2020. aug. 4. keddDomonkos
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Miért torlaszolja el a szemét a tömbháznegyedek hulladékgyűjtőinek bejáratát?

Tőkés Hunor Tőkés Hunor 2020. július 10. 13:42, utolsó frissítés: 13:56

Környezetvédelmi szakembert kérdeztünk a szemét tárolásáról, a szelektív hulladékgyűjtés stagnálásáról és a hulladékkezelő központ 22 éve tartó bénázásairól. Réti Kinga környezetvédelmi szakembert kérdeztük.


A integrált hulladékkezelő központ (CMID) sok éve stagnáló projekt Kolozs megyében, olyannyira, hogy miután nyolc év után működésbe helyezték, pár napra rá be is zárt a bazár.

De még mielőtt bárki is azt hihetné, hogy ez jelentős közpénz eltékozlása nélkül megy végbe, elég csak annyit megemlíteni, hogy Romániában az Európai Unió 32 ilyen jellegű projektet kezdett el anyagilag támogatni 2007 és 2013 között. Ezt a határidőt azonban végül későbbre halasztották (2014–2020). Akkorra már csak 18 hulladékkezelő központ várt befejezésre. Mostanra már csak 7 ilyen projekt maradt, ami valamilyen oknál fogva működésképtelen, és sajnos, köztük van a Kolozsvár melletti CMID is.

A hulladékközpont-projekt teljes beüzemelésének a határideje 2020 végén lejár. Az ezt következő időszakban azoknak a megyei tanácsoknak, amelyek még nem helyezték működésbe a hulladékkezelőt, késedelmi díjat kell fizetniük mulasztásukért. Természetesen, az adófizetők pénzéből.

Kolozs megye lakosai azonban nemcsak amiatt érezhetik úgy, hogy a határidő lejártával adódó többletköltség szemét-ügy (ami nem csak elsődleges értelmében bűzlik). A Kolozs Megyei Tanács az integrált hulladékkezelő központtal kapcsolatos malőrjei miatt évek óta működtet „ideiglenesen” szeméttelepeket. Ezeknek az ideiglenes telepeknek – a rövid és ideiglenes időszakból adódó státuszuk miatt – nem kell megfelelniük a környezetvédelmi szabályoknak. Tehát, egy ideig a környezetvédelmi őrségnek és a lakosságnak tűrnie kell az ideiglenes szeméttelepeket környezetvédelmi és egészségügyi kockázatát, mint például azt, hogy a toxikus anyagok talajvízbe kerülhetnek.


Adott esetben az ideiglenes státusszal rendelkező szemétteleppel nem is lenne akkora baj. Elgondolkodtató azonban az az ideiglenes szeméttelep, ami már több mint öt éve így működik. Márpedig Kolozs megye ilyen tág fogalomként használja az ideiglenes megjelölést.




Adódik a kérdés, miért nem szűnt meg az ideiglenes státusz?


Kolozs megyei hulladékkezelő központot, mint Réti Kingától, a BBTE Környezettudományi és Környezetmérnöki Karának dékánhelyetteséttől megtudtuk már 1998-ban elkezdték tervezni. Már akkor körvonalazódott az a tény, hogy a régi, a pataréti szeméttelep nem felel meg a feltételeknek.

Meg persze később adódott az országszerte kedvező EU-s finanszírozású hulladéktároló-projekt. Az uniós támogatás ugyan nem oldotta meg Románia szemetének ügyeit, de legalább keretet és ezzel lehetőséget biztosított a szelektív hulladékgyűjtésre és a szemét megfelelő gazdálkodására. Ezzel a lehetőséggel Kolozs megye is élni szeretett volna, hisz a pataréti szeméttelepet – ahogy korábban már sejtették –, végül kénytelenek voltak bezárni több más Kolozs megyei szemétteleppel együtt, amik szintén nem feleltek meg az EU-s szabványoknak.

A fotók a szerző felvételei.A fotók a szerző felvételei.


