Egyesület munkatársa. "Mindkettő jelentős mértékben károsítaná az élővilágot, mivel mind a két esetben csövekbe terelnék a folyót, megszüntetve a völgyekben a természetes vízfolyást, ami katasztrofális hatással lesz például a halfaunára. A negatív hatást tetőzi továbbá, hogy mindkét esetben érintve vannak a befolyó patakok is, tehát a szomszédos völgyekből is eltüntetik a vizet.”

Mint megtudtuk, a ratosnyai gátnál közel 30 éve kezdődtek a munkálatok, az engedélyeik pedig már rég lejártak. Amellett, hogy a 120 méteres gáttal tönkreteszik a Ratosnya patak és befolyóinak élővilágát, a beruházás befejezéseként 130 hektárnyi erdőt terveznek kiirtani, három természetvédelmi terület találkozásánál.

A Zsil-völgyében 2004-ben kezdték el a vízi erőmű megépítését, melynek eredményeként a Zsil és két befolyó patakának vizét egy gáttal felduzzasztanák, majd 85%-át elterelnék és csöveken át vezetnék a turbinákhoz. Ezzel pedig tönkretennék az ország utolsó, szabadon folyó folyójának élővilágát.

Mivel a Zsil-völgyét 2005-ben a román kormány nemzeti parkká nyilvánította, Románia 2007-es EU-csatlakozását követően pedig Natura 2000-es terület státust is kapott, új környezetvédelmi engedélyekre lett volna szükség. Továbbá az építkezési is engedély is lejárt, így – egy feljelentés nyomán – a Bukaresti Fellebbviteli Bíróság érvénytelennek nyilvánította az építkezési engedélyt. Mivel a törvény szerint környezetvédelmi engedélyt már megkezdett munkálatokra nem lehet utólag kiadni, kétségessé vált a gigaberuházás sorsa, mely egyébként közel 90%-ban már kész van. Bár az építkezéssel is jelentős mértékű kárt okoztak az élővilágban, ez csekély mértékűnek tekinthető amellett a kár mellett, melyet a létesítmény üzembe helyezése – azaz a folyó eltüntetése – jelenthetne. Épp ezért készülnek a természetvédő civilek, illetve a természetvédelmi kérdések iránt érzékeny döntéshozók arra, hogy megtámadják a törvényt minden lehetséges fórumon.

Nehéz helyzetbe került továbbá a Hidroelectrica azért is, mert a bírósági döntés következtében nyilvánvalóvá vált, hogy illegálisan költötte el a beruházásra fordított körülbelül 150 millió euró nagy részét. (Az állami tulajdonban levő Hidroelectrica dolgozik, illetve dolgoztat a ratosnyai gátnál is. Arról, hogy a vállalat milyen összegeket mozgat, illetve hogy milyen törvénytelen üzletekben vesz részt, itt írtunk bővebben.) A munkálatok jogi hátterének rendezése tehát pénzügyi szempontból is égetővé vált a beruházásban érdekeltek számára. A Zsil-völgyében végzett építkezésről, illetve tágabb értelemben véve a romániai törpe vízerőművek által okozott károkról a România, te iubesc! készített egy alapos dokumentumfilmet, mely alább tekinthető meg.



Bár a törpe vízerőművek építése az elmúlt 3-4 éveben visszaesett, nyugtalanítja a szakembereket a lehetőség, hogy ezentúl még csak a természetvédelmi szabályok betartásának látszatát sem kell fenntartaniuk az építtetőknek. Nagy András Attila szerint bár kötelezettségszegési eljárás indult Románia ellen a törpe vízi erőművek által okozott természeti károk miatt, nem ez áll a lecsökkent érdeklődés hátterében. Mint elmondta, a törpe vízi erőművek nem gazdaságosak, és csakis azért hoztak létre több tízet a hegyi patakokon, mert az állam bőkezűen finanszírozta az így termet zöldenergiát. Románia ugyanis az elektromos energiája bizonyos százalékát zöld forrásokból kell biztosítsa.

