2020. szeptember 20. vasárnapFriderika
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

A koronavírus elleni vakcina hasznos, de nem tudja megoldani a problémát - állítják a környezetvédelmi szakemberek

V.E. 2020. szeptember 08. 18:06, utolsó frissítés: 18:06

A Covid-19 is összefügg a környezetszennyezéssel. Az oltás csak tüneti kezelése a járványnak, ha nem változtatunk az életmódunkon, nemsokára újabb pandémiával fogunk szembesülni.


A zoonózisok terjedését ugyanis terjedését ugyanis a klímaváltozás is elősegíti. A kutatók felhívják a figyelmet, hogy gyökerüknél kell kezelni ezeket a problémákat ahhoz, hogy a COVID-19-hez hasonló betegségek kockázatát mérsékelni lehessen. A járványok elleni küzdelem önmagában ugyanis nem jelent tartós megoldást. Ez olyan, mintha egy betegnél csak a tüneteket kezelnék, és nem az alapvető okokat – fogalmaznak a szakemberek.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) szeptember 8-án közzétett jelentése szerint az Európai Unióban a halálozások 13 százaléka a környezetszennyezéssel függ össze, sőt a COVID-19 megjelenése is kapcsolatba hozható azzal, hogy a nagyfokú urbanizáció miatt leomlottak a természetes gátak a lakott környezett és a vadon élő állatok között. A zoonózisok, vagyis az állatról emberre átterjedő betegségek a következő években folyamatos áradatával szembesülhetünk, ha továbbra is kizsákmányoljuk az állatvilágot és károsítjuk az ökológiai rendszereket. Mindehhez a hús iránti kereslet növekedése, az urbánus agglomerációk és a klímaváltozás is hozzájárul - állítja a tanulmány, amely rámutat, hogy az európaiak folyamatosan ki vannak téve a környezeti kockázatoknak: a légszennyezésnek - ami, még akkor is, ha jelentősen csökkent, továbbra is az első az elhalálozási tényező közül, ezt követi a zaj és vegyi anyagok okozta szennyezés.

Az EU 27 országában és az Egyesült Királyságban a legfrissebb rendelkezésre álló hivatalos adatok szerint 2012-ben 630 ezer halálesetet tulajdoníthattak közvetlenül vagy közvetve egy szennyezett környezetnek – figyelmeztet a jelentés, amely rámutat a Nyugat- és Kelet-Európa közötti lényeges különbségekre is, amelyek az egyenlőtlen gazdasági-szociális fejlettség miatt alakultak ki.

Így, az EU-s tagországok élén Románia az ötből egy szennyezéssel kapcsolatos halált regisztrál, míg Svédországban és Dániában tíz halálesetből egy köthető valamelyik környezetszennyezési faktorhoz.


A környezetszennyezésnek tulajdonítható elhalálozások aránya az európai tagországokban. Forrás: az EEA jelentéseA környezetszennyezésnek tulajdonítható elhalálozások aránya az európai tagországokban. Forrás: az EEA jelentése


Az európai lakosság egészségének és jóllétének javítása jelenleg fontosabb, mint valaha, és a hangsúly pillanatnyilag a Covid-19 világjárványra helyeződik. A világjárvány tökéletesen példázza a környezet, a szociális rendszereink és az egészségünk közötti összetett kapcsolatokat – hangsúlyozták a szakemberek.

Európában a betegségek által jelentett teher jelentős része az emberi tevékenységekből származó környezetszennyezés eredménye. Az Egészségügyi Világszervezet elhalálozási okokra és betegségekre vonatkozó adataira nagymértékben támaszkodó jelentésben kiemelik, hogy az európai környezet minősége kulcsszerepet játszik egészségünk és jóllétünk meghatározásában. A jelentés bemutatja, milyen módon befolyásolja Európa területén a hátrányos társadalmi helyzet, az egészségtelen viselkedésformák és a demográfiai változások a környezet egészségét, amely mindig a legsérülékenyebb csoportokat sújtja a legjobban.

A jelentés legfontosabb megállapításai

A légszennyezés továbbra is az első számú egészségügyi kockázat Európában: az EU területén évente 400 ezer korai halálesetért tehető felelőssé. A második helyen a zajszennyezés áll, amely 12 ezer korai halálesethez járul hozzá, ezt pedig a klímaváltozás jelentette hatások, elsősorban a hőhullámok követik.

A szennyezés és a klímaváltozás jelentette teher Európa-szerte más és más mértékű, egyértelmű különbségekkel az Európa nyugati és keleti részén elhelyezkedő országok között. Az országban bekövetkező halálesetek közül a legnagyobb arányban (27 százalék) Bosznia-Hercegovinában tehető felelőssé a környezet, míg a legalacsonyabb arányban Izlandon és Norvégiában (9 százalék).

A hátrányos társadalmi helyzetű közösségeket többnyire három teher is sújtja: a szegénység, a rossz minőségű környezet és a rossz egészségi állapot. A rosszabb helyzetű közösségek sok esetben nagyobb szennyezésnek és zajnak, valamint magasabb hőmérsékleteknek vannak kitéve, a már meglévő alapbetegségek pedig fokozzák a környezeti egészségügyi veszélyekkel szembeni érzékenységet.