Az más kérdés, hogy azóta többször újranyitották a pataréti szeméttelep egy részét, és több más magán és köztulajdonban lévő ideiglenes szeméttelepet is megnyitottak. A pataréti szeméttelepen pedig azóta is gyűl a csurgalék, néha fellángolnak a szeméthegyek, és pár éve a szeméttároló falát is áttörte, és kiöntött az a toxikus folyadék, ami nagyrészt az esővíz és organikus hulladék keverékéből származik. Emberi életéket kockáztatva. Mindezekért az integrált hulladékkezelő központ hiánya és a Kolozs Megyei Tanács sikertelen próbálkozásai a felelősek.

A megyei tanács annak ellenére, hogy 2007-től kezdve kattog az uniós finanszírozás határideje, mindössze két évvel a projekt határideje előtt kezdett neki a kivitelezésnek. És amennyiben a megyei tanácsnak 22 év helyett, csak 8 évet számítunk fel, akkor elismerhető nekik, hogy mára látható jelei vannak annak, hogy valami, valamikor lesz ebből az integrált hulladékkezelő központból. Egyelőre csak azt nem tudjuk, hogy mikor, de ez részletkérdés.

Elvégre az adminisztratív épületek és egy szemétgyűjtő cella a háromból már kész van. Ez, ilyen rövid idő alatt még akkor is nagy teljesítménynek számít, ha működésképtelen. Még akkor is, ha busásan ráfizetünk érte, sőt, még úgy is, hogy egyelőre a projekt alapjának számító válogató és organikus hulladékfelbontó üzem (mechanikai és biológiai lebontó központ) csak 70 százalékos arányban van készen.

Lapunk júniusban a helyszínen képeket készített a CMID-ről. Akkor ehhez a válogató és lebontó részhez sajnos még nem tudtunk elmenni, mert még csak egy sáros, „út”-nak alig nevezhető valami vezetett oda. A fotózás apropója egyébként az volt, hogy a megyei tanács a szükségállapotot kihasználva a CMID-et kétes körülmények között működésbe helyezte, hogy aztán mire a képriport kérését ténylegesen elfogadták, pár napra rá a nyitást követően bezárják, amolyan „egy próbát megért” módra.



A környezetvédelmi őrség résen volt, jelezte a nyilvánvalót: illegális ilyen körülmények között működésbe állítani a CMID kapuit. A CMID-nek ugyanis nem volt környezetvédelmi engedélye, hanem a szükségállapot alatt a különleges státusza révén a prefektus adott működési engedélyt.

Milyen előírásokat nem akaródzik betartani a megyei tanács?

Réti Kinga környezetvédelmi szakember a Transindexnek elmondta, a környezetvédelmi őrség feladata tulajdonképpen pont az, hogy felülvizsgálja, hogy valami jól működik-e, vagy nem. Ha pedig nem működik jól, akkor ő az az entitás, amely adott esetben figyelmeztetni, bírságolni tud. Ha nem felel meg az adott létesítmény az előírásoknak, de mégis működésbe helyezik, azt jelenti, hogy valamilyen probléma előbb vagy utóbb adódni fog.

„Ha nem működik a technikai előírásoknak megfelelően nincs szelektáló udvara, ami elengedhetetlen az integrált hulladékkezelő központ esetében - ez azt jelenti, hogy akkor minden megy a cellába, holott abban a pillanatban, amikor a hatástanulmány megíródott, akkor a Kolozs Megyei Tanács vállalta, hogy azoknak a feltételeknek eleget tesz. Ha nem a hatástanulmányban leírt feltételek mellett működtetnek valamit, akkor illegális tevékenységet folytatnak. (...) Nagyon furcsán hangzana, hogyha az az ügynökség, amelyiknek biztosítania kellene a környezetvédelmi feltételeket (a környezetvédelmi ügynökség adhat engedélyt a Kolozs Megyei Tanácsnak, ha mindent rendben talált – szerk. megj.), engedélyeztetne egy olyan tevékenységet, ami nem tesz eleget a feltételeknek. A megyei tanács az, akinek minden előírást biztosítania kellene. Ha ez megtörténik, akkor biztos nem lesznek olyan problémák, hogy ne tudnák megadni az engedélyeztetést” – mutatott rá a szakember.



