2020. szeptember 20. vasárnapFriderika
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Választási látványintézkedésnek tartja a szakértő az erdészeti törvény módosítását

Babos Krisztina Babos Krisztina 2020. szeptember 04. 11:27, utolsó frissítés: 11:27

Bár több politikus is hatalmas győzelemként tálalta az erdészeti törvény módosítását, a zöld civil szervezetek szerint ez nem alkalmas az illegális fakitermelés megfékezésére.


Amint arról beszámoltunk, hosszas vitákat követően augusztus végén a parlament változtatott a fakitermelése és –szállításra vonatkozó szabályokon. A törvénymódosítást, az emberek felháborodásán kívül az is indokolta, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást helyezett kilátásba Romániával szemben az illegális fakitermelés miatt. A jogszabály-módosítás főbb elemei a következők:

- bűncselekménynek minősül a 10 köbmétert meghaladó famennyiség iratok nélkül való szállítása (és a jármű is elkobozható),

- bűncselekménynek minősül mindennemű falopás, mennyiségtől függetlenül

- 2025-ig el kell érni, hogy ne becslések alapján értékesítsék a lábon álló fákat, hanem kivágva, legallyazva és lemérve,


- faanyagnak számít, ezért csakis iratok kíséretében szállítható ezentúl bárminemű faanyag, így a fűrészpor is,

- illetve marad a „Schweighofer-módosítás”, azaz a fakitermelési monopóliumot tiltó szabály.

A Természetvédelmi Világalap (WWF) nyílt levélben fordult Klaus Johannishoz, kérve az elnököt, hogy ne hirdesse ki a jogszabályt, hanem küldje vissza azt a parlamentnek felülvizsgálatra.

„Ha ellopsz bármit egy üzletből vagy egy csirkét a másik udvaráról, bűnvádi eljárást indítanak. A fa esetén pedig csak 10 köbmétert meghaladó mennyiség illegális szállítása minősül báncselekménynek. Ez egy aberráció” – magyarázta a Transindex érdeklődésére Márk-Nagy János ökológus, a szatmári EKE elnöke. Kifejtette: 10 köbméter hatalmas mennyiség, sőt, az előző jogszabályban szereplő 5 köbméteres határt is túl tágnak ítélte. Mint elmondta, egy szekér fa nem éri el az 5 köbmétert, pedig a Romániában illegálisan kitermelt fa túlnyomó részét tűzifaként értékesítik és szekerekkel hordják ki az erdőből.

Márk-Nagy szerint ez a módosítás azt jelenti, hogyha egy erdész hatékonyan akarja védeni a kezelésében levő területet, a helyszínen kell elkapja a fatolvajokat, ami nagyon nehéz, hisz nem lehetnek az őrök mindig mindenütt jelen. Hozzátette: a helyzetet súlyosbítja, hogy igen sok esetben az erdészek és a hatóságok tudtával és beleegyezésével folyik az illegális fakitermelés.

„A hagyományos pártok politikusainak szerintem nem áll érdekükben megoldani ezt a problémát.

Úgy gondolom, mindegyik mögött állnak fatolvajok, fafeldolgozók, amelyek nagy pénzekkel támogatják őket. Véleményem szerint általános a korrupció ezen a területen. Tudok olyan esetről a Máramarosi-havasokból, Borsabánya környékéről, hogy a fatolvajok fizettek a pártoknak. Óriási összegű fekete pénzek származnak a falopásból, az említett bőröndben vitte, mindenféle irat nélkül a politikusoknak. Akik ezért cserében időben telefonáltak Bukarestbe, hogy a törvénynek ezt vagy azt a módosítását ne szavazzák meg a képviselőik” – vázolta a szomorú helyzetet a szakember.

Márk-Nagy szerint azonban az is abszurd dolog, hogy mindennemű úgynevezett falopás bűncselekménynek minősüljön. Például ha valaki a saját gyümölcsöséből szállít haza néhány száraz ágat, arra nincs hogyan papírt szerezzen. Mint mondta, amellett, hogy valóban bünteti kell a falopást, az ilyen helyzetekre is kell valami megoldást találni.

A faanyag feldolgozott állapotban való értékesítésére vonatkozó szabályt ugyanakkor jónak tartotta. Mint rámutatott, ezt régóta kérik a civil szervezetek is, a WWF mellett a Natura2000 Koalíció is javasolta. Jelenleg ugyanis a lábon álló erdőparcellákat adják el, olyan becslések alapján, melyek igen nagymértékű visszaélésekre adnak lehetőséget. Az új szabály szerint viszont a kivágott, legallyazott faanyagot bocsátanák áruba, raktárakból, ahol lehetőség van pontos mérésekre és ellenőrzésre is.

