2020. aug. 4. keddDomonkos
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Szakértő: ne akarjuk, hogy egyáltalán ne legyenek szúnyogok, mert akkor más fajok is eltűnnének

Babos Krisztina Babos Krisztina 2020. augusztus 01. 13:27, utolsó frissítés: 2020. augusztus 03. 13:26

A szúnyogirtásról dr. Török Edina biológust kérdeztük, aki Kolozsvár és a Duna-delta csípősszúnyog-populációit vizsgálta, különös tekintettel az esetleges betegségek terjedésére.


Aktuális téma minden évben, különösen az esős időszakokban a szúnyoggyérítés kérdése. Nálunk - hiába tiltakoznak a szakértők - a tőlünk nyugatabbra már rég betiltott vegyszeres irtást alkalmazzák. Legutóbb Sepsiszentgyörgyön zajlott le egy vita ezzel kapcsolatban, de a többi városban is gyakran terítékre kerül ez a probléma. A döntéshozók pedig minden esetben engednek azok nyomásának, akik az önkormányzattól várnák el, hogy szúnyogmentesítse a településeket. Ami szinte lehetetlen feladat, mégis felszállnak minden évben a rovarirtót szóró repülők, mert a választópolgárok többségének akarata felülír minden ésszerű érvet.

Török Edina szerint óriási károkat okoz a vegyszeres irtás, mivel a használt szerek nem specifikusak, azaz minden rovarfajt irtanak. Bár jobb esetben a méhészeket értesítik, hogy zárják be a kaptárokat, a vadon élő rovaroknak nem lehet szólni, hogy bújjanak el, így sok, az ember szempontjából kifejezetten hasznos faj, például a növénykártevőket pusztító katicák, pókok, fátyolkák állományait is tökreteszi a permetezés.

A szakértő rámutatott: fontos ökoszisztéma szolgáltatást nyújtanak az embernek a rovarok, például beporozzák a növényeket, illetve táplálékul szolgálnak más fajok számára. „Nyugat-Európából ömlenek a szakcikkek azzal kapcsolatban, hogy riasztó mértékben zuhan a rovarok száma. De ezt érzékelhetjük mi, laikusok is, amikor például autóval utazunk egyik településről a másikra. Jól látható, hogy sokkal kevesebb rovar tapad a szélvédőre, mint néhány évvel korában” - fejtette ki a biológus, aki szerint nem szabadna folytatni a kémiai szúnyoggyérítést.

Mint mondja, csak az elvárosiasodott emberek igénye az, hogy ne legyen egyáltalán szúnyog a környezetükben. Ha pedig valamilyen módon sikerülne teljesen megszabadulni a vérszívóktól, az katasztrófát jelentene, mert eltűnnének a velük táplálkozó bogarak, halak, kétéltűek, madarak és az emlősfajok is. A szúnyogok, beleértve a csípősszúnyogokat is, fontos elemei az élővilágnak: a lárváik bogarak és halak táplálékául szolgálnak, a kifejlett egyedek pedig madarak, denevérek fontos eledelei. A szúnyoglárvák a vizekben algákat fogyasztanak, ha pedig eltűnnének, ezek az algák oly mértékben elszaporodnának, úgynevezett vízvirágzást okozva, hogy elpusztulna az álló vizekben az összes élőlény.


A szúnyoglárvák bogarak és halak táplálékául szolgálnak, a kifejlett egyedek pedig madarak, denevérek fontos eledelei. Forrás: wikipedia.orgA szúnyoglárvák bogarak és halak táplálékául szolgálnak, a kifejlett egyedek pedig madarak, denevérek fontos eledelei. Forrás: wikipedia.org


„Ismert, hogy Magyarországon drasztikusan visszaesett a fecskék száma az elmúlt néhány évben. A kutatások szerint ennek egyik fő oka a túlzásba vitt szúnyoggyérítés volt, mivel a madarak táplálék nélkül maradtak. A túlzott gyérítéssel tulajdonképpen azt érték el, hogy a szúnyogokat egyébként fogyasztó, és a számukat kordában tartó fajok szorultak vissza” - fejtette ki Török. Hozzátette: ha a tavaink egészségesek lennének, nem kellene hatalmas szúnyoginváziókkal számolni, mivel egy jól működő vízi életközösség szinten tartaná a szúnyogok populációit is. A szúnyogok egyébként, mint megtudtuk, csakis álló vizekben képesek szaporodni, folyóvizekben nem.

Érdeklődésünkre a Kovászna Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Igazgatóság vezetője, Sikó Barabási Sándor azt közölte, hogy a napokban Sepsiszentgyörgyön használt szer a Romániában engedélyezett Cymina Plus, melynek hatóanyagai a cypermetrin, a tetrametrin és a piperonilbutoxid. Mint írta, „Rovarhajtó, remanens hatása miatt hosszan tartó hatása van. Már egy rövid ideig tartó kontaktust követően a rovaroknál koordinációs zavar, majd bénulás lép fel, majd gyorsan elpusztulnak (knock-down-effektus/taglóhatás). Emlősökre gyakorolt toxikus hatása nagyon gyenge, bőrrel direktben érintkezve enyhe bőrirritációt okozhat,

vízi élőlények számára nagyon mérgező.

A Nemzetközi Rákkutató Ügynökség és az US EPA szerint rákkeltő hatása az elhanyagolható tartományba esik.”