Interjúalanyunk arra is kitért, hogy a hulladékkezelő központok megnyitását szigorú kritériumokhoz kötik. Már a helyi adottságok is sokat számítanak, hisz amennyiben a kolozsvárihoz hasonló, dimbes-dombos és agyagos helyszínnel kell számolniuk, akkor ezt előbb rendezni kell. A megépítés előtt a terepfelmérésből derül ki, hogy milyen szintű átalakítást kell végezni a helyszínen (a terepfelmérésben pedig azt is rögzítik, hogy milyennek kell lennie a helyszínnek, miután visszaállítják mint természeti övezetet – szerk. megj.).

A környezetvédelmi szakember szerint egyrészt a talaj típusa mérvadó, mert ennek függvényében kell adott esetben „biztonsági rétegeket” kialakítani. Másrészt a szemét típusa is meghatározza, hogy milyen előírásoknak kell megfelelnie ennek a biztonsági rétegnek. Egyfajta előírások érvényesek a háztartási hulladék tárolására, és teljesen mások a veszélyes hulladékokra specializálódott lerakatok számára. Ehhez fontos hozzátenni, hogy geotechnikai felmérést is végeznek, hisz a geológiai fúrások ahhoz járulnak hozzá, hogy meg tudják határozni azt, milyen a talaj, illetve az anyakőzetnek a profilja. Milyen vastagságú az agyagréteg? Az agyagréteg ugyanis természetes vízzáró réteg, amely nem engedi, hogy a különböző szennyezőanyagok beszivárogjanak mélyebb rétegekbe, akár a talajvízbe.

Ha megvannak ezek a geológiai fúrások és megállapították, hogy milyen vastagságúak a természetes vízzáró rétegek, akkor ennek függvényében kiderül – amennyiben ez szükséges – mennyivel kell még pótolni a vízzáró réteget. Van, hogy csak 1 méter vastagságú az agyagos réteg pedig az előírás szerint 1,5 – 2 méteres kell legyen. Az is lehetséges Réti Kinga szerint, hogy a réteg vastagsága (például lejtős területeknél) adott területen változik. Így ahol szükséges ezt pótolni kell.

A központ megépítése ezután történik meg. Persze ehhez is idő kell. Szakértőnk szerint azonban ez a CMID esetében kicsit másképp történt. 2012-ben (a parlamenti és a helyhatósági választások évében – szerk. megj.) nekifogtak a megépítésének, majd 2014-ben leállították a munkálatokat.



Mi történhetett?

A különböző cellák védőfala, amelyeket a hulladék befogadására építettek ki, „problémássá” vált. Elkezdett omlani és a helyszínen talajcsúszások is voltak. Szerencsére (két év után) észbe kaptak az illetékesek, és ha a csúszást, omlást nem is tudták már megakadályozni, legalább az építkezést leállították.

De más gondok is vannak az újabb engedélykérés előtt álló CMID-el.

A lejtős részen lévő falak megerősítése mellett egy másik, nyolc évig elhúzódó probléma volt a csurgaléktisztító kérdése. A szakember elmondása alapján az EU-s normáknak megfelelő hulladékkezelő központhoz és a 2020 januárjában elbírált környezetvédelmi engedélyhez ez is kellett volna.

A csurgaléktisztítót a megyei tanács azóta pótolta, mindössze azzal az apró malőrrel, hogy forrásaink szerint kisebb a kapacitása, mint ami a CMID szemétmennyiségéhez és az ebből képződő toxikus folyadék mennyiségéhez mérten szükséges volna. Tehát, továbbra is kockázatos és környezetszennyező lehet.

