2020. aug. 4. keddDomonkos
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Több mint 150 bocsot adott már vissza a természetnek a balánbányai „medveárvaház”. Te is segíthetsz!

Babos Krisztina Babos Krisztina 2020. július 22. 10:10, utolsó frissítés: 2020. július 23. 22:58

A Nagy-Hagymás lábánál működő medve-visszavadító központ vezetőjével, Bereczky Leonardóval beszélgettünk.


Európában egyedülálló kezdeményezés a balánbányai létesítmény, ahol elárvult bocsokat fogadnak be és „nevelnek” mindaddig, amíg képesek nem lesznek önálló életre az erdőben. A cél az, hogy vadállat maradjon a medve, be tudjon illeszkedni a természetbe, és ne keresse az ember közelségét. Épp ezért tartják itt oly módon az állatokat, hogy ne alakuljon ki bennük az a benyomás, hogy kapcsolat van az ember és az élelem között.

Bereczky Leonardo, a központ megálmodója és vezetője szerint a szabadon engedett állatok utánkövetése igazolja, hogy a módszerük eredményes: az általuk nevelt medvék ugyanis kevésbé hajlamosak az emberi települések közelbe merészkedni, mint például azok, melyeket az anyjuk rászoktatott arra, hogy falvak közelében, esetleg településeken belül keressék az élelmet.

A körülbelül 20 hektáros központban az elárvult mackókat - első- és másodéveseket – bekerített erdőrészeken, úgynevezett kertekben tartják. Kezdetben kisebb területeken, ahol szocializálódnak, majd – az ökológiai igényeiknek megfelelően – egyre nagyobb és nagyobb területet bocsátanak a rendelkezésükre. Mivel az ösztöneik kiválóan működnek, fel tudják maguknak kutatni a táplálékot, azonban a központ dolgozói is etetik őket. A nagyon piciket tejalapú élelemmel táplálják, a nagyobbak pedig olyasmit kapnak, ami nagyjából megegyezik a természetes táplálékukkal: magvakat, gabonát, gyümölcsöt, lényegében növényeket, növényi részeket, hisz a medve élelmének 80-90 százaléka növényekből áll.



Mint megtudtuk, korábban húst is adtak nekik, azonban bezárt az a vágóhíd, mellyel együttműködtek, így erről kénytelenek voltak lemondani. Az etetést pedig igyekszenek úgy intézni, hogy a mackók ne lássák őket, hogy ne kapcsolják össze az embert az élelemmel. Épp ezért szereztek be egy drónt, hogy az ennivalót anélkül tudják kijuttatni, hogy bemenjenek a kertekbe. „Sajnos, a drónunk elromlott, így most kénytelenek vagyunk nélkülözni” – jegyezte meg Bereczky.

Elmondta: a medvék másfél-két éves koruk környékén kezdenek egyre nagyobb és nagyobb területeket bejárni. Ehhez alkalmazkodva egy idő elteltével kinyitják a kerteket, így a fiatal állatok szabadon kijárhatnak. A hozzáadott élelem mennyiségével pedig szabályozni tudják, hogy mekkora területeket fedeznek fel – ha kevesebbet kapnak, messzebb kell elmenniük, hogy jóllakhassanak. A szakember szerint a medvék egy ideig még visszajárnak, aztán pedig elkezdik a szabad életüket a vadonban – sok esetben nagy távolságokra, akár száz kilométerekre is eltávolodva attól a helytől, ahol felnőttek.

Az anyamedve szerepe a bocsok életében lényegében a védelem, ezt pótolják a rehabilitációs központban, ahová időnként igen rossz bőrben levő, kiéhezett vagy a kiszáradás szélén álló medvéket is hoznak. Mint megtudtuk, jelenleg 11 idei és kb. 16 tavalyi bocsot látnak el a telepen. A 2004 óta működő „medveárvaházban”, mely lényegében úgy működik, mint egy óvoda, több mint 150 kismackó nőtt fel, akik mind a vadonban folytatták tovább. A Transindex kérdésére Bereczky Leonardo elmondta: az elárvulások oka kb. 90 százalékban a fakitermelés.

Mivel igen sok helyen dolgoznak az erdőkben, ráijesztenek a medvékre, a kicsik pedig sokszor olyan távol kerülnek az anyjuktól, hogy az nem talál már rájuk. Védelem nélkül pedig nem élnének túl. A szakember kifejtette: a medvék télen nem táplálkoznak, és nem is isznak, így lényegében az elraktározott zsírkészletüket használják fel a bocsok táplálására, melyek nagyon picurkán születnek meg, még a téli álom ideje alatt – fél kilósak vagy még kisebbek.

A medvék picurkán, alig fél kilósan születnek. Fotó: bear-again.comA medvék picurkán, alig fél kilósan születnek. Fotó: bear-again.com


Később gyorsan fejlődnek, azonban főleg kora tavasszal még nagyon sérülékenyek. Egy anyamedve átlagosan három bocsot ellik, és ha megzavarják, általában csak egyet tud elmenekíteni, így maradnak a kicsik védtelenül. A medve-visszavadító központ, mint megtudtuk, eléggé ismert, így akik árván maradt bocsot találnak, tudják, kihez kell fordulni. Néhány hete például a Milvus Egyesület munkatársai fogtak be egyet és juttatták el a balánbányai létesítményhez.