Az ökológus azonban kifogásolta, hogy ennek bevezetését csak 2025-re tervezik. „Miért nem vezetik be január elsejétől? Vagy március 31-től? Ez egy viszonylag egyszerű procedúra, mivel indokolják az ötéves határidőt?” – tette fel a kérdést, hozzátéve: „akkora lopás folyik ezzel a módszerrel, hogy eszméletlen”.

Amit egyértelműen jó intézkedésnek ítélt, az a darálék és fűrészpor faanyagként való besorolása volt.

Mint már írtunk róla, igen sokan szállítottak el úgy nagy mennyiségű fát, hogy előtte az erdőkbe kivitt mobil darálókkal összezúzták. Ez azért volt előnyös a nyerészkedők számára, mert eddig a fűrészpor például nem minősült faanyagnak, azaz nem kellettek a szállításához azok a kísérőpapírok, amit a faanyagok esetén kötelezővé tesz a törvény, így számos visszaélésre adott lehetőséget.

Segítheti az illegális fakitermelés megfékezését az, hogy ezentúl a darálék is faanyagnak minősül, tehát csak engedély birtokában szállítható. Forrás: Agent GreenSegítheti az illegális fakitermelés megfékezését az, hogy ezentúl a darálék is faanyagnak minősül, tehát csak engedély birtokában szállítható. Forrás: Agent Green


Hozzátette ugyanakkor: nem feltétlenül rossz eljárás a faanyag darálékként való szállítása, hisz ily módon nagy mennyiségű üzemanyag takarítható meg. Ha például valakinek rossz minőségű fája van, például ágakat szállítana, sokkal ésszerűbb és gazdaságosabb felaprítani, mert így jóval nagyobb mennyiséget tud egyetlen fuvarral vinni, mintha egészben szállítaná, figyelembe véve, hogy milyen nagy hézagok keletkeznek az ágak között.

A „Schweighofer-módosítás” kapcsán szintén elégedetten nyilatkozott az ökológus. A monopóliumot tiltó szabályt kb. 5 évvel ezelőtt vezették be, elsősorban a civilek heves tiltakozása miatt. Ez lényegében megtiltja, hogy egyetlen cég több mint 30 százalékát felvásárolja egy-egy fafajnak, ami az országban piacra kerül. A jogszabály elsősorban a korábban Schweighofer néven futó osztrák cég megzabolázását célozta. És a mostani törvénymódosító javaslatban egyébként nem is szerepelt a megszüntetése, a tervezet parlamenti vitája során bukkant ismét elő a kérdés, ám végül mégsem szavazták meg.

„A Shweighofernek korábban, még Năstase idejéből olyan szerződése volt az állammal, hogy preferenciális áron vásárolhatott fel fát, még mielőtt azt licitre bocsátották volna” – magyarázta. Ez azt jelentette, hogy a vállalat a hazai cégeknél olcsóbban vehette meg a legjobb minőségű faanyagot, korlátlan mennyiségben. Hozzátette: nem is érti, miért az erdészeti törvényben szerepel ez a probléma, hiszen nem is erdészeti kérdésről van szó, mivel ez versenyetikai ügy. Arról szól ugyanis, hogy az állam miként használja fel az erőforrásokat, a nyersanyagokat. Az ország érdeke pedig nyilván az, hogy minél nagyobb mértékben dolgozzák fel ezeket itthon, hogy a keletkező jövedelem nagyobb hányada lehetőleg maradjon az országban.

„Ez a törvénymódosítás egy látszatintézkedés csupán, a figyelmet akarják elterelni vele.

A politikusok ezzel szúrják ki az emberek szemét, és ezzel akarják kiszúrni az Európai Bizottság szemét is. Nem akarnak cirkuszt a választások előtt, ezért az időt húzzák a kötelezettségszegési eljárás ügyében. Nagyon naivak kell legyenek az EU tisztségviselői, hogy elhiggyék ezt a maszlagot. Szerintem nem fogják, és folytatódik majd a kötelezettségszegési eljárás” – szögezte le Márk-Nagy János. Hozzátette: egy sokkal komplexebb javaslat került a parlament elé, amit a szakbizottságokban sajnos „kiheréltek”.

Nyitókép: Ionuț Fantaziu/GreatNews

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

Régi oldal >