Márpedig a szennyvizet Réti Kinga szerint csak akkor szabadna kiengedni a csatornahálózatba, ha ez előtte átment a víztisztító állomáson. „A környezetvédelmi ügynökség nem véletlenül nem adta meg a Kolozs Megyei Tanács számára a jóváhagyást januárban. A hatástanulmányba foglalt előírásokat be kell tartaniuk, különben nem kaphatják meg az engedélyt. Anélkül én, őszintén, egy integrált hulladékkezelő központot nem engedélyeznék 2020-ban, hogy működjön. (...) A megyei tanács a szükséghelyzetet kihasználva abban reménykedett, hogy az előírásokat megkerülve is működésbe hozhatja az integrált hulladékkezelő központot, de a környezetvédelmi ügynökség tartotta magát a kritériumokhoz” – mutatott rá a szakember. Hozzátette, amennyiben a megyei tanács nem végzi el a védőfalak megerősítését, valamint a hatástanulmányban foglalt kritériumokat – akár a csurgaléktisztító esetében is – be nem tartják, addig nem is kaphatják meg a CMID működéshez szükséges környezetvédelmi engedélyét.


Mint mondta, amikor 1998-ban felkerült Kolozsvárra, elsőéves környezettudományos hallgatóként, már akkor szó volt arról, hogy a pataréti hulladéktárolót be kell zárni, és egy új hulladékkezelő központot kell „hamarosan” működésbe léptetni. Először Apahidát, majd a jelenlegi helyszínt jelölték ki, hogy elindítsák a projektet. 1998 óta 22 év telt el, azóta még nem oldódott meg a probléma, és mindenki ismeri Patarétnek a helyzetét, hogy nem a kellő feltételek között működött. Úgyhogy már nagyon szükséges lenne az integrált hulladékkezelő központ, amit minél hamarabb kellene beüzemeltetni. Ez pedig azt jelentené, hogy megfelel a különböző követelményeknek. Jelen pillanatban ugyanis Marosvásárhelyre és Váradra viszik a szemetet. Ehhez képest hétezer köbméter szemét érkezik Olaszországból.

„Különböző személyekkel beszéltem az évek során, akik azt mondták, hogy onnan kezdődtek a problémák, hogy olyan cégek nyerték meg az integrált hulladékkezelő központnak a megépítésére kiírt licitjét, amelyek sok szempontból nem feleltek meg a célnak. De a másik probléma a hatástanulmány megírására licitáló cégek esetében történt, mert sok esetben fellebbeztek, és egyre tovább és tovább húzódott a történet. Egy eléggé kényes ügy, és igazából én már nagyon régóta várom, hogy elkezdődjön a működése ennek a központnak” – – tette hozzá interjúalanyunk.


Egy éve bevezették a szelektív hulladékgyűjtést. Sikersztori?

Egy másik szempontból nézve az integrált hulladékkezelő tragédiáját, a Kolozs Megyei Tanács komédiáját, az Erdély fővárosaként és példamutató városként is emlegetett Kolozsváron, 2019 július 1-jén bevezették a szelektív hulladékgyűjtést (a jogi szabályozás értelmében). A város minimális szinten tájékoztató kampányt indított ennek érdekében, kihelyezte a szelektív hulladékgyűjtéshez szükséges több színű, formájú hulladéklerakókat.

Az emberek adott helyen elkezdték színes zsákokba gyűjteni a szemetet, de ennek érdekében már otthonaikban is helyet biztosítottak a szemét válogatott gyűjtéséhez. Tehát, sok energiát fektettek be annak érdekében, hogy a polgármesteri hivatal kérésének eleget tegyenek.

Nemcsak Kolozsváron, országszerte. Kovászna megye például országos szinten élen járt.

A problémák ott kezdődtek Kolozsváron, hogy dacára a különválogatásnak a Brantner- és a Rosal Group ( illetve a másik három szemétszállító cég is, amely Kolozs megyében működik), végül mégis egy helyre gyűjtötte össze a színes zsákokat. Kolozs megye mind a mai napig mindössze 17 százalékban gyűjti szétválogatva a szemetet. A projekt jól hangzott, de nem volt működőképes.