Adódik a kérdés: miért van szükség minderre, amikor sokan arra panaszkodnak, hogy sok a medve, sok a vadkár és sok a medvetámadás? „Az árva gyerekeket miért mentjük meg?” – kérdezett vissza Bereczky Leonardo. „Ha valaki azt mondja, hogy sok a medve, hogy túl vannak szaporodva, az mondja meg azt is, hogy mihez képest? Az ilyen embernek fogalma sincs arról, mit beszél. Én az erdőben élek, a hegyen, és azt tapasztalom, hogy nincs több medve, mint régen volt, sőt, inkább kevesebb van. Az, hogy egyre többször találkozunk medvékkel és több a kártétel, számos tényező együttes hatásának eredménye.

A kártételek számának megnövekedése nem jelenti azt, hogy több a medve, hisz egyetlen állat is nagy kárt tud csinálni. Vadkárok egyébként korábban is voltak, csak mostanában fújják fel ezt a dolgot, a média mindig beszámol az úgynevezett medvetámadásokról, azonban azt szinte soha nem írják meg, hogy mi volt az esetek hátterében” – fejtette ki Bereczky. A szakember szerint az okok között első helyen az szerepel, hogy az ember az utóbbi évtizedekben egyre inkább benyomult a medvék életterébe, lényegében szinte mindenütt és szinte állandó jelleggel jelen van.

„A kommunista rendszerben mindenkinek volt munkahelye és csak ritkán látogatták az erdőket. A gyárak azonban bezártak és az emberek jelentős része munka nélkül maradt, például Balánbányán, de számos más helyen is. Emiatt sokan gombák, erdei gyümölcsök gyűjtéséből igyekszenek jövedelemre szert tenni. Míg korábban az állami erdészeti vállalat általában csak ötévente tért vissza egy-egy területre kitermelni, jelenleg szinte mindenütt és az év szinte minden szakában folyik pontszerű fakitermelés.

A turisták is egyre inkább jelen vannak az erdőkben, egyre több hétvégi ház épül, ezek mind igen zavaróak a medvék számára, nem beszélve az egyre elterjedtebb motoros turizmusról. A medve így kénytelen együtt élni az emberrel” - magyarázta. Bereczky Leonardo szerint emiatt a medve megszokta az ember jelenlétét, valamint rájött arra is, hogy az ember közelében könnyebben juthat táplálékhoz is. Nem úgy van, mint régen, hogy csak a hegyekben jár a medve és kerüli az embert. Levándoroltak, emiatt pedig úgy tűnik, hogy több van.

Bereczky Leonardo a 2018-as év első elárvult medvebocsával, ami a központba került. Fotó: WWF-Romainia/Gabriel GalgoczyBereczky Leonardo a 2018-as év első elárvult medvebocsával, ami a központba került. Fotó: WWF-Romainia/Gabriel Galgoczy


A tájhasználat is jelentős változásokon esett át. Székelyföldön például régebben alig termesztettek kukoricát, most viszont igen gyakran a medvék természetes élőhelyeire vetnek, ami az állatoknak könnyen elérhető élelemforrást jelent, és ezt ki is használják. Az EU-csatlakozás után folyósított támogatások hatása is érzékelhető: egyre több a mezőgazdasági művelés alá volt terület és egyre több a haszonállat – sokszor az erdőkben is legeltetnek juhokat vagy akár teheneket is. A védekezésre, menekülésre kevésbé képes háziállatok pedig szintén könnyű prédának számítanak. A medvék pedig, melyek az emberhez hasonlóan opportunisták és mindenevők, kihasználják ezt.

„Két faj volt képes arra, hogy a Föld összes élőhelyét benépesítse: a medve és az ember” – mutatott rá Bereczky, aki szerint az úgynevezett medvetámadások nem támadások, hanem lényegében balesetek. „Egy medve a másodperc töredéke alatt meg tud ölni egy embert.

Ha egy ember medvével találkozik és a medve nem öli meg, az azt jelenti, hogy nem akarta megölni”

– szögezte le a szakember. Hozzátette: a jelen helyzetet figyelembe véve az, hogy nincs sokkal több és súlyosabb konfliktus a medvék és az emberek között, az nem az embernek, hanem a medvéknek köszönhető, mivel ők azok, akik próbálnak alkalmazkodni - lényegében ők az okosabbak. Soha nem támadnak, megértették azt, hogy úgy kell viselkedjenek, hogy el legyenek fogadva, mint például Tusnádfürdőn, ahol rendszeresen megfordulnak.

„A medvék Romániában évente 5-6 ember halálát okozzák, tavaly 3 eset volt, míg autóbalesetben például évente egy falu lakossága hal meg, mégsem tartjuk az autókat veszélyesnek és nem követeljük, hogy tiltsák be az autós közlekedést” – árnyalta a képet a szakértő, aki szerint a szerencsétlen kimenetelű eseteknél érdemes megvizsgálni a dolog hátterét is. Mint rámutatott, az áldozatok közel 80 százaléka juhász, és az esetek zömében ők támadnak a medvére. Ráuszítják a kutyáikat, majd jönnek ők is a fejszével, hogy öljék meg a medvét és esetleg a bocsokat, az események azonban nem mindig alakulnak az elképzeléseik szerint.