Az emberek egyszerre több kockázatnak is ki vannak téve, mint például a levegő-, víz- és zajszennyezés, illetve vegyi anyagok, amely hatások összegződnek és bizonyos esetekben egyesült erővel fejtenek ki egészségügyi hatást. Az európai városok különösen ki vannak téve ezen többélű fenyegetéseknek, ráadásul ezeken a helyeken kevésbé hozzáférhetők zöld és kék területek.

Jelenleg is folynak kutatások az aktuális Covid-19 világjárvány és a környezeti dimenziók közötti kapcsolatok feltárása érdekében. A Covid-19-et okozó vírusról úgy vélik, állatokról terjedt át emberre, amely az egyre nagyobb mértékű fogyasztás által természeti rendszereinkre gyakorolt nyomás előre nem látott következménye. A Covid-19 közösségekre gyakorolt hatását tekintve a korai bizonyítékok arra utalnak, hogy a légszennyezés és a szegénység lehetségesen összefügg a magasabb halálozási aránnyal.

„Egyértelmű összefüggés van a környezet és a népesség egészségi állapota között. Mindannyiunknak meg kell értenünk: azzal, hogy vigyázunk a bolygónkra, nemcsak az ökoszisztémákat, hanem életeket is mentünk, különösen a legsérülékenyebbekét.” – nyilatkozta Virginijus Sinkevičius, a környezetért, az óceánokért és a halászatért felelős biztos.

A tíz leggyakoribb betegség, amelyek okoai között különböző környezeti ártalmak szerepelnek. Az adatsort tíz európai ország statisztikái alapján állították össze. Forrás: az EEA jelentéseA tíz leggyakoribb betegség, amelyek okoai között különböző környezeti ártalmak szerepelnek. Az adatsort tíz európai ország statisztikái alapján állították össze. Forrás: az EEA jelentése


Elsősorban a rák, a szív- és érrendszeri és a légzőszervi megbetegedések vezethetők vissza a környezetszennyezésre. Ezeknek a a haláleseteknek jó részét meg lehetett volna előzni az egészségre káros környezeti kockázatok kiküszöbölésével – mutat rá az EEA jelentés.

A pozitívumokat is összegezték a szakemberek, és ajánlásaikat is megfogalmazták

Pozitívumnak tekinthető például a víz minősége, amely Európában az esetek több mint 85 százalékában „kiváló" besorolású, ha a tisztálkodásról van szó. Az ivóvíz tekintetében a talajvízterületek 74 százaléka minősül elfogadhatónak.

Az EEA szerint az egészségünk és az élhetőbb környezet kialakítása érdekében meg kell sokszorozni a zöldfelületeket, a fizikai aktivitás helyeit, a pihenést és a társadalmi integrációt elősegítő tereket. A koronavírus-járvány első hulláma idején is bebizonyosodott, hogy a parkok és kertek felbecsülhetetlen értékűek a mentális egészség és jólét szempontjából.

„A Covid-19 egy újabb figyelmeztetés, amely akut módon tudatosítja az ökoszisztémáink és egészségünk közötti kapcsolatokat, valamint azt, hogy szembe kell néznünk a tényekkel: az életmódunk, a fogyasztási és termelési szokásaink romboló hatásúak a környezetre nézve, és hátrányosan befolyásolják saját egészségünket is. A fenntartható és egészséges élelmiszereket biztosító „termelőtől a fogyasztóig” stratégiától kezdve egészen a rák elleni küzdelemre irányuló jövőbeli európai tervig határozottan elköteleződtünk lakosságunk és a bolygó egészségének védelme irányába” – közölte Stella Kyriakides, az egészségügyért és az élelmiszer-biztonságért felelős biztos.

A szakemberek szerint így kellene kinéznie egy ideális lakókörnyezetnek. Forrás: az EEA jelentéseA szakemberek szerint így kellene kinéznie egy ideális lakókörnyezetnek. Forrás: az EEA jelentése


A természet egészsége kulcsfontosságú a lakosság egészségének biztosításához, a betegségek csökkentéséhez, valamint a jó egészségi állapot és jóllét elősegítéséhez. A zöld megoldások háromszorosan is előnyösek: az egészség, a társadalom és a környezet szempontjából. A városi területeken található, minőségi zöld és kék területek elősegítik az egészséget és jóllétet, teret biztosítanak a testmozgáshoz, kikapcsoláshoz és társadalmi integrációhoz, a legnagyobb előnyt a szegény közösségek számára jelentve. A zöld és kék területek hűtik a várost a hőhullámok idején, csökkentik az áradások vízszintjét, mérsékelik a zajszennyezést és támogatják az urbanizált területek biológiai sokféleségét. A Covid-19 világjárvány alatt sokan észrevételezték, hogy az emberek újraértékelték a zöld és kék területek látogatásának mentális egészségre és jóllétre gyakorolt előnyeit, különösen a városi területeken.

Egy dolog bizonyos: az éghajlatváltozás jelentette sürgető helyzet mellett a koronavírus-járvány most még egy olyan válsághelyzetet hozott a döntéshozóknak, amelynek leküzdéséhez összefogásra, szolidaritásra és közös, összehangolt fellépésre lesz szükség. A válság kezelése során egyedülálló lehetőség nyílik arra, hogy egy fenntarthatóbb és befogadóbb út felé keressünk kiutat.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

Régi oldal >