A Kolozs Megyei Tanács és Emil Boc kolozsvári polgármester próbálta ugyan a felelősséget a szállító cégekre hárítani (a postást hibáztatni a levél tartalmáért), de az igazság középen állja meg a helyét: igaz, hogy a szállító cégeknek kapacitása nincs hozzá, hogy mindenhonnan időben és szelektíven gyűjtsék be a szemetet, de a Kolozs Megyei Tanácsnak meg szeméttelepe nincs évek óta, hogy szelektíven fogadják a hulladékot.

Az ideiglenes szeméttelep 2015 óta 74-75 százalékos telítettségű szemétmennyiséggel rendelkezik. Azaz bizonyos határ elérése után egy új hulladéktelepre kellene vinni a szemetet. Ennek hiányában azonban Kolozs megye szemete a már említett marosvásárhelyi és váradi telepeken köt ki.

A szakember szerint a pataréti roma családok egy nagy feladatot oldanak meg azáltal, hogy kiválogatják az ottani hulladékot. Nekik köszönhetően valamilyen szinten szelektív hulladékgyűjtés történik a helyszínen. Ez viszont nem így kellene, hogy működjön. Ezeket úgy kellene megoldania az illetékeseknek, hogy a lakosság valóban tudja szelektíven gyűjteni a hulladékot és legyen is értelme annak, és akkor nem lenne az a probléma, hogy nincs elegendő szelektíven gyűjtött hulladék, és nem tudjuk működtetni kellőképpen a pirolízises kemencéket (ami Emil Boc egyik magyarázata volt az Olaszországból importált hulladékra – szerk. megj.).



Szelektív hulladékgyűjtés Kolozsváron?

Réti Kinga szerint a szelektív hulladékgyűjtés jelenleg nem megvalósítható a városban. Erre a szakember már 2019 június-júliusában felhívta a figyelmet, mert amíg nincs kellő infrastruktúra, és a szelektív hulladékgyűjtésről nincs kellőképpen informálva a lakosság, addig nyilvánvaló, hogy nem fog működni. Ráadásul a lakónegyedekben elhelyezett szelektív tárolóedények is olyan módon vannak elhelyezve szerinte, hogy elveszik az ember kedvét a válogatott gyűjtéstől.

„Kicsi a befogadóképességük, nem hozzáférhetőek, sok helyen nem süllyesztett hulladéktárolók vannak elhelyezve, hanem rácshálós felszíni edények. Így volt, amikor a gyűjtőudvarba nem tudtunk bemenni, mert tele volt pakolva hulladékzacskókkal, vagy sok esetben a hulladékszállító cég alkalmazottai ott hagyták a gyűjtőedényt a bejáratnál. Annyira rosszul működik és működött a mai napig is, hogy otthon szelektíven gyűjtöm a hulladékot, eldobáskor pedig nincs értelme, hogy külön dobjuk, mert úgy is egy helyen szállítják el. Ha megszámolom, hogy egyetlen gyűjtőponthoz hány lépcsőház és hány apartman viszi a szemetét, akkor látható, hogy miért telnek be fél napon belül a szelektív gyűjtőedények. Ha pedig betelik, akkor az emberek kénytelenek lerakni mellé, vagy bedobni a vegyes hulladéktárolóba” – mutatott rá a szakember a városszinten több helyen előforduló problémára.



Emlékeztetett, anno a városvezetés azt mondta, hogy azért lett a gyűjtőudvarnak rácsos bevonása, hogy majd be lehessen zárni őket, hogy valóban csak azok használják, akik a lakónegyedhez tartoznak. Ez viszont a mai napig nem történt meg. Viszont akadályozó tényező a szemét eldobásánál, nyáron pedig kellemetlen szagok terjengenek, ha valaki belép a szemetét eldobni, ha persze egyáltalán be tud menni a hulladékkal zsúfolt helyre. A hulladék ürítésénél a szemétből ugyanis kifolyik a csurgaléklé a földre. A szemét is kihull néha, van amikor ott is hagyják, ami kellemetlen a lakónegyedek lakói számára.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

Régi oldal >