A 2016-tól tiltott medvevadászat kapcsán, melynek újbóli engedélyezését sokan követelik, kifejtette: ez akár kontraproduktív is lehet. A visszavadító központból kikerülő medvékre lehetőség szerint adóvevőket is szerelnek, így követni tudják a mozgásukat a továbbiakban is. Ez pedig azt igazolta, hogy a bocsok közel felét felnőtt hím medvék ölik meg. Ez nagy valószínűséggel így van az anyamedvék által nevelt bocsokkal is, tehát a populáció egyedszámának fő szabályozója maga a természet.

A hím medvék a saját génjeiket törekszenek átadni, ezért a többi hím kölykét igyekszenek elpusztítani, hogy ezt követően ők párosodhassanak. A vadászok pedig elsősorban a nagyméterű, felnőtt hímeket lövik ki, így valószínű, hogy tevékenységükkel nemhogy csökkentik, de növelik a túlélő bocsok, így a medveállomány létszámát. „Körülbelül 10 évre visszamenőleg tanulmányoztam a vadászati statisztikákat, és az derült ki belőlük, hogy a kilőtt egyedek közel 90 százaléka 300 pont fölötti, azaz méretes hím volt, mivel a külföldi vadászok ezekért fizetnek nagy összegeket” - tette hozzá.

A kártételek elleni védekezés kapcsán kifejtette: egy szakszerűen megépített villanypásztor igen jó védelmet jelent a medvék ellen. Mint elmondta, egy projekt keretében több helyen is telepítettek esztenák köré villanypásztort, és igen jó eredményeket sikerült elérniük. A medvék számára készülő villanypásztor azonban masszív kell legyen, nem elég hozzá két-három huzal, mint a birkáknak, és arra is figyelni kell, hogy a megfelelő magasságban húzódjanak a drótok és ezek erősek legyenek.

Azzal kapcsolatos kérdésünkre, hogy honnan jött a medveárvaház ötlete, Bereczky Leonardo elmondta: az édesapja vadőrként dolgozott, így ő is sokat volt az erdőben, közel állt hozzá a vadon. Egy alkalommal pedig három elárvult medvebocs került hozzájuk, melyeket felneveltek. Hozzátette: ez nem volt olyan eredményes, mint a központban folyó tevékenység, mert ezek a medvék hozzászoktak az emberhez. „Kettőt valahol megfogtak, nem tudom, végül mi lett a sorsuk. Egy pedig itt volt egy ideig a központunkban, egy nagy nőstény medve, azonban többször kitört, tönkretette a kerítést és veszélyeztette a projektet, ezért kénytelenek voltunk a Zernyesti-i medvemenhelyre szállítani” – magyarázta a szakember.

„Az a hely, ami a medve a számára nem jó, az az embernek sem jó. Hogy itt még vannak medvék, azt jelenti, hogy ez a hely még sokat ér. Amikor már nem lesz medve, az emberek észreveszik majd, hogy nagyot tévedtek, a rossz hozzáállásukkal tönkretettek egy működő rendszert. Fontos lenne nem elfelejteni, hogy mi ennek az egésznek nem a tulajdonosai, hanem csak egy része vagyunk” – tette hozzá.



A 2004-ben megnyitott központot kezdetben a Négy Mancs Egyesület (Vier Pfoten), illetve az Ursus sörgyár támogatta, azonban 2016-ban visszavonultak, így komoly anyagi nehézségekkel kellett szembenézniük. A gondjaikon a WWF enyhített, a szervezet adománygyűjtő kampánya segített túlélni a visszavadító központnak. „A WWF most is támogat minket, azonban ez nem elég a működési költségeinkre sem, az idei fenntartásunk sincs még megoldva, pedig bővíteni is szeretnénk a központot. A két alkalmazottunk mellett számos önkéntesünk van, akik nagyon sokat segítenek, és ezért hálás vagyok.

De elromlott az etetődrónunk, ezt meg kellene javítanunk, építünk egy új kertet, és tervezzük további kertek kialakítását is. Tudományos kutatásokra, viselkedéskutatásra is kellene a pénz, illetve nyakörvekre az utánkövetéshez. Ezek tízezer eurós tételek, egyetlen nyakörv például 3 ezer euróba kerül. Adománygyűjtő kampányt indítottunk, hogy a medveszerető emberek segíthessék a munkánkat” – mondta Bereczky Leonardo.

A központot lehet támogatni a havi 1 eurós program révén, mely automatikuson vonódik le a számláról (nagyobb havi összeget is fel lehet ajánlani), a 2 százalékot is lehet nekik adni, továbbá eseti adományokat is elfogad az egyesület, melynek részleteiről a honlapjukon, a bear-again.com oldalon lehet tájékozódni.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

Régi oldal >