„Nem foglalkoztam kimondottan a rovarirtók hatásaival, de azt látom, hogy egyes szereket betiltanak, és újabbak és újabbak jelennek meg, amik szintén nem szelektívek. Ezek a vegyületek meglehetősen hasonló hatással rendelkeznek. Magyarországon például végeztek kutatásokat a korábban széles körben használt - később pedig betiltott - deltametrinnel kapcsolatban, ami a 2000-es években halpusztulást okozott a Balatonban. Globális tudományos szakcikkekből kiderül, hogy a rovarok mellett szubletális hatást okoz gerinceseknél, például kétéltűeknél (lelassulnak, csökken a szaporodásuk), denevéreknél (csökken a repülési képességük, anyagcserezavar), és madarak tojásaiból is kimutatták.

Számos fajra mutattak ki szubletális hatást, azaz nem ölte meg őket helyben, de például mozgáskoordinációs zavarokat okozott, romlottak a reflexeik, emiatt pedig végül elpusztultak az állatok. Piacra dobnak egy szert, majd ha a kutatások kimutatják, hogy nagyon káros, akkor betiltják, de jönnek újak, ez egy ördögi kör. Szerintem a laboratóriumi teszteket is érdemes fenntartásokkal kezelnünk, ezeket adott dózisokkal, leszabályozott körülmények között végzik, de nem tudjuk például azt, hogy milyen hatásuk van – akár az emberre is – ha huzamosabb ideig alkalmazzák őket”; - fejtette ki Török Edina, hozzátéve: nem lenne szabad felelőtlenül pusztítanunk a biodiverzitást.

Mi is tehetünk azért, hogy ne váljanak a környezetünkben levő pangó vizek szúnyogtelepekkéMi is tehetünk azért, hogy ne váljanak a környezetünkben levő pangó vizek szúnyogtelepekké


A biológus egyébként Románia csípősszúnyog-fajait kutatja, különös tekintettel a repülő rovarok által terjesztett betegségekre. Amint a Transindex érdeklődésére elmondta: a Duna-deltában, illetve Kolozsvár környékén végzett alaposabb kutatásokat. A deltában talált például a nyugat-nílusi láz kórokozóját hordozó szúnyogokat, igaz, kis számban. Valamint olyan példányokat is, ami a kutyáknál és macskáknál szívférgességet okozó, illetve az állatoknál bőrférgességet okozó fonálférgeket hordoztak. „Sajnos, a Duna-delta eléggé fertőzött területnek számít, ezért is javasolják az állatorvosok, hogy ha valaki pl. kutyát visz ide magával, oltassa be” - magyarázta Török.

„Jó hír viszont, hogy a Kolozsváron és környékén befogott 14 faj egyedeinél nem találtunk emberre veszélyes kórokozókat. A mintáinkat a Hamburgi Trópusi Intézetbe küldök analízisre, ott végezték a vizsgálatokat” – fejtette ki a biológus, aki szerint, mivel Kolozsvár dombvidéken fekszik, eleve más a szúnyogkészlete, mint például a deltának. Elmondta: szúnyogok által terjesztett kórokozókat esetleg a turisták hurcolhatnának be, de mivel a turizmus épp vissza van esve, erre kevés az esély manapság.

Mint megtudtuk, Romániában 60 csípősszúnyog faj él, de ezek közül nem mind vektora a betegségeknek, azaz nem mindegyik számít a betegségek potenciális terjesztőjének. Csípni pedig csakis a nőstények csípnek, és ők is csak azért, mert a tojásrakáshoz szükségük van egy olyan fehérjére, amit az emlősök vérében találnak meg. A hímek nem szívnak vért, sőt, hasznos rovarnak is tekinthetők, mivel a déli órákban nektárt szívogatnak, így hozzájárulnak a növények beporzásához.

Török Edina szerint a honos fajokon túl betegségek szempontjából a behurcoltak, például a direkt urbán fajoknak számító tigrisszúnyogok vagy a koreai szúnyogok esetleges terjedésére érdemes figyelni, azonban jelenleg ilyen veszélyről nem beszélhetünk.

Amint a szakértő kifejtette: tőlünk nyugatabbra rég nem alkalmazzák a vegyszeres szúnyogirtást, ehelyett a biológiai védekezésre helyezik a hangsúlyt. Az eljárás több munkát igényel, viszont az élővilágban okozott kár nagyságrendekkel elmarad attól, mint amit a rovarirtók kipermetezése okoz. Egy baktériumfaj, a Bacillus thüringiensis toxinját szórják bele azokba az álló vizekbe, ahol a szúnyoglárvák fejlődnek, így lényegében megelőzik azt, hogy kikeljenek.

„Képzeljük el úgy az élővilágot, mintha egy repülőgép lenne, melyen utazunk. Ebben minden faj egy-egy alkatrész, és ha kiirtunk közülük egyet, például egy szúnyogfajt, az olyan, mintha kivennénk egy csavart a repülőből. Ha hiányoznak alkatrészek, a gép még megy egy ideig, de gond lehet például az irányítással, és ha több alkatrészt távolítunk el, előbb-utóbb lezuhan” – példázta az élővilág pusztításának veszélyeit a biológus. Hozzátette:

a szúnyogok is részei az élő környezetünknek, ezért el kell fogadnunk a jelenlétüket.

A vegyszeres irtás helyett pedig sokkal jobb lenne a biológiai gyérítést alkalmazni. És egyénileg is tehetünk azért, hogy megelőzzük a csípések okozta kellemetlenségeket. Ne hagyjunk a ház körül pangó vizeket, a vízfelületeket pedig fedjük le hálóval. Az ablakokra felszerelt szúnyogháló is kitűnő védelmet jelenthet, és vannak különféle spary-k, valamint beltéri, párolgó szúnyogriasztók, sőt, kültéri füstölők is kaphatók, melyek távol tartják a vérszívókat. Alkalmazzuk inkább ezeket, mert az esztelen irtás súlyos következményeket vonhat maga után.

Nyitókép: Егор Камелев/unsplash.com

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

Régi oldal >