„Ez viszont nem zöld energia, hanem sokkal inkább vörös, ha figyelembe vesszük, milyen mértékű természetpusztítással jár a megépítésük és a működésük” – szögezte le a halbiológus, utalva arra, hogy nem csak a szén-dioxid kibocsátás szempontjából kellene vizsgálni ezt a problémát. Mint kifejtette: ezek az erőművek lényegében kilométereken át eltüntetik a élővilág alapját adó vizet a hegyvidéki patakokból, így a teljes ökoszisztémák összeomlásával fenyegetnek.

Az előírásokban ugyan szerepel, hogy bizonyos mennyiségű vizet kell biztosítaniuk a beruházóknak, épp azért, hogy az élővilág fennmaradását ne veszélyeztessék, azonban Nagy András Attila szerint a tapasztalat azt mutatja, hogy erre az előírásra fittyet hánynak a befektetők. A biológus szerint ezek az erőművek még abban az esetben is problémásak, ha nem tüntetik el teljesen a vizet a völgyekből. A gátak ugyanis áthághatatlan akadályt jelentenek számos halfajnak, mely a patakok felső szakaszain rakja le ikráit. Ezen fajok szaporodását ellehetetlenítik a gátak.

Mint megtudtuk, Ratosnyánál például a Maros felső folyásának egyik emblamatikus, szigorúan védett halfaját, a dunai galócát veszélyezteti a Hidroelectrica projektje. Nagy András Attila szerint a romániai viszonyokat elnézve nem zárható ki, hogy ismét a törpe vízi erőművek építését ösztönző szabályokat hoznak, emiatt aggasztó, hogy jelenleg lényegében akadálytalanul lehet ilyeneket építeni még a természetvédelmi területeken is.

Szerettük volna megkérdezni Benkő Erikát, hogy miért támogatta a szóban forgó törvénymódosítást, azonban a képviselő nem kívánt nyilatkozni a kérdésről. „Különösebb mondanivalóm nincsen ezzel kapcsolatban” – monda, hozzátéve, hogy nem kíván ebben a témában nyilatkozni sem most, sem a későbbiekben. Ajánlotta viszont, hogy kérdezzük az RMDSZ parlamenti frakciójának vezetőjét.

Mint már említettük, az RMDSZ a legutóbbi szavazáskor a tervezet ellen voksolt. „Ellene szavaztunk, mert nincs tisztázva benne, hogy pontosan mit is jelent a kiemelt nemzeti érdek. Azt támogatnánk, hogy a megkezdett erőműveket befejezzék, azonban megvan benne a lehetőség arra, hogy minierőműveket is lehessen építeni, melyek veszélyeztetnék a halállományt, ezt pedig aggályosnak találtuk” – magyarázta Benedek Zakariás. A frakcióvezető szerint az RMDSZ azt akarta volna, hogy halasszák a döntést és módosítsák a tervezetet annak érdekében, hogy a megkezdett beruházások befejezésére adjon lehetőséget, azonban ne nyisson korlátlanul utat a törpe erőművek előtt.

„Pontosítani kellett volna, hogy mi számít nemzeti érdeknek. Szerintem egy autópálya az lehet, viszont egy megyei út már nem számít annak” – fejtette ki Benedek. Kérdésünkre, amely arra vonatkozott, hogy mit szól képviselőtársa azon lépéséhez, hogy csatlakozott a jogszabály kezdeményezőihez, mindössze annyit mondott, hogy nem kívánja kommentálni ezt a kérdést.

A jelek szerint tehát számíthatunk még fordulatokra ebben a szövevényes ügyben, a természetvédők szerint ugyanis a múlt héten elfogadott módosítás durván szembemegy az EU-s természetvédelmi joggal. A WWF, mint bejelentették, az Európai Bizottságnál készül panaszt tenni. A szervezet úgy véli, ez az ügy újabb kötelezettségszegési eljárást, és esetleg uniós támogatások megvonását is eredményezheti.

Az USR a PNL-vel közösen pedig már meg is támadta az alkotmánybíróságon a jogszabályt, arra alapozva a panaszukat, hogy az emberek egészséges környezethez való jogát veszi semmibe a módosítás. Mint írják: a közérdek a természet védelme, nem pedig annak pusztítása.



Nyitókép: A Zsil szorosában épült gát. Forrás: România, te iubesc!

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

Régi oldal >